Szigorú szabályok a Dráva mentén

Létrehozás dátuma:
Feltöltő szerv:
Zsaru Magazin

Magyarország déli csücske az Ormánság, amelynek mentén a Dráva és holtágai igazi vízi paradicsomot alkotnak. Drávasztára, Vejti, Mailáthpuszta és Drávaszabolcs is igen kedvelt célpontja a magyar és a horvát túrázóknak egyaránt. A Siklósi Rendőrkapitányság határrendészei a horvát kollégákkal együtt rendszeresen ellenőrzik a folyót.

Drávasztáráról indulva magunk is elkísérhettük a magyar–horvát közös hajózó járőrt, akik a gyorsjáratú kishajójukkal pásztázták a folyót. Az ő feladatuk nemcsak a Dráván közlekedők figyelése és ellenőrzése, de a határsértők felderítése is.

– Az utóbbi években senkinek sem jutott eszébe, hogy ilyesmivel próbálkozzon – mondta Bálint Tamás főtörzszászlós, a Siklósi Rend­őrkapitányság hajóvezetője. – A túrázók viszont annál nagyobb számban jelennek meg. Június 1-jétől indultak idén is a drávai vízitúrák, amelyekre a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóságánál lehet időpontot foglalni. Sőt kell is, hiszen határfolyóról van szó, ezért többek között a Baranya és a Somogy Megyei Rendőr-főkapitányság engedélyére is szükség van a vadvízi túrázáshoz. A túrák a Dráva teljes somogyi és baranyai szakaszát érintik Őrtilostól Drávaszabolcsig, ahol több helyen is kialakítottak táborhelyet, de azokat is csak a szigorú szabályok mellett lehet igénybe venni az ott megállóknak. Itt a résztvevőknek lehetőségük van sátrat verni, tűzrakó hely és padok is találhatók ezeken a helyeken. A Dráva Európa egyik leggyorsabb folyású és legjobb ökológiai állapotú folyója. Jelentős szakaszain alig szabályozott, a természeteshez közeli állapotú. Ezért is óvják minden erejükkel a természetvédők a határ mindkét oldalán. Nem véletlen így az sem, hogy a folyó teljes magyar szakasza természetvédelmi oltalom alatt áll, Natura 2000 terület, a Mura-Dráva-Duna Bioszféra Rezervátum része.

– Aki a vadregényes Drávára készül vízitúrára, jó, ha idejében, hónapokkal előbb beszerzi a külön engedélyeket, de az sem árt, ha tisztában van a számtalan szigorú szabállyal – tette hozzá Jantal Attila főtörzszászlós, a Siklósi Rendőrkapitányság hajóvezetője. – A vízitúra számos alkalommal keresztezi a magyar–horvát államhatárt, ezért ahhoz a rendőri szervek hozzájárulása is szükséges. A Dráván ugyanis úgynevezett „fix határ” van, ami annyit jelent, hogy az államhatár vonala nem egyezik meg a folyó sodorvonalával. Így mindkét parton vannak magyar, illetve horvát területek, szakzsargonnal „hídfők”. A sport- és kedvtelési célból használt vízi járművek nem hajózhatnak a Dráván Magyarország vízterületén kívül, ezért a Horvát Köztársaság illetékes szervének külön engedélye szükséges. A Horvát Köztársaság vízterületén történő megállás és kikötés nélküli áthaladás során csak olyan személyek vehetnek részt a határvízi közlekedésben, akik érvényes úti okmánnyal rendelkeznek.

– Kikötni, megállni, amennyiben nem kerül sor ideiglenes határnyitásra, a Horvát Köztársaság területén a vis maior esetét kivéve tilos – fogalmazott Milan Prsa horvát határrendőr hajóvezető, aki ugyancsak velünk hajózott. – A folyón például egy csoportban maximum 35 ember túrázhat együtt, a horvát oldalon csak vészhelyzet esetén köthetnek ki, de sötétedés után, vagy okmányok nélkül már senki se próbáljon meg vízre szállni.
A Dráván szigorú szabályokhoz kötik azt is, hogy a túrázók mely pihenőhelyeken köthetnek ki. Tilos például a nyílt felületű zátonyokon, szigeteken kikötni és tartózkodni. A kijelölt táborhelyeken kívül tilos éjszakázni, ha mégis megteszik, akkor komoly büntetésre számíthatnak. Kötelező a mentőmellény használata mindenkinek, a jó úszástudás pedig alapfeltétel!

Általában kenuval és kajakkal közlekednek az itt evezők. Kötelező a szakképzett túravezető jelenléte. A Dráva egyébként Európa egyik legtisztább vizű folyója, ahol a magyarországi halfajok kétharmada megtalálható. Ezek a víziprogramok azért is népszerűek, mert páratlan természeti értékeket fedezhetnek fel a túrázók, szerencsés esetben az ártéri madárvilág képviselői, mint a szürke gémek vagy a nagy kócsagok is előttük repkednek, továbbá gyönyörködhetnek a réti sasokban is.

A drávai víziturizmus mellett növekvő igény jelentkezik a horgászatra is. Most is voltak horgászok, akik abszolút szabálykövetők voltak.

– A természetvédelmi szakemberek és a helyi lakosság alapvető közös érdeke, hogy a drávai vízi közlekedés a folyó különleges élővilágát ne veszélyeztesse, ugyanakkor segítse a helyi közösségek fenntartható fejlődését. Emiatt szükséges, hogy a Duna-Dráva Nemzeti Park védett és fokozottan védett természeti területein a vízi úton történő közlekedés a természeti értékek megóvását szem előtt tartva, szabályozott keretek között történjen – hangsúlyozta Bálint Tamás főtörzszászlós. – A Dráva egy borzasztóan kiszámíthatatlan folyó és nagyon nagy a sodrása. Hol épít, hol rongál. Gyakorlatilag minden tavasszal átrendezi a természet a partoldalt.

A határvízen a kijelölt fürdőhelyek kivételével tilos fürdeni, ha ezt mégis megteszi bárki, akár tetemes bírság fizetésével is számolnia kell. Ottjártunkkor is találkoztunk egy túrázó csapattal: nem igazán akarták betartani a fürdőzés szabályait. Amíg nem értek melléjük a rendőrök a vízen, addig egymást próbálták rávenni, hogy minél előbb mártózzanak meg a sebes folyású folyóban. Tény, hogy rekkenő hőség volt, de egy tábla tiltotta a Baranya megyei szakaszon, hogy ott bárhol is fürdeni lehessen. Az egyik túrázó a melegre fogta, míg egy másik a folyó hívogató szavával próbálta a tiltott mártózást magyarázni, miután ketten is bemerészkedtek egy-két méterre. A rendőrök a csónakkal egyből a part felé vették az irányt, és igen szigorúan rótták fel nekik a meggondolatlan szabálytalanságot. A Dráva magyarországi szakaszán a barcsi az egyetlen kijelölt szabadvízi fürdőhely, a többi a horvát szakaszon van. A rendőrök nemcsak a vízen látnak el itt szolgálatot, hanem gyalogosan a tiltott fürdőzés veszélyeire is állandóan felhívják a figyelmet.       

Kun Mónika

Fotó: Béres Attila

 

Csak pihenő- és megállóhelyek:

Bélavár, Suli-árok torkolata (198,7 fkm; bal part)

Heresznye csónakkikötő (185 fkm; bal part)

Babócsa, Jelkus (177,8 fkm; jobb part)

Barcs, Jamina (158,3 fkm; bal part)

Barcs, Csomoros-sziget (149 fkm; sziget)

Drávatamási - DDNP Természetismereti

Oktatási Központ (144,2 fkm)

Felszőszentmárton, sarkantyú (126 fkm; bal part)

Kisszentmárton-Majlátpusztai torkolat (96 fkm; bal part)

 

<< Vissza az előző oldalra