Globális gond: emberkereskedelem

Létrehozás dátuma:
Feltöltő szerv:
Zsaru Magazin

Szinte hetente hallunk arról, hogy emberek tűnnek el, és
sokszor csak évekkel később vagy egyáltalán nem is derül fény hollétükre. Ezeknek az
eltűnéseknek a hátterében többször az emberkereskedelem jelensége áll, melynek üldözése talán az egyik legnehezebb feladat világszerte minden ország számára. Balogh Krisztina és Barabás Ildikó
alezredesekkel, az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) bűnügyi főosztályának munkatársaival beszélgettünk.

Az államok, köztük Magyarország is évek óta egyre határozottabb fellépésre törekszik az emberkereskedelem ellen. Különféle stratégiákkal és tervekkel próbálják visszaszorítani, lehetőleg megelőzni ezt a jelenséget.

Az Amerikai Egyesült Államok Külügyminisztériuma 2019. június végén megjelentette az emberkereskedelem felszámolására vonatkozó minimumkövetelmények teljesítéséről szóló éves jelentését. A jelentés 122 országot értékelt az emberkereskedelem elleni fellépése alapján. Az elmúlt évek tapasztalatai és a nemzetközi együttműködések visszajelzései alapján elmondható, hogy Magyarország az emberkereskedelem szempontjából egyaránt forrás- és tranzitország, sőt célország is az Európai Unión belül. A szexuális kizsákmányolás területén az elsődleges célországok továbbra is a nyugat-európai államok, ezek közül is elsősorban Hollandia, Belgium, Németország, Ausztria, Svájc. A jelentés ajánlásokat is tartalmaz a magyar kormányzat részére.

Magyarországon az emberkereskedelem elleni nemzeti koordinátor, a Belügyminisztérium európai uniós és nemzetközi helyettes államtitkára, dr. Hegyaljai Mátyás irányításával működik az Emberkereskedelem Elleni Nemzeti Koordinációs Mechanizmus a témában érintett állami és nemzetközi szervezetek részvételével, valamint az NGO (non-governmental organization, nem kormányzati szervezet) Kerekasztallal.

A Nemzeti Koordinációs Mechanizmus és az NGO Kerekasztal célja az együttműködés hatékonyságának növelése, a kapcsolatépítés és a párbeszéd a nemzeti koordinátor és az érintett szervek között, beleértve a kölcsönös tájékoztatást egymás tevékenységéről, valamint a résztvevők közötti lehetséges együttműködési területek feltérképezését. Az üléseken az érintett állami, nemzetközi és nem kormányzati szervezetek folyamatosan információt cserélnek az emberkereskedelem témájában.

 

 

SZÁMOS MEGJELENÉSI FORMA

A büntetőeljárások lefolytatása a rendőrség hatásköre. A Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda jár el azokban az esetekben, amikor nemzetközi vonatkozású az ügy, illetve ha a bűncselekményt bűnszervezetben követték el.

A megyei rendőr-főkapitányságok és a helyi rendőri szervek a belföldön elkövetett emberkereskedelem és az azzal összefüggésben elkövetett bűncselekmények esetében folytatnak büntetőeljárásokat. Ilyen lehet például a kerítés, a kitartottság, a kényszermunka, a gyermekprostitúció kihasználása, a gyermekmunka, a szexuális kényszerítés és a személyi szabadság megsértése.

Az emberkereskedelemnek számtalan megjelenési formája van, nemcsak az eladást foglalja magába, hanem a személyek toborzását, szállítását, elrejtését vagy átvételét is.

– Az elkövetők nem csupán fenyegetéssel, erőszakkal vagy a kényszer más formáinak alkalmazásával bírják rá áldozataikat a munkavégzésre – mondta Balogh Krisztina alezredes. – Gyakran szerelmet színlelve, könnyű pénzkeresetet ígérve, csalással, megtévesztéssel vagy az áldozat védekezésre képtelen állapotával visszaélve követik el a bűncselekményt. Sokszor találkozunk a szexuális és a munkacélú kizsákmányolás nagyon súlyos megjelenési formáival. Bárki az emberkereskedelem áldozatává válhat, nemcsak a külföldön prostituáltként dolgoztatott nők, férfiak és gyermekek, hanem ugyanúgy azok is, akiket gyárakban, a mezőgazdaság ágazataiban kényszermunkára, családoknál ingyenmunkára, szolgaságra fognak, koldulásra kényszerítenek, Sokszor megfosztják áldozataikat személyes okmányaiktól, pénzüktől és az emberi méltósághoz való alapvető joguktól is.

A magyar rendőrség már évek óta kiemelt figyelmet fordít a nemzetközi ajánlások és irányelvek figyelemmel kísérésére az emberkereskedelem elleni küzdelem terén is. A bűnügyi szakterület feladatai között szerepel az áldozattá válás megelőzése, az áldozatok védelme és a hatékony bűnüldözés egyaránt.

– Az ORFK Bűnügyi Főigazgatóság bűnmegelőzési osztályának munkatársai számtalan program és kampány szervezésében, megvalósításában vesznek részt. Emellett a kollégák képzésében is jelentős feladatokat látunk el – tette hozzá Barabás Ildikó alezredes. – A bűnmegelőzési osztály az elmúlt néhány évben az ORFK Belső Biztonsági Alaphoz kapcsolódóan számos pályázatban vett részt akár főpályázóként, akár együttműködő partnerként. Az egyik pályázat keretében kifejezetten azon szervezetek munkatársai részére tartottunk képzést, akiknek az emberkereskedelem áldozatai azonosításában, irányításában kell részt venniük (354/2012. kormányrendelet). Kiemelt hangsúlyt helyezünk a prevencióra. Jelenleg a Belügyminisztérium finanszírozásával valósul meg a Kiállok érted! című színdarab országos bemutatása, amely egy komplex társadalomérzékenyítő és preventív pilotprogram. Célja a gyermekotthonban élő gyermekek és környezetük, továbbá a velük foglalkozó szakemberek figyelmének felhívása, az érzékenyítés a prostitúció és a szexuális kizsákmányolás veszélyeire az áldozattá válás folyamatától egészen az emberkereskedelemig. A Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM) és az ORFK együttműködve egy közös kampányt indított tavaly „Emberkereskedelem elleni tájékoztató és figyelemfelkeltő kampány” címmel, melyről további információk megtudhatóak a www.nehagyd.hu oldalon.

A legutóbbi, az ORFK Bűn­ügyi Főigazgatóság bűnmegelőzési osztályának szervezésében megtartott háromnapos képzésen az emberkereskedelem szakterületén dolgozó budapesti és a megyei rendőr-főkapitányságok bűn­ügyi, vizsgálati és felderítő osztályain szolgálatot teljesítő szakvonalvezetők vettek részt. A képzés célja a személyi állomány részére komplex, naprakész ismeretek átadása, ezáltal a nyomozási munka hatékonyabbá tétele, az áldozatok iránti fokozottabb érzékenység elősegítése volt.

A három nap alatt a résztvevők előadásokat hallhattak többek között a Belügyminisztérium, az Igazságügyi Minisztérium, a Pénzügyminisztérium, a Kúria, a Legfőbb Ügyészség, az Országos Kriminológiai Intézet képviselőitől az emberkereskedelem témakörében, és megismerkedhettek a Baptista Szeretetszolgálat, a Lehetőség Családoknak 2005 Alapítvány, valamint a Névtelen Utak Alapítvány áldozatsegítő munkájával.

 

FONTOS KÉPZÉSEK

Újabb ismereteket szerezhettek a nyomozások hazai és nemzetközi tapasztalatairól, a nemzetközi együttműködés lehetőségeiről és az emberkereskedelemmel kapcsolatos kutatási eredményekről is. Esetbemutatásokon keresztül nyílt lehetőség a nyomozások „jó gyakorlatának” megismerésére, e bűncselekmények kriminalisztikai jellemzőinek vizsgálatára.

A képzések azért is fontosak ezen a területen, hogy az emberkereskedelem bármilyen formáját felismerjék az eljárók, észleljék az erre utaló jeleket. Az áldozatnak az egyéni jellemzőknek megfelelő, hatékony segítséget nyújthassanak minden esetben, legyen az az ország területén vagy az ország határain átívelő ügyekben folytatott nyomozás.

A nemzetközi ügyek jellemzői közé tartozik, hogy az elkövetők többnyire azokba az országokba viszik az áldozatokat, ahol legális a prostitúciós tevékenység, ezzel is nehezítve a bizonyítást. A büntetőeljárás során gyakran hivatkoznak arra, hogy az áldozat legálisan, maga kereste és vállalta ezt a munkát. Az esetek többségében a megfélemlített, kiszolgáltatott helyzetben lévő áldozatok nem vagy csak részben mondják el a valós körülményeket.

– Az áldozatokat gyakran utaztatják az országon belül vagy az országhatáron keresztül, majd megalázó, alkalmanként embertelen körülmények között munkavégzésre kényszerítik őket – magyarázta Balogh Krisztina. – De találkoztunk olyan esettel is, amelyben egy idős nénit saját lakóhelyén kényszerített egy család a házi, ház körüli munkák elvégzésére, miközben ők vették fel a nyugdíját, és személyi okmányait is elvették. A kiszolgáltatott helyzetben lévő személyek kizsákmányolása az emberkereskedelem – a kábítószer- és a fegyverkereskedelem mellett – az egyik legjövedelmezőbb tevékenység a bűnözők számára.

Az emberkereskedelem vonatkozásában viszonylag magas látenciáról beszélhetünk. Az áldozatok vagy félnek, és nem mernek a hatóságokhoz fordulni, vagy nincsenek tisztában azzal, hogy ők maguk kizsákmányolás áldozatai. A hatóság tudomására jutott eljárások kapcsán azonban kijelenthető, hogy a rendelkezésre álló kevés adat ellenére a bizonyítékok beszerzését követően a legtöbb esetben eredményesen fejezik be a nyomozást az eljáró rend­őri szervek.

A magyar áldozatok többsége az ország társadalmi, gazdasági szempontból lemaradó területein él, és alacsony az iskolai végzettsége. Számukra nem nehéz kecsegtetőnek tűnő ajánlatokat tenni. Az emberkereskedőknek mindig sikerül olyan áldozatokat találniuk, akik a külföldi munkavállalás reményében hajlandók kockáztatni. Fontos tudatosítani az ilyen helyzetben lévő emberekben, hogy merjék felvállalni a helyzetüket, bízzanak a hatóságok munkájában. Abban, hogy megfelelő segítséget és támogatást kapnak, valamint az őket kizsákmányolókat elfogják és felelősségre vonják.

 

ELŐRELÉPÉS TÖRTÉNT

Magyarország előrelépést ért el az emberkereskedelem elleni küzdelemben – derül ki az Európa Tanács szakértői csoportjának (GRETA) szeptember végén közzétett jelentéséből. A 47 tagállamot tömörítő Európa Tanács szakértői jelentésükben elismeréssel szóltak arról, hogy Magyarország új támogató központokat hozott létre a bűncselekmények áldozatai számára, amelyek pszichológiai szolgáltatást nyújtanak, és segítenek az áldozatok felkészítésében a büntetőeljárások előtt. A GRETA üdvözölte a büntetőeljárási törvénykönyvbe frissen bevezetett, a tanúk és áldozatok védelmét szolgáló új magyar rendelkezéseket is. A jelentés határozottan előrelépésként értékelte az emberkereskedelem feltételezett áldozatainak nyilvántartására szolgáló, 2017-től működő adatbázis létrehozását.

            KUN MÓNIKA

FOTÓ: FÜLÖP MÁTÉ,
MAROSFALVI PÉTER

<< Vissza az előző oldalra