Oktatók oktatói
Hatékony rendőri intézkedés, jelenlét, bűnmegelőzés, helyzetkezelés úgy várható el, ha a zsaru megy a dolgok után, még jobb esetben elébe.
Elvárható, hogy időben és biztonságosan érkezzen a helyszínre, ezt a két szempontot kell minden körülmények között érvényben tartania a hivatásosnak, ha volán mögé ül.
A rendőrség évtizedek óta hangsúlyt fektet az állomány hatékony járművezetői felkészítésére. A folyamatos beszerzéseknek köszönhetően egyre fiatalodik a szolgálati járműpark. A gépi erő önmagában persze mit sem érne megfelelően képzett állomány nélkül. A jelenlegi rendszerben a testületnél rendőrök képzik a kollégáikat és magukat a kiképzőket is. A többlépcsős oktatási rendszerről és saját szakmai útjáról Ványa Csaba főtörzszászlós, a Rendőrségi Oktatási és Kiképző Központ (ROKK) kiképzési és továbbképzési főosztály jármű-vezetéstechnikai osztályának szakoktatója beszél:
– Az állományba jelentkezőknek legkésőbb kinevezésükig meg kell szerezniük személygépkocsi vezetésére a jogosítványt, ezt szabályzat írja elő. A polgári, B kategóriás vezetői engedélynél többet adó, speciális képzést 1992-ben vezették be a rendőrségnél kísérleti jelleggel. A közterületen szolgáló, megkülönböztetett jelzések használata mellett extrém manővereket végrehajtó járművezetőnek képesnek kell lennie uralni az egyre nagyobb teljesítményű autókat. Az első programot a bajor Készenléti Rendőrség oktatási struktúrája alapján ültették hazai környezetbe, a testület igényeihez igazítva. 1997-től belügyminiszteri norma és utasítás rendelte el az egységes instruktorképzést, most csak a gépkocsivezetőkről beszélek, mivel a motorosok képzése már korábban is létezett. A szolgálati autók vezetésének feltétele az alapszintű, más néven ügyintézői jogosultság megszerzése. Ez a képzés elméleti felkészítésből, majd egy vezetéstechnikai tréningből áll. A résztvevők fékezési, kikerülési technikákat ismerhetnek meg, és betekintést kapnak a skid car segítségével a csúszós úton történő manőverezésbe. Aztán a tanultakat egy kiépített bójapályán megszabott feladatok elvégzésével kell bemutatni. Ezt az alapképzést követi az emelt szint, ami a sziréna és a fényhíd, azaz a megkülönböztető jelzések együttes használatához szükséges. A vezetéstechnikai oktatást itt egy pályaalkalmassági vizsga egészíti ki, ahol már azt is szűrjük, hogy a jelölt egészségügyi és pszichológiai szempontból megfelel-e a fokozott követelményeknek. Az emelt szintű vizsgát ötévente meg kell ismételni. Hasznos feleleveníteni a tanultakat, és az emberi szervezet időközben esetlegesen beállt változásaira is fény derülhet. A két képzéstípus mellett a ROKK látja el a speciális oktatásokat is: motorkerékpárra, különböző méretű és befogadóképességű buszokra, terepjárókra fókuszálva is képzünk. De mi dolgozzuk ki és valósítjuk meg a típusképzéseket is nagy teljesítményű vagy a járműparkban ritkábban előforduló, automata sebességváltóval szerelt autókra. A motorosképzéshez néhány éve megnövelt területű tanpálya áll rendelkezésünkre, a terepjáróra a képzést a nagytétényi bázison kialakított valódi terepkörülmények között folytatjuk. A nagy teljesítményű autók nagy sebességű tréningjét a Kiskunlacháza Airporton, a Kakucs Ringen vagy az Euroringen tartjuk, a szintén a képzéshez tartozó, a monotóniatűrést vizsgáló, hosszú távú vezetéseket pedig az ország közúthálózatán.
A feladat tehát sokrétű és állandó munkát biztosít a jármű-vezetéstechnikai osztály instruktorainak. Alapkövetelmény a rendszerbe belépők felvértezése – az ellátott munkaterületüktől függően – alap- vagy emelt szintű képzéssel, valamint a motorosoknál évente, az emelt szintű autóvezetőknél ötévente megvalósítandó ellenőrző vagy követő képzés. Munkát adhat az új típusok rendszeresítése, és felléphetnek olyan extra igények is, amire idén ősszel adódott példa.
– Hosszas, magas szintű vezetői egyeztetés után a román rendőrség tagjainak tartottunk instruktorképzést, hogy megismerkedve a módszereinkkel, azt honosítva ők is megvalósíthassák a náluk eddig nem létező, felépített járművezető-képzést – mondta Kovács Márk alezredes, a ROKK jármű-vezetéstechnikai osztályvezető-helyettese. – Ezt az oktatási ütemet az osztály munkatársai képtelenek lennének ellátni, ezért a testületen belül olyan további kiképzőket oktatunk, akik csatolt munkakörben végzik munkatársaik szakmai pallérozását.
– Mi, vezetőoktatók választjuk ki az állományból a magukban hajlandóságot érző jelentkezők közül azokat, akikben készséget látunk ehhez a munkához – magyarázza a főtörzszászlós. – Természetes, hogy birtokában kell lenniük egy magabiztos autóvezetési kvalitásnak, önmagában ennyi azonban nem elég ahhoz, hogy oktatókká váljanak. Az időterheléses vizsgapályán mutatott teljesítmény egyfajta előszűrő, ezt követi egy motivációs elbeszélgetés. Kíváncsiak vagyunk arra, hogy a jelentkező ismeri-e az aktív és passzív biztonsági rendszereket, vizsgáljuk a kommunikációs képességeit is. Nem elég az autóhoz értenie! Tudnia kell bánni az emberekkel is, csak így bízhatjuk rájuk olyan ismeretek átadását, amelyeket később az állomány tagjai veszélyes helyzetekben alkalmaznak majd. Az általunk képzett instruktoroknak meg kell tanulniuk elfogulatlanul megítélni saját kollégáik képességeit, hiszen utóbbiak élete múlhat munkatársaik tárgyilagosságán, amikor jogosultságot adnak számukra. Az instruktoroknak tudniuk kell kezelni azt a „csomagot”, amit a jármű és a vezető együttese jelent. Alapképzéseket folytatnak önállóan, emellett segédoktatóként hospitálnak mellettünk a többi oktatás során.
Felkészültségüket segítik azzal is, hogy Police Medic ismereteket adnak át nekik. Erre azért is fokozottan szükségük lehet, mivel munkaterületük, a tanpályás képzés kiemelten veszélyes üzem. Az általános egészségügyi és elsősegélynyújtó ismeretek mellett nagy hangsúlyt fektetnek a közlekedéshez, gépjárművekhez kapcsolódó mentési formákra, gyakorolják például a társak kiemelését is a balesetet elszenvedett autókból.
NÉVJEGY
Kiből lesz az oktatók oktatója? Ez idővel és a gyakorlatban dől el. Ványa főtörzszászlós 1994-ben szerelt fel a Budapesti Rendőr-főkapitányság közlekedésrendészeti főosztályára, majd négy ott töltött év után csatlakozott a Készenléti Rendőrség (KR) állományához. C és D kategóriás, azaz teherautóra és buszra érvényes jogosítványt szerzett, majd a KR-nél is megtalálta a járműves vonalat: a szállító osztálynál szolgált. Vezetett csapatszállító buszt, teherautót és vízágyúval felszerelt járműegységet. Majd 2002-ben oktatói szaktanfolyamot végzett, 2004-től pedig már vezető oktató, egy évre rá a KR szállító osztályánál instruktor. 2012-ben jelentkezett a ROKK-hoz. Az emelt szintű vezetői képzések szervezése, vezénylése és megvalósítása mellett oktatókat képez. Nem csupán belföldieket, de oroszlánrészt vállalt a Nagytéténybe látogató román kontingens kiképzésében is. A nemzetközi tréninget határon innen és túl kedvezően fogadták, további külhoni érdeklődők is jelentkeztek a magyar képzési rendszer iránt. Így a főtörzszászlósnak hamarosan további lehetősége adódhat kollégáival újabb nemzetek egyenruhásai előtt is öregbíteni a magyar rendőrség járművezető képzésének hírét.
SZILÁGYI ATTILA
FOTÓ: SZABÓ, RENDŐRSÉG