Őrségváltás a sebesültellátásban

Létrehozás dátuma:
Feltöltő szerv:
Zsaru Magazin

A közméltóságok őrzői tartottak felkészülést a legmodernebb harctéri sebesültellátási technikákból.

A Készenléti Rendőrség Köztársasági Elnöki Őrsége (KR KEŐ) kis létszámú, de magasan képzett csapat. Számtalanszor bizonyítanak, hol a legnagyobb diszkréció mellett, hol fényes-zajos sikereket aratva.

A nem hivatalos kommandós-világbajnokságon Or­landóban elért meggyőző eredményei mellett a KR KEŐ számára hasonlóan fontos a visszaigazolás a mindenna­pokból is.

– Nyáron a köztársasági elnököt és a családját egy Balaton-parti kerékpártúrára kísértük el, gyakorlatilag észrevétlenül, de az elengedhetetlen biztonság mellett – mondta Pomozi Sándor ezredes, főosztályvezető. – Sikeres feladatellátásunkra akkor kaptunk visszajelzést, amikor egy rövid pihenő alkalmával a vendéglátóhelyen tartózkodó civilek megjegyezték: itt az elnök a feleségével egyetlen testőr nélkül. Abban a pillanatban kilencen voltunk beavatkozási távolságon belül, számukra inkognitóban. Természetes, hogy minden indokolt eseményen nem csak jelen vagyunk a köztársasági elnök és családja közelében, de az összes szituációra válaszokat, reakciókat is kidolgozunk. Hivatásunk jellegéből adódóan fel kell készülnünk a legváratlanabb, sőt a legvéresebb helyzetekre is, ezért szerveztünk munkatársainknak harctéri sérültellátás-továbbképzést.

A KEŐ tagjai az általános képzésnél sokkal tovább léptek a tél elején megtartott oktatáson. Új, speciális technikákat tanultak, majd a frissen oktatott ismeretanyagot szituációkba ágyazottan, vizsgaszerűen adták vissza.

– Minden váltásban dolgozik profi mentőtiszt is – magyarázta Gáspár Attila alezredes, vezető Police Medic instruktor, mentőtiszt. – A sérültellátás nagyrészt rájuk vár, de adódhat olyan helyzet, amikor ők válnak egy támadás első áldozatává, vagy több sérültet is el kell látni. A rendőr sérült állampolgárt sem hagyhat sorsára, személyvédelmi feladatellátása esetén a megfelelő szempontok megtartása mellett róluk is gondoskodnia kell.

A szanitécmunka, a harctéri sebesültellátás a fegyveres reagálás és az egészségügyi segítségnyújtás különös elegye. Bonyolítja a helyzetet a „testőrök” különleges szolgálatellátása: nekik minden helyzetben garantálniuk kell a védelmükre bízottak épségét.

– A program első részében a harci szituációkra jellemző, lőtt-szúrt sebellátás több technikáját ismertetjük, majd ezeket komplex szituációkba ágyazva kell alkalmazniuk a rendőröknek – ismertette Hegedüs László, a Center of Tactical Medicine Hungary vezetője. Ő és munkatársai tartottak már képzést dán zsaruknak és a Navy Seal haditengerészeti kommandónak (USA), de szolgáltak például valós harci területen Irakban is. – A legmodernebb és legjobb minőségű, harci cselekményekben vizsgázott eszközökkel, valósághű preparátumokkal, újonnan fejlesztett berendezésekkel dolgozunk élethű helyzeteket teremtve. Törekszünk a KEŐ napi munkájának modellezésére, szolgálatuk véletlenszerűségének visszaadására, arra, hogy nem várt helyzetekben reagáljanak gyorsan és jól. Mi dolgozzuk ki az oktatásra épülő szituációkat, kollégáim alakítják a védett személyt és a támadókat is, a személyvédők tehát nem ismerhetik a statiszták reakcióit. A képzést is egy számukra ismeretlen helyszínen, a Csepeli Öttusa és Vízi Sport Egyesület Duna-parti bázisán tartottuk.

Az oktatás egy életmentő eszköz használatának elsajátításával kezdődött. A tourniquet, azaz érszorító egy 80 centiméter hosszú, 5 centi széles, erős anyagból szőtt heveder. Az artériákat a csonthoz préseli, ami nem hangzik túl barátságosan, ám alkalmazásával megmenthető roncsolt testrész és az emberélet is. Felrakása csak elsőre tűnik gyerekjátéknak, ha fedezékbe kuporodva, mozgásképtelenné vált karra, lábra kell szorítani, már nem is olyan egyszerű. Második képzési elemként a személyvédők olyan sérülés ellátását gyakorolták, amelynél az adott testtájék nem teszi lehetővé az érszorító használatát.

– Amint lehet, a megsérült kollégát célszerű lefegyverezni, megtörtént már, hogy a rendkívüli fájdalmat átélő, sokkolt harcos meglőtte a társát – tette hozzá Hegedüs László. – Ellátás előtt fel kell tárni, hogy pontosan hol keletkezett a seb. A vérrel borított bőrfelületen először nem látszik a sérülés centruma, ekkor úgynevezett vérsöpréssel tárjuk fel a sebet. Ezzel a módszerrel elkerülhető az is, hogy ne vegyünk észre kisebb vagy rejtettebb testtájon lévő sebet. A sérültet lehetőleg el kell választani a talajtól, mert a föld gyakorlatilag elszívja a testhőt, és a sokkos, vérző állapottal együtt kihűléshez vezethet. Használhatunk izolációs fóliát, ha a körülmények engedik, fektethetjük padra, de megteszi a hát alá helyezett sisak vagy mellény is. A sérült ellátása előtt fel kell tudnunk mérni, hogy a kialakult harci cselekmény függvényében milyen helyzetben vagyunk. Piros zónaként értelmezzük a tűzvonalat, itt szó sem lehet sebesültellátásról, a tűzfölény megteremtése és a sérült kijuttatása a cél. Sárga zónának nevezzük azt a területet, helyzetet, amikor van fedezék, élőerős biztosítás, itt elkezdhető az életmentés, a vérzéscsillapítás. A zöld zónában egyértelmű a biztonság, itt kerül elő a nagyobb mentőfelszerelés. Nem szabad elsiklani afölött sem, hogy a zónák átjárhatók: a sárga zónában is bármikor kialakulhat harci cselekmény, a zöld zóna is visszaminősülhet veszélyeztetett közeggé.

A sebellátások, kötözéstechnikák után a harci szimulációk következtek. A KEŐ zsarui először egy politikai rendezvényen, ellenséges hangulatú tömegből mentették az „elnököt”, akire lőfegyverrel támadtak. A támadók leküzdése mellett előbb sárga, majd ellátása után zöld zónába juttatták a védett személyt, ötvözve a taktikai feladatot az elsősegélynyújtással. A másik szimulációban egy robbantás helyszínéről kellett az „elnököt” kimenekíteni, majd elhúzódó tűzharc közepette kezelniük a sérülését.

– A gyakorlatok elemzésével mérjük fel, hogyan teljesítünk, pillanatnyilag hol áll a felkészültségünk. Alapvető szempontunk, hogy irányelveket, cselekvési kereteket határozunk meg, amiket a parancsnokoknak és az állománynak kell az adott helyzetre szabnia, tartalommal kitöltenie. Nemzetközi kitekintéssel igyekszünk képet kapni az aktuális potenciális fenyegetésekről, így tartjuk naprakészen reakciókészségünket, stratégiáinkat. A taktikai-harctéri sebesültellátás illeszkedett folyamatosan fejlődő cselekvési struktúránkba, gyakorlásával például a kommunikációnkat is tökéletesítjük – összegzett az ezredes.


SZILÁGYI ATTILA
FOTÓ: BÉRES MÁRTON

<< Vissza az előző oldalra