A nyomozás nehézségei egykor és ma
A rendőrség történetének nagy fordulatáról írt könyvet 1901-ben Rédey (Rohrbacher) Miklós rendőrtudós, aki Budapest rendőrfőkapitány-helyettese is volt. A napokban jelent meg az a kötet, amely az eredeti szöveg mellett dr. Kovács Gyula ny. alezredes kommentárjait, magyarázatait és jelenkori összevetéseit tartalmazza.
Dr. Kovács Gyula kriminalista, szakíró és tudományos újságíró, az Obsitos Detektívek Lapjának főszerkesztője 1980 májusában lett rendőr, elvégezte a Rendőrtiszti Főiskolát, aztán az ELTE Állam- és Jogtudományi Karát, az utolsó diplomáját 2010-ben szerezte, akkor lett gazdasági büntetőjogi szakjogász. Közben még jó néhány szaktanfolyamon, képzésen vett részt. A rendőri munkát járőrként kezdte, dolgozott az Országos Rendőr-főkapitányság Bűnügyi Főigazgatóságán mint osztályvezető-helyettes, tanított egyebek mellett a Rendőrtiszti Főiskolán, a Rendőrségi Oktatási és Kiképző Központban, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Karán és legutóbb a Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Karán. A rendőri munka és az oktatás mellett több mint 300 szakmai tanulmányt publikált, ezek a hazai tudományos kutatás eredményeinek hiteles nyilvántartására és bemutatására létrehozott Magyar Tudományos Művek Tárában is megtalálhatók. Írt vagy negyven szakkönyvet, egyetemi, főiskolai jegyzetet. Hisz a szakmai hátterű ismeretterjesztés fontosságában, ezért gyakorta tart a rendőri munkáról előadásokat, könyvbemutatókat.
Néhány napja A nyomozás nehézségei, avagy nincs új a nap alatt című kiadványt mutatta be több alkalommal is, amely a tatai születésű várostörténész, filatelista és rendőrtudós Rédey (Rohrbacher) Miklós 1901-ben megjelent munkájának „kritikai” kiadása, ha úgy tetszik, update-elt változta. Rédey a XX. század első évtizedeiben Kőbánya, majd Kispest rendőrkapitánya, később Budapest rendőrfőkapitány-helyettese volt. Az eredeti, A nyomozás nehézségei című műben Rédey az 1900. január 1-jén hatályba lépett Bvp. (a bűnvádi perrendtartásról szóló 1896. évi XXXIII. törvénycikk) nyomozásra hátrányos rendelkezéseit ostorozza. Az említett törvénycikk ugyanis az arra akkor még felkészületlen rendőrségre tolta az ügyek részletes vizsgálatát, amely addig ügyészek, bírók feladata volt. A kötet tartalmazza az eredeti szöveget, és további hozzáadott értékként az eredetileg kilenc fejezetből álló 1901-es opus tizenhét fejezetre bővült. Dr. Kovács Gyula az eredeti műhöz nyolc fejezetet hozzáírt, valamint kiegészült négy kiváló bűnügyi szakember könyvajánlójával.
T. Z.
FOTÓ: SZABÓ GABRIELLA