Egészséges bizalmatlanság

Létrehozás dátuma:
Feltöltő szerv:
Zsaru Magazin

Két előadáson háromszáz iskolást szólított meg a Ceglédi Rendőrkapitányság februárban, a biztonságos internetezés hónapjában.

Az egyedi kezdeményezésben a bűnmegelőzési területtel foglalkozó rendőrnő művét profi rendező segédletével kortárs segítők adták elő.

A túlzott mértékű internetezés közvetlen és áttételes veszélyeire speciális módon figyelmeztető, Hálózat-on címet viselő rövidke, de fajsúlyos tanulságot kibontó színpadi darab terjedelmén bőven túlmutató, igencsak hatásos eszköznek bizonyult a premieren. Február 5-én előbb 160 helybéli középiskolás, majd 130 nyolcadik osztályos diák nézte meg a Ceglédi Rendőrkapitányságon. A jól megválasztott hangnem betalált: a megrázó, de nem szájbarágós minidráma végén előbb feszült csend lett a nézőtéren, majd némi szipogás és zavart köhécselés után felcsattant a megkönnyebbült taps. Átjött az üzenet.

– Olyan köntösbe bújtatva akartuk eljuttatni az érintett korcsoporthoz a felhívást, ami újszerű, ezáltal figyelemfelkeltő. Kombinált eszközhöz nyúltunk, az önálló tartalmi egységet képező rövid darab, a tulajdonképpeni főműsorszám előtt és után hagyományosabbnak tekinthető beszélgetésekkel szólítjuk meg a diákokat – mondta Kiss Edit százados, a Ceglédi Rendőrkapitányság bűnmegelőzési előadója, a darab írója. – A hármas felosztást a közönség befogadóképességére alapoztuk. Tapasztalataink szerint a felső tagozatosok és a középiskolások figyelmét könnyebb fenntartani több, kommunikációjában is jól elkülönülő blokkal. A kezdeti beszélgetéssel megalapozunk az előadásnak, egészen távolról indítva irányítjuk rá a korosztály figyelmét a taglalt problémára. A körülbelül húszperces darab után, immáron az abban ábrázolt megrázó végkifejlet hatására alapozva, új szemszögből tudunk még egyszer tárgyalni a látottakról.

A rávezető beszélgetést Kiss Edit százados egy félig-meddig internethez köthető tragédia említésével kezdte: tizenévesek szelfikészítés ötletétől vezérelve vasúti vagonok tetejére másztak, majd ott megcsapta őket a felsővezeték magasfeszültsége. Az acélsodronyokban búgó 25 000 volt évtizedek óta ott búvik meg a magasban, viszont korábban senkinek nem jutott eszébe egy vagánynak gondolt fotó elkészítéséért ekképpen bajba sodornia magát. Az internet és a közösségi oldalak új magatartásformákat, egyben új veszélyeket is előidéztek, a jelenlegi felnőtteknek kötelessége megérteni és megvédeni az úgynevezett Z generációs, 1996 és 2007 között születetteket.

– Tudni kell, hogy az új technikák, protokollok, trendek megjelenésükkor ismeretlen mivoltuk miatt mindig ott hordozzák magukban a könnyű visszaélések lehetőségét – mondta a nézőknek Karasz Csaba alezredes, vizsgálati osztályvezető. – A kommunikációs eszközök változnak, de az aljas szándékok minden formában utat törhetnek maguknak. Hazudni, becsapni, átverni lehetett füstjelekkel, pergamenre kézzel írott levelekkel, telefonon keresztül, ugyanígy megvan a lehetősége az interneten zajló kommunikációban. Azt szeretnénk, ha élnétek egyféle egészséges bizalmatlansággal, és nem lennétek a következő, szerencsére csak fiktív végzetet bemutató példázat valóságos elszenvedői.

A Hálózat-on darab jó arányérzékkel és kapcsolódással több jelenkori problémát jár körül. A jelenséggel foglalkozó szakirodalomban szelfitiszként már neve is van annak a kényszeres pszichés jelenségnek, amikor az általában tizenéves nethasználó elengedhetetlen szükségét érzi annak, hogy digitális ismerőseit akár naponta többször is tájékoztassa aktuális élethelyzeteiről, előfordulási helyeiről, hajviseletéről, ruházatáról, táplálkozásáról. Nagyjából mindenről. Sokan nem gondolják át, hogy ártó szándékú személyeknek is tökéletesen kiismerhető lesz ezáltal lakóhelyük, napi rutinjuk, érdeklődésük, anyagi helyzetük, így saját maguk adnak visszaélésre lehetőséget. Könnyű valakinek a fentiek ismeretében a kedvében járni, ellenőrizhetetlen hízelgéssel látását elhomályosítani – egy hamis profil mögül. A helyzet mind komorabbá válik, amikor a kölcsönös üzengetés után a félrevezetett fiatal személyes találkozót beszél meg valójában ismeretlen „rajongójával”.

A Kroó Ádám színművész rendezte darabban a ceglédi Patkós Irma Művészeti Iskola öt végzős hallgatója mutatta be az egymásra épülő veszélyfolyamatot. Gréti, korunk tizenévese sütkérezik a közösségi oldalon lájkokban felé áradó népszerűségben, nota bene: tesz is érte. Feltárja életét, ez alapján Szabi, magát megnyerő orvostanhallgatónak kiadva, a lány bizalmára bazírozva úgy veszi fel vele a kapcsolatot, mint aki közvetlenül ismeri, és mindent tud róla. Néhány napos levelezés után barátnője, Anna óvása ellenére Gréti találkozik a fiúval, a várt romantika azonban elmarad. Szabi a lányt addigra már el is adta üzletfelének a szervpiacon. A darab zárójelenetében az elsötétülő színpadot csak két mobiltelefon lámpafénye világítja meg, Gréti egy csomagtartóban fekve fohászkodik édesanyjához – későn.

– A darab után arról a különbségről is beszélgetünk, ami az internetes világ és a valóság között van – mondta Kiss Edit százados. – A közösségi oldal lájkhalmazaiban fürdő, az interneten mindig mindent másodpercek alatt elérő és gombnyomásra megkapó kamasz személyisége torzulhat, neki ez a felgyorsult, instant, sokszor felszínes közeg lesz a természetes. Képtelen lesz várni, küzdeni, huzamosabban teljesíteni valamely cél érdekében. Keserű csalódások érik, mesterségesen felpumpált önbizalmának talmi magaslatairól a valódi élet kihívásainak hatására borzalmasan mélyre zuhanhat. Mi, bűnmegelőzéssel foglalkozó szakemberek igyekszünk megérteni a mai tizenévesek lelki mechanizmusait, próbáljuk megóvni őket a veszélyektől, de ehhez minde­nek­előtt az ő segítségük is kell.

Egy nemrégiben, az USA-ban végzett kísérlet rámutatott a fiatalok önveszélyeztető naivitására. A tizenéveseket „beépített” felnőttek tesztelték, az interneten a megszólítotthoz magukat hasonló korú, ellenkező nemű fiatalként megjelenítve. A randevúra invitáltak megközelítőleg 60%-a teljesen egyedül meg is jelent a találkozón, majd körülbelül 40%-uk beült a vadidegen autójába, bár nyilvánvaló volt neki, hogy az azt vezető felnőttnek semmi köze nincs az üzenetek küldőjéhez.


Szilágyi Attila
Fotó: Erdei Mihály

<< Vissza az előző oldalra