Aranykoszorús mestertenyésztő

Létrehozás dátuma:
Feltöltő szerv:
Zsaru Magazin

A Zala Vármegyei Rendőr-főkapitányság tevékenységirányítási központ ügyeletvezetője, mellette pedig hatalmas az állatszeretete. Osadczuk Csaba őrnagynak már háromévesen nyula volt. Madárházban 40 papagájt tart, de munkája mellett fő tevékenysége a kutyatenyésztés. Szigorú elvárásai alapján rövidszőrű magyar vizslából hozott létre tenyészetet.

Osadczuk Csaba 2005 óta tenyészt és képez ki rövidszőrű magyar vizslát Baktüttösön, a kennelnek pedig a Gyurkóvári nevet adta, mely a falu mellett egykoron állt „Ördög Gyurkó váráról” kapta a nevét. Ottjártunkkor éppen a Rendőrségi és Vámügyi Együttműködési Központok (PCCC) 12. éves konferenciájára készült, melyet minden évben más európai országban rendeznek.

– Mivel jól beszélek angolul és németül is, a főnököm úgy döntött, hogy engem küldenek az idén Spanyolországba, a konferenciára.

A gimnázium elvégzése után egyből a Rendőrtiszti Főiskola bűnügyi szakára felvételizett.

vizsla

– Eredetileg állatorvos akartam lenni. A gimnáziumban biológiafakultációra jártam, azonban a második osztálytól körvonalazódott, hogy rendőrtiszt szeretnék lenni. A szomszédunk körzeti megbízott volt, már gyermekként láttam az egyenruhát, a szolgálati autót. Az átlag feletti igazságérzetem és a társadalomnak nyújtható segítség lehetősége motivált. Budapesten kezdtem pályafutásomat őrmesterként. Szakmailag nagyon jó volt, mert egy nap alatt lehetett annyi mindent tapasztalni, mint vidéken egy hónap alatt.

Végül az őrnagy hazakerült Zalába. Egy évig járőrként szolgált, utána lett nyomozó, majd a diploma megszerzését követően az ügyeletre került.

– Testhez álló feladatnak tartottam, mivel fiatal tisztként sok mindenre megtanított. 2013-ban megalakult a TIK, ahol a kezdetektől ügyeletvezetőként dolgozom. Azonban már kisgyermekként körvonalazódott az életem másik meghatározó szenvedélye, az állattenyésztés. Szörnyű csapásként éltem meg a napot, mikor hatéves koromban az édesapám hazahozott egy kölyökkutyát, de közölték, hogy a nagyszüleimnek vásárolták. Egy perc leforgása alatt váltam boldog kisemberből elképesztően elkeseredetté. A családban nem volt sem vadász, sem pedig kutyás, valószínűleg apai nagyapámtól örököltem a házi- és a vadállatok, a természet iránti kötődésemet.

Spórolt pénzéből 16 évesen vásárolta meg első kutyáját, egy német juhászt, Ginát. Valami megmagyarázhatatlan ok miatt mindig is a rövidszőrű magyar vizsla volt a szíve vágya. Aztán 2006 tavaszán ez a sokéves vágy is teljesült, egyik kollégájától kapta Lénát, az első vizsláját.

– Nagyon jó kutya volt. Hobbiebnek indult, de csodálatos karaktere és szép külleme teljesen a fajta elkötelezettjévé tett. Célirányosan vadászkutyának készítettem fel. Vadászati alkalmassági vizsgát tettünk, kitűnő vadászeb lett, én pedig egyre többet tanultam a vadászatról. Innen nem volt visszaút.

vizsla

Mivel Lénának nem volt törzskönyve, ezért tenyésztési ambíciói nem lehettek vele kapcsolatban, az őrnagy azonban úgy döntött, hogy a kutyatenyésztés útjára lép. Öt évig tanulta a „szakma” rejtelmeit, azután FCI kennelt alapított, ennek 13 éve. Volt, hogy 19-20 felnőtt kutyával éltek együtt, jelenleg négy generáció 11 egyede él az udvarban.

Persze nem lenne teljes a vizslák élete, ha vadászkutya létükre nem járnának vadászni.

– A fajta kialakulásának és fennmaradásának alapja a vadászat, így – amennyit csak lehet – vadászni is járok velük. Évente októbertől februárig 60-80 vadásznapon veszünk részt és dolgozunk a kutyákkal. Célom hogy az általam tenyésztett „Gyurkóváriak” kiváló vadászkutyák legyenek.

A kitartó elkötelezettség eredménye is megvan, mivel az őrnagy 2016-tól az Országos Magyar Vadászkamara Zala Megyei Területi Szervezetének Kinológiai Szakbizottságának tagja; 2022-ben sikerrel végezte el az Országos Magyar Vadászkamara Kinológiai Szakbizottsága által szervezett vadászkutya-alkalmassági vizsga teljesítménybírói tanfolyamot; ugyanabban az évben teljesítette az Aranykoszorús Mestertenyésztő cím feltételeit. Papagájokat, díszgalambokat, dísznyulakat, díszbaromfikat is tenyésztett 15 éven át, 27 fajta díszállatot tartott.

vizsla

– Úgy volt kialakítva az állatok elhelyezése az udvarban, mint egy állatsimogató. Körbe lehetett járni, megnézni őket. Sokan jártak hozzánk a falusi turizmus keretében is, a környező vendégházakban pihenő családok közül napi programként látogattak bennünket térítésmentesen. Ez a tevékenység sok időmet vette el, de büszke voltam az állatokra, és szívesen mutattam meg őket. Kiállításokra is jártunk rendszeresen. De a 2008-as válság rányomta bélyegét a díszállattartásra, visszaesett a kereslet, a takarmányköltség előteremtése miatt pedig értékesíteni kellett a szaporulatot. Amikor a nyomozói fizetésem három nap alatt nyúltápra ment el, akkor be kellett látnom, hogy ez így nem fog menni. Úgy döntöttem, hogy a kutyákba fektetem az összes energiámat, de negyven papagáj azért még maradt az udvarban.

Persze ezt a nagy munkát egyedül nem lehetne bírni.

– Amikor elmegyek szolgálatba, a feleségem, Bettina látja el a szükséges feladatokat. Ha kölykök vannak, őket kétóránként etetni és takarítani, felügyelni kell, ez teljes embert igényel. Ő az, aki feláldozta magát az én hobbim érdekében.

ZS. M.

FOTÓ: SZABÓ GABRIELLA

<< Vissza az előző oldalra