A Rendőrmúzeum legkülönlegesebb könyvei: bűnesetek egy főrendőr szemével
A magyar memoárirodalom egyik különleges darabja dr. Hetényi Imre (1871–1946) emlékirata. A kötet szerzője a két világháború közötti magyar rendőrség és a korszak politikai közegének emblematikus szereplője volt, aki 1922 és 1938 között budapesti főkapitány-helyettesi tisztséget töltött be.
Az orvosi, valamint újságírói múlttal is rendelkező Hetényi könyve 36 fejezetből áll, tematikájában pedig három részre bontható. A mű első felét az időrendben haladó önéletírás adja, amelybe epizódszerűen ékelődnek be a megtapasztalt, izgalmas bűnügyi históriák (például Kiss Béla cinkotai sorozatgyilkos, Matuska Szilveszter vasúti merénylete) részletei. Az egyensúly aztán felborul, és a könyv ezek után inkább egyfajta gyűjteményes kötetre, rendőrségi almanachra emlékeztet, a laikus olvasóközönség érdeklődésére számot tartó témákkal, a különböző bűncselekménytípusokon keresztül a rendőrségi feladatok részletezéséig. A 22. fejezet például egy rablógyilkosság eseményeit meséli el úgy, mintha egy pergő filmszalag kimerevített kockáit látnánk a bűntény elkövetésétől a tettes elfogásáig, mintegy négy óra leforgása alatt mutatja be a szakszerű nyomozati eljárás menetét. Az utolsó két fejezet Hetényi rendőri hivatása mellett folytatott régészeti és csonttani tanulmányait tartalmazza. Az egyik újságcikk így méltatta Hetényit művének megjelenésekor: „Írásán megérződik az orvos boncolókészsége, a tehetséges riporter éleslátása és a rendőr-nyomozó zsenije, amelyhez még hozzájárul a történelem-búvár alapossága is.” A könyvet – írójának személye és politikailag kompromittáló tartalma miatt – 1945 után tiltólistára tették.
ORGOVÁN ZSUZSANNA
FOTÓ NAGY ZOLTÁN, RENDŐRMÚZEUM
(A kötet a Rendőrmúzeum könyvtárában található.)
