Jókor jöttek

Létrehozás dátuma:
Feltöltő szerv:
Zsaru Magazin

Két, szolgálati autóval járőröző körzeti megbízott pont akkor haladt végig Csengerújfalu főutcáján, amikor az egyik ottani ház melléképülete lángra kapott. Kapitor Sándor törzszászlós és Papp Tibor zászlós eloltották a tüzet, és ezzel elejét vették egy katasztrófának.

Április 13-án kora hajnalban a Csengeri Rendőrőrs két egyenruhása épp szolgálati járművel haladt át Csengerújfalun, amikor egy kanyar után vöröslő fényre lettek figyelmesek a sötét éjszakában. Fél percen belül már ott is voltak a Kossuth utcai háznál, és látták, hogy az ingatlan melléképülete kapott lángra.

– Másfél-két méteres lángok csaptak föl belőle, és mivel mozgást sem ebben, sem a szomszédos kertben nem láttunk, nyilvánvaló volt, hogy ezt a tűzesetet elsőként mi vettük észre. Azonnal beszóltunk a tevékenységirányítási központba, hogy küldjenek tűzoltókat a helyszínre – idézte fel Kapitor Sándor törzszászlós, Pátyod és Szamosangyalos körzeti megbízottja, aki Papp Tibor zászlóssal, Tyukod körzeti megbízottjával intézkedett. Átmásztak a kertkapun, és kopogtattak a bejárati ajtón. – Úgy két percbe telt, mire a tulajdonos ajtót nyitott, és kisebbfajta sokkot kapott. Arról kérdezgettük, tart-e tűz- és robbanásveszélyes anyagot a melléképületben. A döbbenettől szinte teljesen leblokkolt, de azt biztosra mondta, hogy a füstőlő kapott lángra. Nincs benne gázpalack és fokozottan tűzveszélyes anyag, és a villanyáramot sem vezették be sem oda, sem a mellette lévő, szerszámos fészerbe, ahol viszont tűzifát is tárolt. Ez alatt a rövid idő alatt, amíg tájékozódtunk, a lángok egyre magasabbra csaptak, öt-hat méteresek is lehettek, és lassan terjedni kezdtek.

A zsaruk tudták, hogy amíg a tűzoltók kiérnek, az még negyedóra lehet, ezért akcióba léptek.

– Locsolótömlő sajnos nem állt rendelkezésre, és annyi időnk nem volt, hogy emiatt a szomszédokat is felébresszük. Így két vödörrel álltunk neki a melléképület oltásának, míg a tulajdonos a fészer melletti ólból mentette ki a sertéseket, illetve amit még lehetett, főleg szerszámokat – vette át a szót Papp Tibor, és hozzáfűzte, hogy még kutya sem ugatott, olyan nagy csend volt. A kibontakozó vészhelyzetről a környéken lakók nem vettek tudomást. – Annak sem volt különösebben nagy hangja, amikor a lángokban álló füstölő összeroskadt, de körülötte olyan pokoli forróság volt, hogy legfeljebb öt méterre lehetett megközelíteni. Onnan öntöttük rá a vödör vizeket, el sem zártuk a kerti csapot.

A két zsaru megfeszített munkájának meglett az eredménye.

– Nem tudnám megmondani, hány vödör vizet zúdítottunk a füstölőre. Főleg az elején kellett belehúzni, mert nagyon úgy tűnt, hogy a lángok át fognak terjedni a szomszédos lakóházra – folytatta Kapitor Sándor. – Szerencsére éppen szélcsend volt, azzal viszont meggyűlt a bajunk, hogy a füstölőben fellógatott 13 szalonna és két sódar zsírja táplálta a lángokat. Úgy tíz perc alatt sikerült a tüzet annyira eloltani, hogy közelebb mehettünk. Ettől fogva már tudtuk, hogy a tűznek nincs esélye, és szinte teljesen el is oltottuk, csak kisebb lángok maradtak belőle. A kiérkező tűzoltók meg is jegyezték, hogy jó munkát végeztünk, csak parázsló anyagmaradványok maradtak. Meleg helyzet volt a szó legszorosabb értelmében, jó érzés, hogy tudtunk segíteni. Erre szokás azt mondani, hogy jókor voltunk jó helyen.

Kapitor Sándor és Papp Tibor
Papp Tibor zászlós és Kapitor Sándor törzszászlós

Lázár Géza, a Csengeri Szent Flórián Önkéntes Tűzoltóság vezetője később elmondta a két rendőrnek, hogy a maradványokból ítélve a tűz intenzitása alkalmas lett volna arra, hogy a lángok átterjedjenek a szomszédos lakóház melléképületére. Így viszont, hogy tulajdonképpen rögtön észrevették, és el is oltották, csak anyagi kár keletkezett.

SZ. Z. J.

FOTÓ: RENDŐRSÉG

<< Vissza az előző oldalra