A miskolci rendőrök gyanúsítottként hallgattak ki egy strómant

A rendőrségi tapasztalatok azt mutatják, hogy egyre több az internetes csalás. A bűnözők tárháza kifogyhatatlan, de a cél ugyanaz, megtudni az áldozatok banki adatait, hozzáférni a számlájukhoz, csalárd módon megszerezni a pénzüket.

Megtörtént eset

Egy ónodi cég pénzügyi megbízottja 2022. decemberben egy úgynevezett „felugró ablakos”, hamis banki weboldalra lépett be, melyet az elkövetők hoztak létre. Ilyenkor a sértett nincs tisztában azzal, hogy ez egy hamis weboldal, mert annak kinézete szinte megegyezik a bank honlapjáéval. Az elkövetők látják a netbanki azonosító adatokat a beírás során, majd azok felhasználásával utalásokat hajtanak végre.

Így szerezték meg a csalók a cég 40 millió forintját, az összeget pedig továbbutalták egy stróman számlájára, onnan pedig egy külföldire, és az összegből kriptovalutát vásároltak.

Egy 63 éves gyáli lakos internetes böngészés közben talált rá egy hirdetésre, amelyben kiemelkedő hozamot biztosító befektetési lehetőséget ígértek az álbankárok. Kitöltött egy jelentkezési adatlapot, majd rövidesen hívták is telefonon, és elmondták neki, hogy mi a teendője. Létrehoztak a nevére egy befektetési számlát, amire először egy kisebb összeget kértek. Ezt a számlát a sértett folyamatosan figyelemmel kísérte, és látta, hogy a befektetett összeg gyarapszik. Miután így elnyerték a bizalmát, a gördülékenyebb ügyintézés érdekében egy AnyDesk nevű alkalmazás telepítését kérték tőle. Ennek a sértett eleget is tett, sőt, személyes okmányainak másolatát is elküldte a megadott címre. Ismét telefonon keresték meg az álbankárok a férfit, és azt ajánlották neki, hogy a nagyobb nyereség fejében csak tranzakciókat kell fogadnia a számláján, melyeket elfogadott.

Így került a 40 millió forint elrejtés céljából a gyáli stróman számlájára, ahonnan később több mint 39 millió forintot egy külföldi bankszámlára utalták át, és azt később kriptovalutába fektették. A 63 éves férfi több mint 800 ezer forinttal gyarapodott.

A miskolci nyomozók a strómant 2022. december 12-én gyanúsítottként hallgatták ki.

A Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Rendőr-főkapitányság tanácsai:

Az adathalász banki e-mailekben (phishing) található hivatkozások gyakran egy meghamisított banki weboldalra vezetnek, ahol a célszemélyt a pénzügyi és személyes adatai megadására kérik! Ezek a webhelyek szinte teljesen ugyanolyanok, mint a mintának használt valódi oldalak!

Ne kattintson üzenetekben lévő hivatkozásokra, és ne nyissa meg a mellékleteket! A webes bejelentkezések címeit inkább manuálisan gépelje be, vagy mentse el a böngésző könyvjelzőjébe a hivatalos banki, szolgáltatói oldalt, és csak onnan nyissa meg!

Mindig tartsa naprakész állapotban szoftvereit, beleértve a böngészőt, a vírusirtó programokat és az operációs rendszert!

Egy internetes kereséssel utánajárhat annak, hogy az adott céggel, telefonszámmal kapcsolatban korábban felmerült-e a csalás gyanúja, ha igen, nagy valószínűséggel talál erről információt a világhálón.

Mindig gyanakodjon:

• ha az a megérzése támad, hogy ez „túl szép, hogy igaz legyen”;
• a közösségi médiában újra és újra találkozik ezekkel a hirdetésekkel;
• folyamatosan kapja a kéretlen telefonhívásokat;
• gyors megtérülést ígérnek, és biztosítják arról, hogy a befektetés biztonságos;
• az ajánlat csak korlátozott ideig él, és kimaradhat belőle, lemaradhat róla;
• az ajánlat csak önnek érhető el, és megkérik, hogy senkinek se szóljon róla!

Utasítsa el a befektetési lehetőségekkel kapcsolatos kéretlen telefonhívásokat, bármilyen egyszerű és könnyű pénzszerzésről, meggazdagodásról szólnak is!

Ne telepítsen semmilyen alkalmazást idegenek kérésére! Eszközeihez távoli hozzáférést biztosító alkalmazások (ilyen például az AnyDesk) telepítésével gyakorlatilag korlátlan lehetőséget biztosít idegeneknek, akik így minden bizalmas adathoz hozzáférhetnek.

Ha mégis bajba kerül, azonnal kezdeményezzünk pénzvisszahívást a bankunknál, illetve tegyünk feljelentést a rendőrségen!

További hasznos tanácsokat az alábbi linken olvashatnak az online csalásokról: https://kiberpajzs.hu/