Kecskére káposztát azért nem bízunk, mert megeszi

Létrehozás dátuma:
Feltöltő szerv:
ORFK Kommunikációs Szolgálat

Rendőrre viszont azért bízunk (ház)kutatást, mert ért hozzá.

Teljesen téves következtetéseket vont le cikkében a helsinkifigyelo.444.hu névtelenség mögé bújó szerzője. És nem csak a címben idézett, illetve a keretesnek és cinikusnak szánt közmondásban (kecske-káposzta), hanem jogi értelemben is.

Az, hogy például a rongálás (é. szándékos károkozás) milyen büntető anyagi és eljárási jogszabály alapján ítélhető meg – azaz bűncselekmény vagy szabálysértés –, az okozott kár nagyságától, illetőleg az elkövetés módjától függ. Ennek megfelelően abban az eljárásban kell a tényállást felderíteni, amelyhez a rendelkezésre álló adatok (például a feljelentés tartalma) kellő alapot szolgáltatnak. Ha a hatóságnak nem merül fel alapos kétsége az információkat illetően, azok által meghatározott lesz az ügy is. A konkrét esetben a feljelentő által közölt kár a büntetőjogi értékhatárt (ötvenezer forintot) meghaladta, így kizárólag büntetőeljárás volt indítható.

Megjegyzendő az is, hogy – a meglehetősen naiv véleménnyel ellentétben – a szabálysértés, társadalomra veszélyessége miatt, a büntetőeljárásjogihoz hasonló eszközökkel felderíthető cselekmény, így a rendőrség az előkészítő eljárás során többek között ún. házkutatást (sic!) is tarthat („elrendelheti lakás, egyéb helyiség vagy azokhoz tartozó bekerített hely átvizsgálását”).

A magyar jogszabályok számos garanciát biztosítanak az eljárás érintettjeinek, például ha a rendőrök részéről jogsértést észlelnek, vagy az adott eljárási cselekménnyel kapcsolatban kifogásuk van, panaszt tehetnek. A garancia garanciája, hogy a panaszt, ha annak az eljáró hatóság nem ad helyt, az ügyész bírálja el.

Óvva intünk attól mindenkit, hogy a szabálysértések elkövetését és azok lehetséges jogkövetkezményeit bagatellizálja, hiszen ezeknek a jogellenes cselekményeknek az elkövetése több hónapos szabadságelvonás – szabálysértési elzárás – büntetés kiszabásához vezethet, míg az eljárás folyamatában a szabálysértési őrizet alkalmazása ad jogszerű lehetőséget a személyi szabadság korlátozására.

Hosszan lehetne sorolni a cikk nem leplezetten manipulatív szándékú, teljesen szakmaiatlan állításait, de nem látjuk értelmét. Csak arra kérjük az olvasókat, hogy ne az abban leírtak alapján definiálják a büntetőjogi és szabálysértési fogalmakat! - Nem vicc…!

A politikai vádaskodást ugyanakkor határozottan visszautasítjuk: a Rendőrség mindenkor törvényesen, pártbefolyástól mentesen jár el és szakmai alapon hozza meg döntéseit!

A konkrét esetben míg a nyomozó hatóság hat plakát megrongálását látta bizonyítottnak, az ügyészség ezek közül végül kettőt talált kétséget kizárónak. Emiatt a bizonyított rongálással okozott kár értéke a bűncselekményi értékhatár alá csökkent, azonban ez önmagában visszamenőleg nem teszi jogsértővé a nyomozó hatóság korábbi eljárási cselekményeit.

A leírtak a következő jogszabályi rendelkezéseken alapulnak:

  • a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 371. § (1)-(2) bekezdése, 462. § (2) bekezdés a) pontja,
  • a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény 272. § (3) bekezdés a) pontja, 302-304. §-ai, 348. §-a, 362. § (1) bekezdés 10. és 13. pontja, 369. § (1) bekezdése, 370. §-a, 376. § (1) és (3) bekezdése;
  • a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény 9. §-a, 29. § (1) bekezdés k) és l) pontja, 73. §-a, 117. § (1)-(3) bekezdése, 177. § (1) bekezdés b) pontja.
<< Vissza az előző oldalra