Vadak az utakon!

Létrehozás dátuma:
Feltöltő szerv:
Zsaru Magazin

Vadak az utakon. Ezúttal nem azokról lesz szó, akik vadul, a szabályokkal és a kockázatokkal mit sem törődve vezetnek, hanem arról, hogy szarvasbőgés idején a szarvasok kiszámíthatatlanabbak, mint az utak erőspistái, így aztán gyakrabban tévednek az országutakra. Vad némely vadak közé.

Ha emlékeink nem csalnak, néhány éve, amikor arra próbáltuk egy írásban felhívni a figyelmet, hogy párzás idején különösen megnő a közutakra tévedő szarvasok, őzek száma, egy viccel ütöttük fel az írást. A gyakori kérdések elnevezésű internetes portált idéztük, amelyen feltette valaki a kérdést, hogy meddig tart a szarvasbőgés. A gyorsan érkező frappáns válasz szerint: pár másodpercig. És bár a tréfás kedvű válaszadó nem tévedett, mi akkor jeleztük, hogy a kérdező sem arra volt kíváncsi, hogy a szarvasbika mennyi ideig adja ki azt a semmihez sem hasonlító, morgó, röfögő hangot, amellyel a nőstényeknek üzen párzási időszakban, hanem arra, hogy hány hétig legyen óvatosabb, ha erdőben tartózkodik vagy erdő melletti úton közlekedik.

Ez az érdeklődő legalább kérdezett, figyelt a problémára. Nem úgy, mint sokan, akiknek ez a bizonyos probléma legfeljebb abban a pillanatban kezdődik, amikor gépkocsijuk jókora puffanással találkozik a közútra tévedt állattal. Amire most jó esély van, tekintve, hogy (és akkor itt választ is adtunk a gyakori kérdésre) a szarvasbőgés augusztus végétől október végéig, legkésőbb november közepéig tart. Márpedig ilyenkor az állat kiszámíthatatlanabb, mint azok a vezetők, akik úgy közlekednek, mintha állandóan egy gyorsulási verseny résztvevői volnának. A szarvas kisétál/kiszalad az útra, a figyelmetlen sofőr pedig nekicsattan, és már meg is van a baj. Egy 250-300 kilós állattal ütközni veszélyes dolog, erről tanúskodnak a vonatkozó képek az interneten; megdöbbentő, véres felvételek.

Magyarországon a vadgazdálkodási adatok szerint 110-120 ezer gím- és 40 ezer dámszarvas él. Évente mintegy 15 ezer vadat gázolnak el az utakon, és bár ezeknek csak egy része a szarvas, de egy nyúl, egy róka vagy egy őz is elég nagy bajt tud okozni. Erre a rendőrség is rendszeresen figyelmezteti az autósokat. Vezessünk tehát óvatosan az erdők, mezők, bokros területek mellett vezető utakon, vegyük komolyan a vadveszélyre figyelmeztető táblákat, ha pedig valaki vadat lát, lassítson, mert a vadállatok kiszámíthatatlanul viselkednek! Ha felbukkan egy őz vagy egy szarvas, jó eséllyel többre is lehet számítani. Ha egy nagy testű vad a kocsi elé lép, vészfékezni tanácsos, és hangjelzést adni, de a kormányt nem kell félrerántani. Végül: ha megtörténik a baj, rendőrt kell hívni, a helyszínt nem szabad elhagyni, ugyanis a vadbaleset is közúti balesetnek minősül! Az elpusztult állatot senki ne vigye magával, mert az lopásnak számít! Sőt! Egy jogszabályváltozás miatt július elsejétől az elütött vad értékét az autósnak kell megfizetnie, kivéve, ha az elütött állatot űzték, lőtték vagy hajtották.

Összességében legyünk nagyon óvatosak, ne legyen a szarvasok násza egyetlen autós gyásza sem!

TRENCSÉNYI ZOLTÁN

ILLUSZTRÁCIÓ: INTERNET

<< Vissza az előző oldalra