Fogakat faggató szakértő

Létrehozás dátuma:
Feltöltő szerv:
Zsaru Magazin

Vannak helyzetek, amikor a segítők is támogatásra szorulnak.

A rendőrök képzése egyre átfogóbb, mindenhez azonban ők sem értenek, a napról napra több ismeretet követelő világban nem is érthetnek. A kivételes szakmai tudást igénylő ügyekben és az objektív véleményalkotás követelményének eleget téve szakértőket vonnak be munkáikhoz.

Egy korábban már tárgyalt bűnügy végső stációja ad szomorú aktualitást egy speciális szakértői terület bemutatásának. Decemberben kapta meg jogerős, elmarasztaló bírósági ítéletét egy 2017-es, Nógrád megyei emberölés vádlottja. Súlyos cselekedetért kemény ítélet született – a férfit életfogytig tartó fegyházbüntetésre ítélték, legkorábban harminc év letöltött szabadságvesztés után szabadulhat.

Egy élet erőszakos kioltása soha nem átlagos ügy, ez az eset azonban még a tragédiák sorában is megkülönböztetett figyelmet kapott. A nyomozás, a bizonyítási eljárás, majd az ítélethozatal során is szakértők segítették a döntéshozókat, köztük egy igazán kuriózumnak számító terület specialistája. Dr. Ajang Armin ­Farid igazságügyi fogorvos szakértőként vett részt az eljárásban.

– A szakértői vizsgálat valóban rendkívül fontos volt ebben az ügyben – magyarázta Bárnai Balázs őrnagy, a Nógrád Megyei Rend­őr-főkapitányság elemző-értékelő osztályának helyettes vezetője, aki a gyilkosság idején bűnügyi osztályvezetőként végig rajta tartotta szemét a kiemelt nyomozáson. – Egy idős asszony holttestét találták meg hozzátartozói 2017. április 20-án, húsvét után. Az elsődleges vizsgálat természetes halált állapított meg, és a megtalálás előtti napokra valószínűsítette. Újabb két nap múlva, a boncolás megkezdése előtt merült fel a kórboncnok részéről a gyanú, hogy bizonyos elváltozások alapján nem tudja kizárni az idegenkezűséget. Mire a jelzések alapján ténylegesen rendőrségi eljárás indult, már napokkal voltunk a feltételezett emberölés becsült időpontjától, az időhátrány ledolgozására minden eszközünket alkalmazva eredtünk a lehetséges elkövető nyomába. Egy büntetőeljárás során nem elég megtalálnunk a gyanúsítottat, de az eredményes eljárás lefolytatásának érdekében kötelességünk és célunk minél több bizonyítékot összegyűjtenünk az elkövetőről és magáról a bűncselekményről. Miután bizonyosságot nyert, hogy az áldozat külső behatások, erőszakos traumák következtében veszítette életét, a gyanúsított felkutatása mellett – szakértők bevonásával – vizsgálni kezdtük a helyszínt és az áldozat holttestét is. Ezen a ponton lépett a képbe dr. Ajang Armin Farid, aki precíz munkájával nagyban segítette az eljárást.

Az akkor 21 éves, somoskőújfalui Sz. Sándort a nyomozók tanúkutatások alkalmazásával nyolc órán belül elfogták. Bizonyítást nyert, hogy a férfi húsvéthétfőn ittasan több idős nőt is vegzált alpári ajánlattételeivel a településen. A későbbi áldozathoz fizikálisan is közel férkőzött, brutálisan bántalmazta őt, megerőszakolta, majd sorsára hagyta. A nő mellkasi és gégesérülése miatt veszítette életét.

– Az áldozat átvizsgálásakor mellén harapásnyomokat találtak – emlékezett vissza dr. Ajang Armin Farid. – Munkámnak kettős szerepe volt: az egyértelmű bizonyítás mellett – mely közrejátszott abban, hogy a gyanúsított beismerő vallomást tett – a vád minősítésénél is figyelembe vették az általam megfigyelteket, leírtakat. Az ítélet meghozatala előtt a bírónő megkérdezte: milyen mértékű fájdalmat érezhetett az áldozat? Tekintettel arra, hogy ez a testtájék egy idegvégződésekkel sűrűn átszőtt, érzékeny terület, nem tudtam mást mondani, mint azt, hogy ha eszméleténél volt, minden valószínűség szerint rendkívüli kínokat élt át. Ez a feltárt körülmény alapozta meg, hogy az emberölés „különös kegyetlenséggel elkövetett” minősítést kapott, és további minősítésekkel együtt így szabta ki a bíróság a legsúlyosabb adható büntetést. Vizsgálatom alkalmas volt továbbá arra, hogy kétséget kizáróan rámutasson: tényleg Sz. Sándor követte el a bestiális tettet. A harapásnyomok ugyanis, az okozó fogazatából adódóan, olyan egyediek, hogy alkalmasak egy felmerülő gyanú tisztázására vagy igazolására. A fogsorok jellegzetessége jól megfigyelhető a precíz elemzés során. A megharapott terület visszaadja az állkapocs fizikális méretét, a foghézagok, -torlódások, a fogmagasság egyéni mintázatát. Úgynevezett „zárt gyanúsítotti kör” megléte esetén tudjuk használni ezt az eljárást, ami azt jelenti, hogy nyomozási módszerek útján látókörbe került személyek harapásnyomát vetjük össze a talált nyommal. Az áldozatokon fellelt harapásnyomok speciálisak, mivel a bőr egy puha, rugalmas közeg, nyomásra torzulhat, emellett, ha az áldozat túléli a támadást, fel is szívódhatnak. Ebből kiderül, hogy nem csupán ember­ölési ügyekben segítem a rendőrség munkáját. Részt vettem már annak megállapításában, hogy egy bántalmazott gyermeknek melyik hozzátartozója okozta a sérülést. Első együttműködésem a hatósággal igazi „mély víz” volt, egy megrázó ügy: egy csecsemőt harapdáltak össze olyan mértékben, hogy a baba intenzív osztályra került. A szülők egymásra igyekeztek kenni a cselekményt, de sikerült minden kétséget kizáróan bizonyítani az apa bűnösségét. A harapásvizsgálatot használjuk fordított helyzetben is: volt eset, amikor egy kirabolt hölgy megharapta támadóját, vagy nemi erőszaknak áldozatul esett nő mart bántalmazójába.

 

 

NÉVJEGY

Dr. Ajang Armin Farid Ausztriában töltötte gyermekéveit, majd fogorvosi tanulmányait 1989-ben kezdte meg a SOTE német nyelvű képzése keretében. Később az USA-ban tanulta a harapásnyomok elemzését, Washingtonban az Amerikai Fegyveres Erők Patológiai Intézetében, San Antonióban a Texasi Egyetem Igazságügyi Fogorvostani Tanszékén. A perzsa származású, orvoscsaládba született specialista nem fukarkodik ismeretei továbbadásával, a SOTE-n és a ROKK-on kívül tartott, tart tematikus tréningeket az izraeli rendőrségnek a Jeruzsálemi Orvosi Egyetemen. Visszatérő előadó az Amerikai Igazságügyi Tudományos Akadémia rendezvényein: Atlantában, Chicagóban, Orlandóban, Washingtonban, Seattle-ben és Las Vegasban látták már vendégül. Értekezett a magyarországi harapásnyom-elemzésről Szöulban egy nemzetközi igazságügyi fesztiválon, és az igazságügyi orvoslásról a 24. Alpe-Adria-Pannonia Nemzetközi Találkozón. Tagja az amerikai és a brit, vendég előadója a francia igazságügyi fogorvos szakértők társaságának, az Igazságügyi Fogorvos Szakértők az Emberi Jogokért csoport tagja. Fogorvosként Budapesten, Londonban és Bernben is praktizál. Fogászati csapatvezetőként tagja volt a 2019. május 29-én történt Hableány-katasztrófa áldozatait azonosító egységnek. Humanitárius törekvései az elmaradott térségekben tartott fogászati tanácsadásoktól az ételosztáson át a filmforgatásig terjed.

 

Ezekben a helyzetekben a gyanúsítottakon volt fellelhető a védekezők egyedi, így kimagyarázhatatlan harapásnyoma. A harapásvizsgálat kapóra jöhet még kisebb, vagyon elleni bűncselekmények helyszíneinek vizsgálatakor is. Megeshet, hogy egy tetthelyen az elkövető beleharapott egy almába, sajtba, bármilyen élelmiszerbe vagy épp egy cigarettacsikkbe – ezek a nyomok segíthetnek az azonosításában. Volt olyan elkövető, aki – miután ráébredt, hogy a helyszínen hagyott harapásnyoma bizonyíték lehet – inkább eltávolíttatta néhány fogát. Az eredményes, leleplező összevetés azonban a maradék fogak alapján is sikerült.

Dr. Ajang Armin Farid a bűnügyeken kívül több szállal is kötődik a rendőrséghez. 2009-ben alapítóként vállalt részt egy országos tömegszerencsétlenség-azonosító (DVI-)csoport felállításában a Semmelweis Egyetem (SOTE) Igazságügyi és Biztosítás-orvostani Intézetén belül, a célkitűzés egy hazai áldozat­azonosító egység megalakítása volt. A módszer hasonlatos a korábban tárgyalt eljáráshoz: a szakértő részegységből közelít az egész felé.

– Szerencsétlenségek ismeretlen áldozatainak azonosításakor sokszor hiányos, rossz állapotú holttestek identitását kell megállapítani. Ha nem áll rendelkezésre ujjnyom vagy úgynevezett szekunder azonosító: ruha, tetoválás, ékszer, piercing, akkor még mindig lehetőség van az áldozat fogászati dokumentációját összevetni a maradványokkal. 2018 óta az Interpol DVI fogászati almunkacsoportjának magyarországi képviselője vagyok. Kezdeményeztük, hogy a fogászati profilú gyártó cégek lássák el egyedi azonosítóval a rendkívül ellenálló, például 1200 Celsius-fokon sem olvadó titánimplantátumokat. Ez a módszer segíthetné egy tűzeset áldozatainak azonosítását. Szeretnénk elérni azt is, hogy az eltűntként számontartott személyek fogászati dokumentációja legyen benne a rendőrségi anyagukban, így segítve az azonosítást. Miért van erre szükség? A halott halott marad, de mindenkinek joga van ahhoz, hogy azonosítsák, elbúcsúztassák és eltemessék. A családtagoknak szükségük van erre a pszichés lezárásra. Oktatok a SOTE-n és a Rendőrségi Oktatási és Kiképző Központban (ROKK), előadásaim célja, hogy a bűnüldözéssel foglalkozók meglássanak, felismerjenek és jelezzenek olyan nyomokat, amikből egy szakember eredményesen azonosíthat. Foglalkozom azzal is, hogy a hatósági jelzőrendszer tagjai: pedagógusok, szociális gondozók, egészségügyi asszisztensek, háziorvosok felismerjenek bántalmazásnyomokat, amikről az érintett kisgyermekek nem tudnak vagy mernek beszélni.

 

Szilágyi Attila
Fotó: Béres Attila, Fülöp Máté
Dr. Ajang Armin Farid

<< Vissza az előző oldalra