Helikopterpilóták német képzésen

Létrehozás dátuma:
Feltöltő szerv:
Zsaru Magazin

Mentőhelikopter-vezetői jogosítást meghosszabbító vizsgával egybekötött, szinten tartó képzésen vettek részt a Készenléti Rendőrség (KR) pilótái Németországban, az Airbus donauwörthi telephelyén. Az ott szerzett tapasztalatokról, élményekről mesélnek Kovács Róbert és Horváth Péter alezredesek.

A KR pilótái közül többen is rendelkeznek polgári szakszolgálati engedéllyel, amellyel jogosultak az EC135 típusú mentőhelikopter vezetésére. A rendőrség néhány képzett pilótája évről évre részt vesz egy vizsgával egybekötött, szinten tartó kurzuson, amelyre idén Németországban, az Airbus gyárának donauwörthi telephelyén kialakított kiképző központban került sor. A vizsga egy helikopterszimulátorban zajlott.

– Minden helikopter egy kicsit másképp működik, ezért egy úgynevezett típusvizsgát kell letenni. A rendőrségi, valamint a mentőhelikopterek vezetési elve szinte megegyezik, de az üzemeltetési környezet eltérő, így a szabályok is különböznek – magyarázza Kovács Róbert alezredes. – Mi ezúttal az adott típus vezetéséhez szükséges jogosítás meghosszabbításához tettük le a vizsgát, de a mentőhelikopter-pilótai tevékenység végzéséhez még további képzések kellenek. Az előírás szerint – oktatói felügyelettel – ötven olyan éles bevetésen kell részt venni, amely során tényleges mentési műveletet hajtanak végre.

Az alezredes 1997 óta szolgál a KR Különleges Szolgálatok Igazgatósága (KSZI) Légirendészeti Szolgálatánál, 2020-tól főpilóta, 2022-től szolgálatvezető beosztásban. Édesapja is itt dolgozott helikoptervezetőként, majd a légirendészet parancsnokaként vonult nyugdíjba, így az alezredes már gyerekkora óta járja a repülőtereket. Tizennégy évesen kezdett el vitorlázórepülni édesapjával. A Szolnoki Repülőtiszti Főiskolán végzett 1996-ban.

heli
Kovács Róbert és Horváth Péter alezredesek

– A vizsga helikopterszimulátorban zajlott – teszi hozzá Horváth Péter alezredes. – Egy projektorokkal kivetített, imitált környezetben „repültünk” az igazi helikopter pilótafülkéjével megegyezően felszerelt kabinban. Az oktató a vizsgázó háta mögött ült, és onnan figyelte az eseményeket, illetve ő adta be a különböző vészhelyzeteket, például hajtóműleállás, a fordulatszám-vezérlő, egyes műszerek, a faroklégcsavar meghibásodása, tűz vagy elektromos meghibásodás, amelyekre nekünk reagálni kellett. A legnehezebb az volt, amikor egyszerre több meghibásodást kellett kezelni. Például az egyik feladatban az üzemanyagszűrő eltömődött, ezért az egyik hajtómű leállt, a másik pedig ezután kigyulladt. A mi dolgunk az volt, hogy felismerjük a vészhelyzetet, és tudjuk, hogy milyen eljárásokat kell alkalmazni és azokat végre is hajtani.

– Nyolc olyan vészhelyzet van, amely azonnali reagálást igényel – magyarázza Kovács Róbert. – Ezeket fejből tudni kell, és azonnal megtenni a szükséges ténykedést, ellenkező esetben súlyos következményei lehetnek a késlekedésnek. Ilyen például, ha tűz üt ki a helikopterben, vagy leáll mindkét hajtómű. Ezenfelül pedig vannak olyan műszaki hibák is, amelyek nem kívánnak azonnali beavatkozást, van idő a légi üzemeltetési utasítás fellapozására és az abban leírtak elvégzésére.

Horváth Péter alezredes a honvédségnél volt helikoptervezető, 2004-ben került a KR KSZI Légirendészeti Szolgálatához, 2022 óta főpilóta. Az akkori nevén Kilián György Repülő Műszaki Főiskolán végzett 1990-ben, ahol – többek között – édesanyja is tanított.

Az évek során előfordult, hogy éles helyzetben hibásodott meg a helikopter. Ilyenkor nincs idő pánikra, hiszen emberéletek múlhatnak a gyors reakción.

– Az egyik repülés során észrevettem, hogy az áramerősség-mérőn növekszik az áramfelvétel, ami nem volt indokolt – meséli Kovács Róbert alezredes. – A fedélzetről felhívtam az akkori műszaki vezetőt, aki azt tanácsolta, hogy kapcsoljam ki a generátort. A jelenség ezután is folytatódott, valamint a lábam alól füst kezdett felszállni. Egy falu felett repültünk, így gyorsan a legközelebbi rétre irányítottam a helikoptert, és leszálltam. Ott az utasokat kiszállítottam, és a géptől biztonságos távolságra mentünk. A kényszerleszállást jelentettük a vezetőinknek, akik megtették a további intézkedéseket. Végül kiderült, hogy az akkumulátor veszélyeshőmérséklet-jelzője hibásodott meg, ezért nem jelezte az akkumulátor hőmérsékletének emelkedését. Ez azért nagy baj, mert az akkumulátor fel is robbanhatott volna, ha nem szállunk le időben.

A vizsgán, amelyet mindannyian kiválóra teljesítettek, Kovács László alezredes és Kiss Barnabás őrnagy, oktató, berepülő gépparancsnokok is részt vettek.

RÁDI MÓNIKA

FOTÓ: MAROSFALVI PÉTER

<< Vissza az előző oldalra