Hamis befektetési ígéretek csapdájában

Létrehozás dátuma:
Feltöltő szerv:
Fejér Vármegyei Rendőr-főkapitányság

A csalók célja egyszerű: a gyanútlan érdeklődők megtévesztésével pénzt kicsalni.

A befektetésekkel kapcsolatos leggyakoribb csalások során a bűnözők vonzó lehetőségeket kínálnak olyan területeken, mint például a részvények, a kötvények vagy a kriptovaluták. Azonban kockázatmentes, extra magas hozamot ígérő és gyorsan jövedelmező befektetések nem léteznek – ezek csupán befektetési csalások.  

Egy ilyen átverés áldozata lett a közelmúltban egy 60 éves székesfehérvári asszony is, akit a közösségi médiában egy hirdetéssel csaptak be. A megtévesztő reklám egy ismert hazai multinacionális vállalat részvényeit hirdette kedvezményesen. Az asszony figyelmét felkeltették az ajánlat részvényvásárlási lehetőségei, ezért – vételi szándékát megerősítendő – megadta személyes adatait a hirdetőnek. A szélhámosok telefonon próbálták megszerezni az asszony bankkártyaadatait is, azonban ő ezt megtagadta. A csalók felajánlották, hogy utalja el a részvények árát egy általuk megadott bankszámlaszámra. Az asszony ezt megtette, majd az elkövetkező napokban sorra kapta a kéretlen telefonhívásokat, amelyekben újabb „kedvező” befektetési lehetőségeket kínáltak neki. Ekkor gyanút fogott, és megpróbálta visszaszerezni a már befektetett pénzét, ám az üzletkötőt nem érte el, a részvényeket nem kapta meg, és a pénze is eltűnt nyomtalanul.  

Hogyan kerülhetjük el az áldozattá válást? Milyen jelek utalhatnak csalásra?

  • Közösségi oldalak gyanús hirdetései. Kétes ajánlatok, amelyek magas hozamot és gyors megtérülést ígérnek minimális vagy nulla kockázattal.
  • Váratlan megkeresések. Ha ismeretlenek keresnek meg a közösségi médiában, telefonon vagy e-mailben befektetési ajánlatokkal.
  • Sürgetés. Gyanús lehet, ha azt állítják, hogy az ajánlat csak rövid ideig érhető el, és sürgetnek, hogy gyorsan döntsünk.
  • Titkolózás. Ha az értékesítő arra kér, hogy az ajánlatról senkinek se szóljunk, az is intő jel lehet.
  • Távoli hozzáférés kérése. Ha arra kérnek, hogy töltsünk le képernyőmegosztó vagy távoli hozzáférési eszközt a „segítség” érdekében, az szinte biztosan csalásra utal.  

A témával kapcsolatban további hasznos információkat találnak a Kiberpajzs.hu oldalon.

 

<< Vissza az előző oldalra