Helyszíni szemle 3D-ben

Létrehozás dátuma:
Feltöltő szerv:
Zsaru Magazin

Futurisztikus élmény egy bűncselekmény helyszínén készült háromdimenziós képet a számítógép monitorán nézni, forgatni, egyes pontokra fókuszálni és távolodni tőlük.

A helyszínelői munkában elképesztő távlatokat rejtő 3D-s szkenner működésének jártunk utána.

 

Valamennyi bűncselekmény felderítéséhez és bizonyításához elengedhetetlen az alapos és precíz helyszíni szemle, ami megismételhetetlen. Hogy a későbbiekben szükség esetén rekonstruálható legyen az egész helyszín, annak minden részletét rögzítik jegyzőkönyvben, álló- és mozgóképen, helyszínrajzon és vázlaton. Ez azért szükséges, hogy ha kell, a nyomozó, az ügyész vagy akár a bíró oda tudja képzelni magát a tetthelyre. Amihez valóban nagy szüksége van a képzelőerőre. De mi lenne, ha egy fájlt akár évek múltán is betöltve elénk tárulnának a helyiségek? Ha végig tudnánk menni a folyosón, ahol a gyanúsított is sétált? Ha körbe tudnánk nézni abból a pontból és magasságból, ahol a szemtanú állt, és pontosan azt látnánk, amit akkor ő? A technika fejlődése lehetővé teszi ezt. Igaz, hazánkban még csak a kiemelt helyszíneken vetik be a Leica P20 3D lézerszkennert és az Artec Spider 3D kézi szkennert, de az eredmény magáért beszél.

 


3D-s lézerszkenner

 

A készülék működése a foto­grammetrián, vagyis a távérzékelésen alapul, amelyhez lézertechnológiát használva van lehetőség a milliméteres pontosságú mérések elvégzéséhez.

 

– A Leica szkennerben lévő mini lézerágyú kilövi a lézernyalábokat, miközben közel 360 fokban körbeforog függőlegesen; csak alul, az eszköz takarásában marad vakfolt – magyarázza a működési elvet Pásztor László főtörzszászlós, a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda központi technikai osztályának bűnügyi technikusa. – A szkenner a letapogatás közben egy teljes kört tesz meg a függőleges tengelye körül. Amikor a lézernyaláb valamilyen tárgyba ütközik, leméri annak az eszköztől számított távolságát és szögét. Egy teljes kör megtételével több millió mérést végez el, ezekből az apró pontokból kirajzolódik a helyiség képe. Mivel a szerkezet a színhőmérsékletet is érzékeli, némileg képes színeket is megjeleníteni. Emellett egy kiegészítő eszközzel gömbpanorámás fotó is készül, amit a szerkezethez kapott szoftverrel ráilleszthetünk a pontfelhőkből álló képre, így a végeredmény valóban egy fotórealisztikus, virtuális, háromdimenziós tér. Persze ahhoz, hogy a térhatás tökéletes legyen, és ne maradjanak például tárgyak által kitakart vakfoltok a képen, a letapogatást általában több pozícióból el kell végezni. Egy szkennelést a megfelelő felbontással nyolc perc alatt végez el a Leica P20. Az egyes mérési pontok automatikus összefésülése érdekében úgynevezett targeteket (négy fekete-fehér körcikkből álló tábla) lehet elhelyezni.

 


Pásztor László főtörzszászlós

 

A mérések után következik a szoftveres feldolgozás, ami számos lehetőséget rejt.

 


Több millió pontból áll össze a kép

 

– Ha jellegéből adódóan a helyszínt nem lehetett teljesen kiüríteni, az utómunka során lehetőség van a pontfelhős képből kiemelni a zavaró részleteket, mint például egy sétáló embert – folytatta a bűnügyi technikus. – Fontos hangsúlyozni, hogy az eredeti, nyers adatállományt nem lehet módosítva elmenteni, az mindig megmarad, a szerkesztett képet egy új fájlban tárolja a rendszer. Ezáltal teljességgel kizárt, hogy manipulálni lehessen egy helyszíni képet, és arról például bizonyítékot eltüntetni. A lézerszkenner – akár sötétben is – 150 méterig nagy pontossággal képes mérni, így utcarészlet vagy nagyobb terület letapogatása is lehetséges. Ráadásul olyan helyen is működik, ahol valami miatt ember nem tud dolgozni. Egy vidéki építési területen 2014-ben történt támfalomlás során a helyszíni szemlén nem lehetett közvetlen mérést végezni. A 3D-s szkenner alkalmazása viszont lehetővé tette, hogy a helyszín szoftveres feldolgozása után rögzítsük a méreteket a szemle jegyzőkönyvében. Egy lőfegyverrel elkövetett emberölés helyszíni szemléjén pedig a tárgyak, járművek térbeli helyzete pontosabban ábrázolható, a lőirányok precízebben meghatározhatók. Egy 2015-ös vidéki lövöldözés során a térszkenner alkalmazása az utcán lévő holttest és járművek felmérésére irányult. Az eredményből megállapíthattuk az elkövető helyzetét a lövés pillanatában, és azt is tudtuk szemléltetni, hogy mennyit látott az utcarészből. Ezek alapján következtetni lehet, hogy a lövések célzottan történtek-e, vagy csak vaktában tüzelt. Egy kiegészítő szoftverrel pedig akár a vérfröccsenésekből is lehetővé teszi a cseppek pontos kiindulási helyének meghatározását, lövedéknyom esetén pedig a fegyver elsütési pozíciójának kiszámítását.

 

A Leica P20 kistestvére az Artec Spider 3D kézi szkenner, ami kisebb tárgyak letapogatására szolgál.

 


A cipőtalp minden részletét letapogatja

 

– Ebben az eszközben a lézer helyett kis kamerákat helyeztek el, amelyek a felvillanó, speciális LED-lámpákkal több száz – különféle szögből készített – fotóból állítják össze az adott tárgy háromdimenziós képét – fejti ki Pásztor László. – Olyan esetekben nagyon hasznos, ha például az elkövetés eszköze egy fotel mögött van a sarokban, és azt a Leica nem „látja”. Mérése akár 0,01 mm pontosságú is lehet. Amennyiben a jövőben egy ilyen szoftver a szakértők rendelkezésére áll, az eszközök és az általuk hagyott nyomok virtuálisan is összehasonlíthatók lesznek három dimenzióban.

 

 

Ferentzi Tünde
FOTÓ: André, Sebestyén

<< Vissza az előző oldalra