Minden úton Fejérben

Létrehozás dátuma:
Feltöltő szerv:
Zsaru Magazin

Az évszakváltozás a zsaruknak is új munkaközeget teremt.

Három különböző közlekedési területen dolgozó Fejér megyei rendőr összegzi a szezonális közlekedési kihívásokat, beszélnek földről, vízről, levegőről. És arról, mire kellene figyelnünk, ha ősszel indulunk útnak.

A megyén átvezető M7-es autópálya kiemelt forgalmánál fogva mindig jó lakmuszpapír egy időszak közlekedési sajátosságainak a leméréséhez.

– Általánosságban elmondható, a nyáron továbbra is töretlen népszerűségnek örvendő balatoni és Velencei-tavi térség megközelítésének első számú útvonalán a hétköznapi forgalom szeptembertől érezhetően csökken – mondja Tamaskovics Péter alezredes, a Fejér Megyei Rendőr-főkapitányság (FMRFK) M7-es autópálya-alosztályának helyettes vezetője. – Kiemelném a hétköznapi igénybevételt, mert az utóbbi években jól megfigyelhető egy zömmel hétvégékre koncentrálódó növekedési tendencia. Ez egyrészt összefügg az úgynevezett wellnessturizmussal, valamint azzal, hogy a tavak környékén a települések „négy évszakos” vendéglátásra igyekeznek berendezkedni. Évről évre egyre több látogatócsalogató akcióval, rendezvénnyel rukkolnak elő. Az autópályán a csúcsidőszakhoz képest tényleg kevesebb járműegység halad át, így a dömpingbeli fokozott jelenlétet mérsékelni tudjuk, de az említett programok miatt összességében nincs kevesebb munkánk. Egy jól beharangozott, akár több ezer látogatót vonzó bornap vagy a kora ősszel népszerű kerékpárversenyek, autós rendezvények is biztosítási feladatokat adnak. Maradva az őszi autópálya-forgalomnál: az évek alatt megfigyeltünk általánosan érvényes jellemzőket. A nyári telítettséghez mérten kisebb, szellősebb forgalom folyamatos haladást tesz lehetővé, a sebesség megnövekedését eredményezi. Ez a szabályok betartása mellett önmagában kedvező jelenség: kiszámítható megérkezéssel, időveszteség és stressz nélkül lehet haladni. Érdemes azonban figyelembe venni olyan évszakos sajátosságokat, amik veszélyeket hordozhatnak magukban. Szaporodnak a csapadékos időszakok, az útfelületen megjelenő nedvesség hatással van a tapadásra, az autó irányíthatóságára. Hirtelen nagyobb esőzések után megjelenhetnek vízátfolyások, amik próbára tehetik mind a járművek, mind sofőrjeik képességeit. Célszerű felidézni és értelmezni a relatív gyorshajtás fogalmát: nem kell az útszakaszra vonatkozó megengedett sebességet átlépni ahhoz, hogy a rosszul megválasztott tempó baleseti tényező legyen. A pályákra érvényes 130 km/h-s sebesség nem minimálisan kötelező iramot ír elő, azt a pillanatnyi tényezők függvényében tanácsos, sőt muszáj csökkenteni. A csapadék nemcsak az úton jelent kockázatot, de rontja a látási viszonyokat is. Ugyanígy számolni kell a fokozatosan rövidülő nappalokkal, egyre többet kell gyengébb fényviszonyok mellett vezetni, ami megnövekedő koncentrálási igénybevétellel jár. Jelentős lehet a hőmérséklet-különbség akár egy-egy napon, napszakon belül is. Ez az erre érzékenyebb járművezetőket orvosmeteorológiai szempontból érheti kellemetlenül, megnövekedett terhelést okozva szervezetüknek. Az ősz beköszöntével is folynak munkák az autópályán sávelzárásokkal, -szűkítésekkel. Míg a nyári csúcsforgalomban ez megnövekedett utazási időt, esetleg bosszúságot okoz, másként hathat ősszel. A folyamatosabb, ütemesebb haladással összefüggésben a viszonylag hirtelen megjelenő akadályok veszélyt idézhetnek elő. Az akár időszakosan kihelyezett, akár állandó előjelzések figyelembevétele felkészíti a vezetőt a rá váró helyzetekre, értelmezésükkel kiküszöbölhetők az utolsó pillanat utáni vészfékezések, manőverezések.

Az autópálya-zsaruk nem csupán elméleti adalékokkal, vezetéstechnikai tanácsokkal szolgálnak, de jelen is vannak az őszi közlekedésben. Szükség is van rá; különféle esetekről beszél az alezredes:

– Konkrétan egy megyénket érintő tragédia mutatott rá egy autópálya-kihajtónál lévő körforgalom átépítésének szükségességére. Ebben a rendőrség szakhatósági hozzájárulásával segítette a kérdéses terület újratervezését. A felhajtók, lehajtók egyébként is neuralgikus pontok. Bár itt a sebesség a folyamatos haladás százharmincas tempójának a töredéke, annál inkább szükség lenne a partnerségre a járművezetők részéről. Mintha még mindig nem érvényesülne a sofőrök belátására bízott udvariassági elv, ami biztonságosan és hathatósan segítené a haladást. Az úgynevezett cipzárelv alkalmazásával az utak találkozásánál vagy sávelfogyásnál, ha minden védett útvonalon haladó egy „besorolót” beenged maga elé, akkor beblokkolások, lendület- és időrabló fékezések és újraindulások nélkül, nagyjából folyamatosan haladhatna mindkét kocsisor. Ugyancsak egyfajta járművezetői, emberi felelősségre lenne szükség annak kiküszöbölésére, hogy egy baleseti helyszín mellett ne lassítsanak, ne álljanak meg kíváncsiskodva az arra haladók, tanulmányozva a tragédiát. Az etikai szempontokon túl veszélyes is az efféle katasztrófakibicelés, mivel a bámészkodók gyakorta láncreakciót indíthatnak be, maguk idézhetnek elő újabb baleseteket. Hasonló felkészültséget várnánk el kollégáimmal a megkülönböztető jelzéseket használó szervezetek dolgozóival szemben. Mentőnek, tűzoltónak, rend­őrnek mindig alapos oka van a szirénával-villogóval haladásra. Emberéletet menteni, jelentősebb kár kialakulását megakadályozni igyekeznénk, ehhez szeretnénk partnerséget tapasztalni. Még mindig nem tekinthető kielégítőnek az átlagos autósok hozzáállása: sokszor nem képesek a sávok szélére húzódva utat engedni a kék lámpás járműnek. Nem direkt rosszindulat vezérli őket, egyfajta rutintalanság, pánik is megfigyelhető a jelenség mögött. Életveszélyes helyzetet idézett elő például az az autóvezető, aki a küldésre igyekvő, szirénáját és fényhídját használó szolgálati autót tapasztalva maga mögött egyszerűen állóra fékezte járművét. Saját magát és közlekedőtársait juttatta balesetveszélyes helyzetbe az a másik autós, aki meghibásodott járművét az autópálya belső sávjában hagyta. Rendőri segítséggel menekítettük ki a potenciális balesetveszélyt jelentő kocsit. Aztán amilyen örömteli az aktív szabadidős tevékenységek térnyerése, úgy jelentenek számunkra fokozódó problémát az autókra slendriánul, meggondolatlanul felfogatott biciklik. Ezek nemritkán leesnek a szállító járműről, és az útpályán életveszélyes akadályt képeznek. Fokozott ellen­őrzéssel igyekszünk az eseti szállítók mellett a teherfuvarozókat is rászorítani a rakomány rendeltetésszerű rögzítésére. Számos küldést kapunk a pályatestre került tárgyak miatt: negatív rekorder a mindenféle lehulló építőanyag, deszka, tégla, gipszkarton, burkolórendszer, de szedtünk már össze az útról tévét, hűtőt és mosógépet is. A Budapesttől az Adriáig húzódó közúti tranzitútvonal részét képező M7-es után evezzünk nyugalmasabb vizekre. Szinte kínálja magát a Velencei-tó.

– A tavon és környékén kettős helyzetben vagyunk az őszi időszakban – beszél a Gárdonyi Rendőrkapitányság igénybevételéről Bodó Miklós alezredes, közlekedésrendészeti osztályvezető. – A rendőrkapitányság kollektívája felel a tó vízbiztonságáért. Szezonban körzeti megbízottjaink hajóra, hajóba szállva ügyelnek a fürdőzők, más vízhasználók épségére. Komplex munkát végzünk: közlekedési járőrfeladatok, biztonsági intézkedések mellett a vízi közlekedésre vonatkozó rendelkezések megtartását, esetleges vízi baleseteket ugyanúgy vizsgálunk, mint szárazföldi koccanásokat vagy személyi sérüléssel járó baleseteket. A fő igénybevételt természetesen a nyár jelenti, azaz a június 1-e és szeptember 19-e közötti kiemelt időszak. Meg kell jegyezni, hogy munkánkat visszaigazolandó kimondottan „jó” nyarat tudhatunk magunk mögött: vízbe fulladás nem történt a tóban, a három nyári hónap alatt hetven sikeres mentést teljesítettek munkatársaim. Bármilyen kellemes is volt a szeptember, fürdőzők értelemszerűen egyre kevésbé akadtak, azonban sűrűn csobban a kenulapát az ősz elején. Idén Velencén rendezték hetven ország 3800 résztvevőjével az evezősök masters korcsoportú világbajnokságát. A vándorversenyre érkező mezőny és a kísérők biztonságáról, a megnövekedett járműforgalomról, a parkoltatásról szintén mi gondoskodtunk. Mondhatni, egész évben felkeresik a tavat a szörfözők, őket a szélsőséges időjárás sem riasztja vissza, sőt. Az esetleges mentési munkákhoz a jegesedés beálltáig vízben tartjuk a szolgálati hajókat. Járműpalettánkban található szilárd testű, szénszálas anyagból készített kisgéphajó, ami kialakításánál, géperejénél fogva elsősorban fövenyre futott vitorlások levontatásához célszerű. De van szintén nagy teljesítményű, motorral szerelt gumitestű hajónk is a vízből mentéshez. A közvetlenül a vízhez kapcsolódó programok mellett a tó körül kiépített, 33 kilométeres kerékpárútvonal is vonzza a kirándulókat. Ez klasszikus őszi program, meghökkentően népszerű elfoglaltság, úgy látjuk: reneszánszát éli a biciklizés. A természet közelsége, a büfékkel tűzdelt útvonal, a könnyen leküzdhető vidék vonzóvá teszi minden korcsoport számára, így akár október végéig számolunk egyéni teperőkkel, de iskolai csoportokkal is a parton.

– A Készenléti Rendőrség helikopteres egységei nemcsak a nyári időszakban az M7-es autópálya fölött és a tó térségében folytatott légi járőrözéssel segítették munkánkat, de őszi feladatellátásunk során is partnereink voltak – zárja Bánfi Zsolt őrnagy, az FMRFK közlekedésrendészeti osztályának kiemelt főelőadója. – Szeptemberben légirendészeti ellenőrzést tartottunk a megye repülőterein: Börgöndön, Sárszentmihályon, Dunaújvárosban és Agárdon. Akárcsak egy közúti ellenőrzés során, ugyanúgy vizsgáltuk a járművek dokumentációit, mint pilótáik hatósági engedélyeit, jogosultságait. Fejér megye közkedvelt hely a repülés hódolóinak táborában, a motoros gépek mellett a légteret használják ejtőernyősök, sárkányrepülők vagy a Csonkakő környéki domborzati adottságokat kihasználva siklóernyősök is. A repülés veszélyes üzem, az elmúlt években történtek emberéleteket követelő szerencsétlenségek is. Két esetben ketten-ketten lelték halálukat lezuhanó motoros kisgépekkel, a szakértői vélemény mindkét esetben azt állapította meg, hogy a légi jármű vezetőjének tevékenységére visszavezethető hiba okozta a baleset bekövetkezését. A levegőben nem tudunk jelen lenni, de földi ellenőrzésekkel igyekszünk a műszaki felkészültséget, a jogosultságokat, a repülésre alkalmas állapotot vizsgálva kiszűrni a drámához vezető tényezőket.   

 

Szilágyi Attila
Fotó: Fülöp Máté, rendőrség

<< Vissza az előző oldalra