A kutyás vízirendőr

Létrehozás dátuma:
Feltöltő szerv:
Zsaru Magazin

Suhan a hőségben a Tisza-tavon a rendőrhajó. Németh Tamás főtörzsőrmester, körzeti megbízott és hű társa, Rocky, a járőrkutya pásztázza a víztükröt. Uszadék fát keresnek, de nem kerüli el figyelmüket a horgászcsónakok felszerelése vagy épp a jet skik szabálytalankodása sem. Németh Tamás Rocky kiadós fürdőzése után válaszolt kérdéseinkre a kutya melegben.

– Ilyenkor, nyáron mindig nagyobb a forgalom a vízpartra húzódó turisták miatt, mi is éberebben figyelünk minden szabálytalanságra – mondta el a főtörzsőrmester, aki 2014-ben szerelt fel, és gyermekkora óta vonzotta a „nagy kékség”, ami az ő esetében egyszerre jelentette a vizek világát és a rendőrséget is. – Több rendőr volt a barátaim között fiatalon is, tetszett az általuk leírt kalandos élet, az, hogy soha nem tudhatta az ember, mire megy be aznap. Megfogott, hogy milyen sokat meséltek arról, hogyan segítettek az embereknek.

A főtörzsőrmester első beosztásában közterületi járőrként szolgált Füzesabonyban.

– Nagyon jó iskola volt, tapasztalt, öreg kollégáktól tanultuk a szakmát, ez az egész pályafutásom alatt elkísért. Tanultunk baleseti helyszínelők, körzeti megbízottak mellett, akik gyorsan befogadtak. Fel sem tudnám sorolni mindegyiküket, akiknek hálás vagyok ezért.

Németh Tamás 2015-ben került a déli határra, ahol megismerte a kutyavezetők izgalmas világát is. A szerelem azonnali és kölcsönös volt.

németh

– Sokat dolgoztunk más rendőri egységek kutyásaival, nagyon tetszett, hogy állatokkal adtak szolgálatot, hiszen gyerekkorom óta szeretem a kutyákat. Amellett, hogy a határon is képeztem magamat, egyre jobban érdekelt a kutyavezető járőrök világa, így 2018 szeptemberében kezdtem Dunakeszin, a járőrkutyavezető-képzésen. Ott ismertem meg Rockyt, és ott tanultam meg, hogy a kutya nemcsak a szolgálatban a társunk, hanem felelősek vagyunk érte munkaidőn túl is, otthon van velünk, etetjük, orvoshoz visszük, ha kell, foglalkozunk vele. A német juhász teljesen megváltoztatta a munkához való hozzáállásomat – avatott be minket a főtörzsőrmester a szakterületek különbségeibe.

Rocky másfél évesen került hozzá egy nyugállományú kutyás rendőrtől.

– Mondhatjuk, hogy rendőrcsaládból jött, kifejezetten járőrkutyának készítettük fel. Emlékszem, egy alkalommal egy betörőbandát fogtunk el éjszaka, a tolvajok épp egy családi házból pakolták ki az elektronikai cikkeket. Tudtuk róluk, hogy szeretnek futni, mégis érdekes volt látni, hogy ez a sebes lábú banda milyen fegyelmezetten sorakozott fel, amikor meglátták az ebet. Fel sem merült bennük, hogy ellenálljanak, de nem is adtunk volna rá esélyt. Rocky most lesz nyolcesztendős, hamarosan „leszerel”, velem fogja tölteni otthon a nyugdíjas éveit családi kutyaként, én pedig kiképzem az utódját.

A főtörzsőrmester egyébként az ország egyetlen, vízen szolgáló kutyás rendőre címre is bátran pályázhatna.

– Szabó Attila és Csajbók Ferenc zászlós barátaim győztek meg arról, próbáljam ki a vízirendészeti szolgálatot. Ők vettek rá arra is, hogy rendőrségi jet skik kezelői közé álljak. Szerencsére nem áll távol tőlem a vízi világ, Tiszafüreden nőttem fel, a családban is voltak halászok, hajósok, így nem kellett sokat győzködni. 2022-én kerültem át a Tiszai Vízirendészeti Rendőrkapitánysághoz körzeti megbízottként. Természetesen Rocky is jött velem, először furcsa volt a vízirendőrélet, de fokozatosan beleszoktunk. Ma már van, hogy alig tudom kiimádkozni a csónakból Rockyt. Az emberek mindig meglepődnek azon, hogy kutya is ül a rendőrcsónakban, de a jelenléte tekintélyt parancsol – mondta mosolyogva.

A főtörzsőrmesternek sem kell a szomszédba mennie jó kiállásért és határozott fellépésért, ahogy azt mi is tapasztalhattuk egy horgászcsónak ellenőrzése során. Rocky végig éberen figyelt a kormányállás árnyékából, ha kellett volna, beavatkozik, ám erre nem volt szükség.

– A többséggel nincs gond, ám nagyon nagy veszélyt jelenthet a vízi jártasság és a helyismeret hiánya, minden vizünk más, könnyű eltévedni. Éppen ezért fontos, hogy figyeljünk a környezetünkre, a viharjelzésekre, használjuk a mentőmellényt, ami nem dísznek van nálunk, és soha ne induljunk el ittasan! – összegezte intelmeit a körzeti megbízott, aki tapasztalatból beszélt. – Sokszor mentettünk embert vízből, de sajnos nem mindig tudjuk elkerülni a tragédiát. A folyó sem tréfál, ha nem vigyázunk, gyorsan megeshet a baj, a Tisza-tavon ráadásul nagyon könnyű eltévedni. Azért vagyunk a vízen, hogy ezt megelőzzük, de a legjobb védekezés a körültekintés.

K. D.

FOTÓ: SZABÓ GABRIELLA

<< Vissza az előző oldalra