A szabálysértési törvény módosítása

A törvénymódosítás jellemzően a Szabs. tv. hatályba lépése óta felmerült jogalkalmazási tapasztalatokat ültette át a jogalkotásba, illetve új jogintézményeket vezetett be, megváltoztatta a szabálysértési nyilvántartási rendszerhez kapcsolódó adatszolgáltatás rendjét.

 

A Szabs. tv. módosítása enyhít a fiatalkorúakkal kapcsolatos szabályokon, így esetükben a kiszabott pénzbírság felső határát 50 000 forintban, elzárással is büntethető szabálysértés esetén 100 000 forintban, a helyszíni bírság legmagasabb összegét 25 000 forintban határozza meg.

Törvényes képviselőjének jelenléte nélkül a fiatalkorúval szemben helyszíni bírság kiszabására nem kerülhet sor, valamint a tizennegyedik életévét be nem töltött, továbbá a fiatalkorú személyt kizárólag a törvényes képviselőjének jelenlétében és csak akkor lehet szembesíteni, ha a szembesítés benne nem kelt félelmet.

 

A helyszíni bírság kiszabására jogosultak számára biztosítja a szóbeli figyelmeztetés alkalmazásának lehetőségét, amennyiben az intézkedés alá vont személy a szabálysértés elkövetését elismeri és az elkövetett cselekmény miatt a helyszíni bírság kiszabása is szükségtelen.

 

A szabálysértési hatóság döntésétől függően a szabálysértési eljárásban is lehetőség nyílik a tanúvallomás írásbeli megtételére, amely azonban indokolt esetben a tanú későbbi meghallgatásra történő idézését nem zárja ki.

 

Megteremti a hirdetményi kézbesítés lehetőségét annak érdekében, hogy a lakcím nélküli, vagy ismeretlen helyen tartózkodó személyek esetén is sor kerülhessen a határozat kézbesítésére. Ez a kézbesítés az eljárást megszüntető, felfüggesztő, valamint a helyszíni idézést követően kezdeményezett eljárásban hozott felelősséget megállapító határozatra  alkalmazható.

 

Általános panaszjogot biztosít a szabálysértési hatóság minden olyan egyéb, nem az ügy érdemében hozott határozatával, valamint intézkedésével szemben, amelyre vonatkozóan jogszabály más jogorvoslati formát nem határoz meg és a jogorvoslati lehetőséget sem zárja ki.

 

A szabálysértési ügyek gyorsabb, gördülékenyebb intézésének elősegítése érdekében a törvényszék elnöke valamennyi szabálysértési ügyben való eljárásra. valamint a szabálysértési elzárásra történő átváltoztatás iránti eljárásra az általános illetékességű járásbíróságtól eltérő, más járásbíróság illetékességét megállapíthatja.

 

Lehetővé teszi az új szabályozás a a rendőrség igénybevételét a szabálysértés ismeretlen helyen tartózkodó elkövetőjének felkutatásához.

 

Tulajdon elleni szabálysértés elkövetése esetén mód nyílik az ismeretlen helyen tartózkodó eljárás alá vont személy lakóhelyének, illetve tartózkodási helyének megállapítása, valamint előállítása érdekében a körözésének az elrendelése.

A szabálysértési elzárás büntetés végrehajtása körében lényeges jogszabályi változás, hogy amennyiben az elkövető a büntetés-végrehajtási intézetben nem jelent meg és elővezetése sem vezetett eredményre, a járási hivatal elrendeli e személy körözését.

 

A büntetőeljáráshoz hasonlóan megteremti a kártalanítás lehetőségét. Ez a jogintézmény abban az esetben alkalmazható, ha az elkövető a bíróság által kiszabott szabálysértési elzárás büntetést, vagy a bíróság, valamint a szabálysértési hatóság jogerős döntése alapján elvégzett közérdekű munka büntetést, illetve a meg nem fizetett pénzbírság, helyszíni bírság helyébe lépő elzárást letöltötte, vagy közérdekű munkával megváltotta, azonban az Alkotmánybíróság határozata, perújítás, ügyészi felhívás, illetve indítvány, valamint a helyszíni bírságolás felülvizsgálata folytán az eljárást vele szemben megszüntették.

A módosítás lehetőséget biztosít a befizetett pénzbírság, helyszíni bírság és szabálysértési költség visszafizetésére, amennyiben a jogerős döntést követő felülvizsgálat eredményeként az eljárás megszüntetésére került sor.

 

Az elkövető által okozott kár megtérítésének elmulasztása esetén a végrehajtási eljárást a bírósági végrehajtásról szóló törvény hatálya alá rendeli.

 

A jelenleg hatályos Szabs. tv. a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló törvényben meghatározott fogyatékos, illetve kórházi fekvőbeteg-ellátásban részesülő személyt, a várandósság negyedik hónapját elérő nőt, a tizennegyedik életévét be nem töltött gyermekét egyedül nevelő szülőt, valamint a fogyatékos, vagy folyamatos ápolást, felügyeletet, gondozást igénylő hozzátartozójáról egyedül gondoskodó személyt kizárta mind a közérdekű munkavégzésből, mind pedig az elzárás lehetőségéből, így a pénzbírság be nem fizetése esetén felelősségre vonásukra nem kerülhet sor. A módosítás erre figyelemmel a velük szemben jogerősen kiszabott és meg nem fizetett pénzbírság, valamint helyszíni bírság adók módjára történő behajtását írja elő, illetve a tizennegyedik életévét be nem töltött gyermekét egyedül nevelő szülő, valamint a fogyatékos, vagy folyamatos ápolást, felügyeletet, gondozást igénylő hozzátartozójáról egyedül gondoskodó személy esetében  a pénzbírság, valamint a helyszíni bírság közérdekű munkával történő megváltásának lehetőségét is biztosítja.

 

A közérdekű munka végzésének feltételeként előírt foglalkozás-egészségügyi alkalmassági vizsgálatot a foglalkoztathatósági szakvélemény váltja fel, amelyet a háziorvos is kiállíthat, egy évig érvényes, a térítési díja 3300 forint.

 

Tekintettel arra, hogy közveszély (árvíz, hóakadály) esetén a 7,5 tonna megengedett legnagyobb össztömeget meghaladó járművekkel elkövetett közlekedési szabályszegések – előzés, közlekedés autópályán és autóúton, lezárt útszakaszra történő behajtásra vonatkozó szabályok megsértése – akadályozzák a mentési munkálatokat, ezért szigorúbb szankcióként a szabálysértést elkövetőkkel szemben kötelezően járművezetéstől eltiltás intézkedés alkalmazására is sor kerül.

 

A vasúti közlekedés biztonsága és zavartalansága, a vasút területén tartózkodó és a vasúti közlekedésben résztvevő személyek életének és testi épségének a védelme érdekében a Vasúti szabálysértésként ismételten szankcionálhatók lesznek az egyes szabályszegések.

 

Az alaptalan és a valódi segélykérések bejelentését megakadályozó magatartás szabálysértésként történő szankcionálása érdekében új – Segélyhívó számok rendeltetéstől eltérő igénybevétele – szabálysértési tényállás bevezetésére kerül sor. Ezen szabálysértést

az követi el, aki az ingyenesen hívható egységes európai 112-es segélyhívó számot, valamint a nemzeti segélyhívó számot (rendőrség 107, mentők 104, tűzoltóság 105) nem a rendeltetésének megfelelő célból, így pl. baleset, tűzeset esetén vagy súlyos beteg ellátása érdekében hívja, hanem a valódi segélykéréseket megakadályozva „rosszindulatú” megjegyzéseket tesz, viccelődik, a hatóságot trágár kifejezésekkel illeti. A szabálysértés azzal is megvalósul, ha SIM kártya nélküli mobiltelefonon kerül sor a segélyhívó számok indokolatlan tárcsázására. A szabálysértés elbírálása a rendőrség hatáskörébe tartozik. A szabálysértés elkövetőjével szemben 5000 forinttól 150 000 forintig terjedő pénzbírság, illetve 6 órától 180 óráig terjedő közérdekű munka büntetés kiszabására kerülhet sor.  A szabálysértés ismételt elkövetése a büntetés kiszabása során súlyosbító körülmény.