OviZsaru Gyulajon

Rizsányiné Szigeti Katalin rendőr őrnagy alosztályvezető és Tóth Szilvia rendőr főtörzszászlós 2019. december 11-én az OviZsaru témakörével látogatta meg a középsős és nagycsoportos gyermekeket.  A rendőrök bemutatták a rendőrök egyenruháját, jelvényét, felszerelését. Átadták Rendőr Robit, Rosszcsont Rozit és Rosszcsont Ricsit –a programsorozat kesztyűbáb szereplőit – az óvodásoknak, és segítségükkel elmagyarázták, gyakorolták a bemutatkozást.

A 27 ovis aktív résztvevője volt a délelőttnek, testközelben találkozhattak a rendőrrel. Tóth Szilvia bűnmegelőzési szakember saját versével búcsúzott a kicsiktől:

Tódi és az idegen        

 

Nekeresdi faluszélen élt egy Tódi nevű gyerek,

Nem hitte el szüleinek, hogy a földünk bizony kerek.

Gyalog menvén az oviba nem fogta a felnőtt kezét,

Rohangált a járda szélén, mint ki elvesztette eszét.

 

Nem figyelt a jó tanácsra, felnőttekkel feleselt,

A szabályok alól mindig kibúvókat keresett.

Úgy gondolta, neki senki ne mondja meg mit tehet,

Meg sem hallotta, ha mondták: „Ebből bizony baj lehet!”

 

Egyik nap az óvodában arról beszélt Ancsa néni,

Hogy idegen emberekkel miért veszélyes beszélni.    

Ám a mi kis óvodásunk nem figyelt az intő szóra,

Éppen ragasztót nyomott egy sárga műanyag hajóra.

 

Az oviból hazafelé megálltak egy játszótéren,

Óvodásunk alig várta, hogy a mászókához érjen.

Egyszer csak egy magas bácsi állt meg a csöpp gyerek mellett,

S megdicsérte milyen ügyes, a gyereknek több se kellett…

 

Kérdezgette őt a bácsi, hány éves és merre laknak?

Mikor szoktak hazaérni? A szülei sok pénzt kapnak?

Kutya őrzi-e a házat? Van riasztó felszerelve?

A tartalék lakáskulcsuk vajon hová van elrejtve?

 

A mi buta óvodásunk mindent-mindent elmesélt,

Hogy apuka késő estig keresi a kenyerét,

Riasztóra semmi szükség, mondta egyszer apuka,

S anyuka szerint a házban már nem fér el egy kutya.

 

Pár nap múlva, hazaérve, nyitották a kiskaput,

S ott találták sok rendőr közt szomorúan az aput.

Betörő járt a lakásban, nincs se pénz, se ékszerek,

Mindent elvitt, hisz ezekhez könnyen hozzáférhetett.

 

Tódi perselye a földön, összetörve, üresen,

Pedig az új biciklire gyűjtögetett ügyesen.

Szeme könnyes, szája sírós, vigasztalni nem lehet,

Az imádott kerékpárral ő már soha nem mehet.

 

A rendőrök nagy erőkkel keresték a betörőt,

S hamarosan megtalálták és elfogták bizony őt.

Ő volt ott a játszótéren, kivel Tódi szóba állt,

S ezzel veszélybe sodorta családját és önmagát.

 

Tanuld meg hát idejében felismerni a veszélyt,

Fenyegető idegennek soha ne adjál esélyt!

Mai mesénk tanulságos, s ha meghallgattad  figyelemmel,

Jó tanácsunkat fogadd meg: „Ne állj szóba idegennel!”