A Rendőrmúzeum képei: Az ujjnyomat sikerei
A Rendőrmúzeum történeti fotógyűjteményének egyik igen szép, az 1910-es években készült darabján rendőrök tanulják az ujjnyomatelemzést. Ők már bizonyára sejtették, hogy ez a tudomány alapjaiban változtatja meg a bűnüldözők munkáját.
A daktiloszkópia az ujjnyomok/ujjnyomatok vizsgálatával és rendszerezésével foglalkozó tudomány. Az ujjnyomatvétel a személyazonosság megállapítására és bűnügyi nyilvántartására szolgál. Történetét néhány éve a Zsaru Magazinban megjelent írás is pontosan összefoglalta.
„Az emberek már a XII. században rájöttek arra, hogy az emberi ujjnyom, vagyis az emberek ujján található bőrfodorszálak rendszere mindenkinél különböző. Egyediségét az ókori Kínában, Japánban, Tibetben is felismerték, és használták különféle okiratok hitelesítésére. A daktiloszkópia tudományának megalapítójaként Galton angol antropológust, polihisztort tekintik, aki 1892-ben lefektette a daktiloszkópia két tudományos alaptételét. Az első szerint két ember ujjnyomata semmilyen esetben, még egypetéjű ikreknél sem egyezhet meg teljes mértékben, ennek esélye nagyjából 1 a 64 milliárdhoz. Másodszor: a bőrfodorszál rajzolatai az embrionális kortól egészen a halál beálltát követően a szövetek bomlásáig változatlan formában találhatók meg az ujjakon. Európában először 1901-ben a londoni rendőrség kezdte el bűnüldözési célokra használni az ujjnyomokat. 1902-ben éppen londoni látogatáson tartózkodott Pekáry Ferenc rendőrtanácsos (későbbi budapesti rendőrfőkapitány-helyettes), ott találkozott az ujjnyomat gyakorlati alkalmazásával és hasznosságával a bűnügyi nyomozásokban. Hozta magával a tudást, de hozott az ujjnyomatvételhez szükséges kellékeket (horganylemezt, gumihengert, festéket, nyilvántartási lapot), valamint bőségesen angol nyelvű szakirodalmat is. 1904-ben Pekáry közbenjárásával Magyarországon is megalapították az országos daktiloszkópiai nyilvántartást. A hazai daktiloszkópia első sikere volt, amikor az 1907-es, Dános község határában történt rablógyilkosság tetteseit egy, a helyszínen talált poháron rögzített véres ujjnyom alapján azonosították.”
1909-ben a budapesti főkapitányság épületében megalakult az Országos Bűnügyi Nyilvántartási Hivatal külön daktiloszkópiai osztállyal is.
Valamennyi felvétel a Rendőrmúzeum történeti fotógyűjteményének része.
MISZLAI EDIT