Egy nap a körgyűrűn

Létrehozás dátuma:
Feltöltő szerv:
Zsaru Magazin

A Budapestet jóformán kö­rülölelő, hivatalosan autóút besorolású aszfaltkarimának saját rendőrsége, autópálya-alosztálya van.

Két bázis felel az M0-s gyűrű rendjéért, egy szikrázó téli napon a déli véget látogattuk meg.

A gyorsforgalmi út jelenlegi hossza 2013-ban alakult ki. Több évtizedre visszatekintő koncepció a fővárosba sugár­irányban befutó autópályák összefogása.

– A hetvenes évektől ezt az összekapcsoló körgyűrűt egyértelműen a főváros közigazgatási határán kívül képzelték el a fejlesztési szakemberek – kezdi Pintér Lajos alezredes, a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság szigetszentmiklósi autópálya-alosztályának parancsnoka. – A körgyűrű összeköti és hálózattá szervezi a gyorsforgalmi utakat, elosztó szerepében így tehermentesíti a főváros sűrűn lakott, belső területeit az átmenő forgalomtól. A mi, „déli” szektorunk a budaörsi 0-s kilométertől az M5-ös 30 800-as kilométerszelvényéig tart. Egy 1977-es tanulmány 36–58 ezer járműre becsülte a déli szektor 2010-es napi forgalmát, ehhez képest csúcsidőszakban, jellemzően nyáron vagy ünnepek táján, 24 óra alatt 140 ezer áthaladó egységet is regisztráltunk már. Egyértelmű az autóút leterheltsége, amin folyamatos bővítésekkel igyekeznek enyhíteni. A majdani ideális állapot eléréséhez vezető fejlesztések időtartama alatt azonban sávszűkítéseket kell alkalmazni.

Pintér Lajos alezredes
Pintér Lajos alezredes

A zsaruk mindent megtesznek azért, hogy a körgyűrű valóban a biztonságos, hatékony haladás helyszíne legyen. Tévhit, hogy az számolná fel a telítettséget, ha az adott autófolyam minél nagyobb tempóval repesztene végig az M0-son. A fokozott sebesség ugyanis több balesethez vezetne, ami további zsúfoltságot idézne elő. Az autópálya-zsaruk ezért a járműforgalmat a biztonságosan uralható, előírt sebesség betartására ösztönzik, míg ők maguk serény reagálással és munkavégzéssel igyekeznek a folyamatos és dinamikus haladást elősegíteni.

– Kezdem a második tétellel: az a cél, hogy a jelzett balesetekhez minél gyorsabban, önmaguk veszélyeztetése nélkül jussanak el kollégáink – avat be a gyakorlatba Kovács István őrnagy, az autópálya-alosztály helyettes vezetője. – Mind a technikai készségek, mind a személyi állomány összetétele azt szolgálja, hogy a lehető legcsekélyebb időveszteséggel reagáljunk. A tempó nem mehet a pontosság és a szakszerűség rovására, ezzel az állomány tisztában van. A szolgálatot ellátó egységek, váltások összeállításánál arra törekszünk, hogy a járőrfeladatokat ellátó párosokban, hármasokban kinevezett, de legalábbis megbízott baleseti helyszínelő, tehát kompetens és képzett rendőrök legyenek, akik jogosultak a helyzetek feldolgozására. Az állomány tagjai döntő többségükben fiatalok, de tapasztaltak, nagy munkabírásúak, akik komoly járművezetői rutinnal bírnak. Ezt a tudásukat minden szolgálatban fejleszteni tudják, egyszerűen munkájuk elvégzésével. Szükség van a felkészültségre: a magyar rendőrség járműflottájának krémjéhez tartozó, csak típusvizsgával vezethető, nagy teljesítményű szolgálati autókkal látják el feladataikat. A másik pillér a szabályok betartatása, ezt gyakori ellenőrzésekkel és folyamatos jelenléttel valósítjuk meg. Szolgálatkezdéskor mindkét irányba, az M5-ös és az M1-es felé is megindul egy-egy pályatesten egy egységünk, menet közben figyelik és szűrik ki a szabálytalankodókat.

Az M0-son a zsaruknak sincs üresjárat, nagy mennyiségben használják a nyomtatványokat. Az igénybevétel egy másik közvetett bizonyítéka, hogy az iskolákban megtanult német vagy angol mellé a legtöbben elsajátították valamilyen szinten a gyakran alkalmazandó török, román, görög, illetve valamelyik szláv nyelvet is. Az autóút nemzetközi terep is, Európa tranzitforgalmának egyik csomópontja. Korsós Erika és Iván Gábor törzsőrmesterekkel, megbízott baleseti helyszínelőkkel, valamint az októberben a pályarendőrökhöz igazolt Fejes Zoltán őrmesterrel átlagos szolgálatra indulunk.

– A sebesség-ellenőrzés mellett figyelmet fordítunk a baleset kialakulását hordozó közúti magatartásformák visszaszorítására – magyarázza Iván Gábor. – Szembetűnően sok a tehergépjármű és a csatolt vontatmány, reneszánszát éli a Nyugat-Európából tréleren behozott használtautó-kereskedelem. A fuvarozók sok esetben a szabályok megkerülésével törekednek profitmaximalizálásra, így ezekre a járműcsoportokra kiemelten fókuszálunk. Fellépünk, ha ránézésre túlsúlyos, szabálytalan vontatmányt látunk. A túlpakolt járműveknél ugyanis drasztikusan romlik a fékhatás, a hanyag rakodás a szállítmány lezuhanását eredményezheti. Az így fuvarozók nemcsak magukat, de a közlekedés további résztvevőit is veszélyeztetik. Szúrópróbaszerűen ellenőrizzük a járművek hatósági vizsgáját, műszaki állapotát is.

Iván Gábor törzsőrmester műszaki állapotot ellenőriz
Iván Gábor törzsőrmester műszaki állapotot ellenőriz

– A kamionosokat nem tekintjük „elkövetői körnek”, tudjuk és látjuk, hogy munkájuknak és járműveiknek az átlagos autósok előtt ismeretlen specialitásaik vannak – teszi hozzá Korsós Erika. – Egy kamion vezetőfülkéjéből a sofőr például nem lát a járműve elé. Tanúi voltunk, amikor egy személykocsi vezetője féktávolságon belül hajtott egy becsatlakozó útról a szabályosan haladó nehéz-tehergépkocsi elé, az ütközés következtében pedig a nagyobb jármű keresztbe fordította maga előtt a kisebb autót. Az eset pikantériája, hogy a kamionos nem vette észre az ütközést, a holttérben lévő autót sem látta, így tudtán kívül egy kilométeren tolta maga előtt. A személykocsiban nem működött a kürt, a sofőr nem tudott jelezni, a szembejövők villogtatásából lett gyanús a kamionosnak, hogy valami nincs rendben.

Korsós Erika törzsőrmester intézkedik
Korsós Erika törzsőrmester intézkedik

– Kiszűrjük azokat a sofőröket is, akik normakerülő cselekményeikkel az autós közösség felháborodását váltják ki – beszél egy újabb szempontról Fejes Zoltán őrmester. – A belső sávban például tilos tehergépjárművel haladni, sokan azonban mégis megteszik. Semmiképpen nem lenne jó, ha ez a magatartás a szabályosan autózókban feszültséget szülne, az ugyanis nagyon rossz útitárs. Ugyanígy kivesszük a forgalomból a leállósávon haladókat, a záróvonalon sávot váltókat, a veszélyeztetően előző vezetőket.

A zsarutrió alig indul el, máris helyszínt kap rádión, méghozzá egy helyen két külön esetet. Egy fuvarozó rosszul rögzítette nyerges vontatójához a félpótkocsiját, és a többtonnás vontatmány lebillent a gép forgózsámolyáról. Szerencsére egy pihenőben döccent le az óriási pótkocsi alacsony tempónál. A sofőr szinte azonnal megállt, nem veszélyeztetett másokat, viszont torlaszt képezett az úton. A zsaruk a munkájukat rendszeresen segítő Magyar Közút Nonprofit Zrt. segítségével terelőkúpokkal jelölnek ki alternatív haladási nyomvonalat a pihenőből. Alig ötven méterre a megfeneklett járműtől egy kisebb és egy nagyobb teherautó sofőrje vív szócsatát egymással – összeértek az autók, a nagyobb tükre bánta, de ki lógott át a másik sávjába? A zsaruk mindkét felet meghallgatják, a román vezetőhöz anyanyelvén és angolul szólnak, kamatozik a felszedett nyelvtudás. A gyors szemle eredményre vezet, délkeleti szomszédunk is belátja: alighanem ő a történtek felelőse. Háromnyelvű egyeztetés, baleseti bejelentő kitöltése, majd hibrid nyelvű búcsúzkodás a megbékélt magyar sofőrtől: máskor ne menjen neki.


SZILÁGYI ATTILA
FOTÓ: BÉRES ATTILA

<< Vissza az előző oldalra