Az igazi profilozók titkai

– Mit értünk pontosan profilozás alatt?

– A profilalkotás lényegében azt jelenti, amikor egy kiemelt bűncselekmény helyszínén gyűjtött információk, az ügy körülményei és a sértett ismerete alapján valamilyen módon arra következtetünk, hogy milyen ember lehet az elkövető maga. Mi azonban nem kizárólag profilalkotással foglalkozunk, hanem más speciális, nyomozást támogató, viselkedéselemző módszerekkel is. A nyomozásokban korábban már használt bűnügyi elemző és egyéb módszereket fejlesztettük tovább. Az egységünk 2021 óta dolgozik az ORFK bűnügyi elemző-értékelő főosztályán. A legkülönbözőbb igazságügyi és más alkalmazott tudományterületeken dolgozó – a pszichológiával, a testbeszédelemzéssel, a nyelvi elemzéssel, a statisztikával vagy a földrajzi viselkedéselemzéssel foglalkozó –, speciális tudással rendelkező szakemberek és egy rutinos, életes nyomozó alkotja a csapatot.

– Mi a különbség a profilalkotói munka és aközött, ahogy egy nyomozó fejben összeállítja az ismeretlenes ügyben a helyszín és a bejövő információk alapján az elkövető profilját?

– Látszólag nem sok. Amit mi csinálunk, azt egy rutinos nyomozó abszolút tudja hozni. De mivel nem minden nyomozó rutinos, ezért hatalmas segítség lehet adott esetben az a támogatás, amit mi tudunk adni. Pontosabban, amit mi a szokványostól eltérő megközelítésünkkel teszünk hozzá. Olyan, mintha a nyomozói gondolkodást elemekre szednénk, és utána újra összeraknánk egy nagy egésszé. Például a kihallgatástaktikai tanácsadásban van nálunk egy olyan módszer, amit megtévesztés-valószínűségvizsgálatnak hívunk. Ennek akkor van jelentősége, ha valaki nem vállalja a poligráfos vizsgálatot. Ilyenkor például a kihallgatásról készített videófelvétel elemzése alapján mi manuális eszközökkel mérjük, a megtévesztés valószínűségét.

– Ezt úgy értsem, hogy a testbeszédelemző a gesztusokból von le következtetéseket, a nyelvész pedig abból, hogy mikor milyen szavakat használ a vizsgált ember? Feltételezem, annak segítségével, hogy épp egy közömbös vagy a bűnügy lényegi részéről szóló témáról beszél a gyanúsított.

– Pontosan. Tehát nagyon fontos ebben a kontextus, amiben a kihallgatás történik.

– Az utca embere a különböző, jellemzően amerikai sorozatok kapcsán hallott először a profilozásról. A Mindhunterben, amely tulajdonképpen a profilalkotás úttörőiről szól, a munkájuk túlnyomó részében a profilozók sorozatgyilkosokkal készítenek speciális interjúkat. Majd ezek elemzésével jutnak más ismeretlenes ügyek kapcsán következtetésekre.

– Mi ezt a módszert nem alkalmazzuk. Pontosabban az egység klinikai szakpszichológusa és pszichiátere kifejezetten a büntetés-végrehajtásban vagy akár az Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyintézetben szerzett sokéves ilyen irányú tapasztalattal rendelkezik. Kutatási szempontból fontos lehet megnézni a kiemelt bűncselekményeket elkövető embereket, feltárni a motivációikat, hátterüket. A mi munkánk nem a velük készült interjúkból indul ki. Mondok egy példát helyszínes profilelemzésre – szándékosan konkrét helyszínek, időpontok, nevek említése nélkül. Komoly tapasztalat volt a számunkra, amikor egy vidéki helységben nagyon brutális módon az otthonában öltek meg egy sértettet, aki hosszas haláltusa után vesztette az életét. Ez egy olyan ügy volt, amelynél az eljárás elején rögtön bevontak minket is a folyamatokba. Bennem ez azért is maradt meg, mert az ügy kipattanásától kezdve, nagyon szorosan együtt dolgoztunk a nyomozókkal, akik készségesen segítették a munkánkat. Három nappal az emberölés felfedezését követően elutaztunk a helyszínre. Rögtön, ahogy visszajöttünk, elkezdtük az elemzést. A pszichológus kidolgozta az elkövető pszichológiai profilját. A helyszínről küldött adatokból a gépi tanulásszakértőnk a statisztikai profilt készítette el. A nyelvész a vallomások elemzésével foglalkozott közben. Ezzel párhuzamosan zajlott az üggyel összefüggésbe hozható személyek feldolgozása is. Majd bejött a helyszínen rögzített DNS-vizsgálat eredménye, amellyel megtalálták a tettest. Ekkor mi már tulajdonképpen felállítottunk egy kriminológiai, pszichológiai, statisztikai profilt, ami szinte egy az egyben ráillett az elkövetőre. Egyébként ez nem a legátütőbb sikerünk volt, de mégis egy kiemelten fontos tapasztalatunk. Ezek ellenére egyébként fő tevékenységi körünk a kihallgatástaktikai tanácsadás.

– Csikány Tamás dandártábornok, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) tudományos rektorhelyettese két éve előadást tartott a kriminálpszichológiai tanszék egyik konferenciáján. Ebben elmondta, hogy őt katonaként 1980-ban Tapolcára vezényelték, ahol egy halk szavú, intelligens, barátságos alhadnagy képezte ki. Egyik nap jött a hír: katonatiszt rabolt bankot Budapesten. Kiderült, hogy a rabló a korábban megismert oktató, Donászi Aladár alhadnagy volt. Ma már tudjuk, hogy később ő követte el Bene Lászlóval 1992-ben az úgynevezett skálás gyilkosságot is. A tábornok elmondta az előadáson, hogy máig nem érti, mi változhatott meg ennyire abban az emberben, akit anno megismert. Az egység tud válaszokat találni vagy keresi a válaszokat az ilyen jellegű kérdésekre is?

– Ez egy nagyon összetett kérdés. Egy bűnelkövető megértéséhez, a motivációi feltárásához szükség van arra, hogy minél mélyebben megismerjük őt és az előéletét. A profilalkotásról az az elterjedt nézet, hogy személyiségjegyekre következtetünk a helyszín alapján. Ez a megközelítés a 80-as években alapvetően az Egyesült Államokból indult, de nem egészen helytálló. Ennek akkor van jelentősége, ha a helyszín alapján valamilyen mentális zavar megléte merül fel, ami „nyomokat” hagy a tetthelyen. Valójában ennek felismerése igazán fontos a kihallgatástaktikai tanácsadásnál, amellett, hogy milyen kriminális karrierje, gyerekkora volt a gyanúsítottnak, tehát milyen út vezette el addig, hogy oda jutott, ahova.

– Azt mondta, hogy együtt dolgoznak az adott ügyekben a nyomozókkal. Sok visszajelzést kapnak tőlük?

– Szerencsére, mert ezekből táplálkozunk. Nemrég egy hanganyagelemzésben kérték a segítségünket. Egy életellenes ügyben a bejelentő hanganyagát elemeztük. A férfi azt állította, hogy egy bűncselekmény kiszűrődő hangjait hallotta meg egy házból. Utóbb kiderült, hogy valóban súlyos bűncselekmény történt ott. Azt vizsgáltuk, hogy lehet-e a bejelentő maga az elkövető. Itt a valóságelemeket és a beszélgetésben elhangzott elemeket hasonlítottuk össze. Elsősorban a nyelvészünk végezte a vizsgálatot.

– Tehát azokat az elemeket, amelyeket elvileg csak a tettes tudhatott, hasonlították össze azzal, amit a bejelentő által vázolt helyzetben ő ismerhetett?

– Pontosan. És az derült ki a vizsgálatból, hogy a bejelentő az elkövető. Ezt sejtették a kollégák is, a mi szaktanácsadói jelentésünk nagyon sok megerősítéssel szolgált nekik. Ez magyarázza, hogy sokkal magabiztosabban tudták a gyanúsítotti kihallgatást elkezdeni.

– Csak a filmekben létezik, vagy a való életben is, hogy egyetlen súlyos bűncselekmény kivitelezéséből a profilalkotás eszközeivel megállapítják, hogy sorozatelkövetővel van dolguk?

– A való életben is. Mint az előbb is mondtam, leginkább a bűnügyi elemzésre hasonlít a tevékenységünk. A helyszínes profil például az ügyelemzésre, a sorozatjelleg-vizsgálat pedig az összehasonlító ügyelemzésre. Volt vidéken egy támadás. Minden előzmény nélkül ismeretlen személy késsel megvagdosott valakit az utcán. Biztosan tudtuk, hogy a tettes nem ismerte a sértettet. A kamerafelvétel alapján megtalálták a nyomozók az elkövetőt. Őt az igazságügyi pszichológus szakértő személyesen hallgatta meg. Mi ezzel párhuzamosan csak a nyomozás közben felmerülő adatok ismeretében folytattuk a vizsgálatot, és pontosan ugyanarra az eredményre jutottunk, mint amire a szakértő a személyes vizsgálattal. Mi nem láttuk a tettest, a cselekményét. A modus operandit elemeztük, a helyszíni viselkedését, illetve közvetetten, elmondások alapján azt, hogy ő hogyan viselkedett, amikor bevitték, elfogták stb. Így tulajdonképpen kirajzolódott egy pontos kép arról, hogy milyen típusú elkövetővel lehet itt dolgunk. Kiderült, hogy egész pontosan egy potenciális sorozatelkövetővel, akinek ez volt az első ilyen jellegű próbálkozása. Tehát ha van egy sorozatgyanú, elkezdjük a felmerülő ügyeket vizsgálni, összehasonlítani a közös elemeik alapján. Az elemzést egészítik ki a speciális szaktudások, amelyekkel a csapatban dolgozó kollégáim rendelkeznek.

– Nemrég az egységüket is irányító, bűnügyi elemző-értékelő főosztály vezetője, Bátai László ezredes azt nyilatkozta, hogy egy-egy konkrét ügyben nem csak azt dolgozzák ki, hogy a rendőrök milyen kérdéseket, milyen sorrendben tegyenek fel. A rendőri vezetőknek is segítenek, hogy ki lehet a legalkalmasabb kihallgatóként. Majd személyesen fel is készítik a kiválasztott kollégát. Nem tűnhet ez néha versenynek a rendőr és a profilalkotó között?

– Épp az a lényege annak, amit csinálunk, hogy a nyomozók megértik, mi nem versenyzünk velük. Mi nem megoldani akarjuk helyettük az ügyet, hanem segíteni, támogatni őket, és új perspektívákat megnyitni. Megközelíteni a megközelíthetetlen gyanúsítottat, hogyha a klasszikus nyomozási módszerek nem vezetnek eredményre, adott esetben nincs DNS-nyom, akkor is legyen eszköz a kezükben, amihez lehet nyúlni. A mi víziónk, hogy egy új szakembertípus szülessen meg, amely a jövő generációjának már ott lesz. Hiszünk abban, hogy nekünk ezt kell most megalapoznunk.

– Egy utolsó, személyes kérdés. Ha meghallja a rádióban, hogy emberölés történt, amelyben nem találják a tettest, fejben azonnal dolgozni kezd az ügyön?

– Igen. Vagy egyedül, vagy már hívom is valamelyik kollegát a csapatból, és rögtön együtt kezdünk agyalni.

 

LOHNER KLAUDIA FŐHADNAGY

2009–2013 A Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemen tanul.

2013 A Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren utasbiztonsági ellenőr.

2014–2019 Az ORFK bűnügyi elemző-értékelő főosztályán végzi a gyakorlatát, majd ugyanott marad állományban.

2019–2021 A Terrorelhárítási Központ munkatársa.

2021. októbertől ismét az ORFK bűnügyi elemző-értékelő főosztályon dolgozik, a speciális nyomozástámogató és viselkedéselemző csoport koordinátora.

2018-tól napjainkig az NKE Rendészettudományi Kar doktori képzésének kutatója.

P. GÁL JUDIT

FOTÓ: BÉRES ATTILA, RENDŐRSÉG