Csopakra mentek a jéghegyek

A kiképzők nem kiáltoznak! Amikor különleges egységek tagjai gyakorlatoznak a csopaki bázis területén, szinte visszhangzik a Nosztori-major, de amikor azokat képzik, akiktől ők tanulják a nagy kockázatú elfogást, szinte csak határozott felszólítások hangzanak el. A tornatermi közelharcedzésnél sem lehetett hallani feljajdulást, csak az arcok rándulásán látszott, amikor a pontütő kesztyű nem védte a vesetájékra mért ütést, vagy a korábbinál tovább feszült a csuklóízület egy elvezetőfogás sokadik ismétlésekor. Ennek magyarázata, hogy az intézkedéstaktika egyenruhás mesterei ilyenkor nagyon koncentrálnak. Azt is hozzá kell tenni azonban, ezúttal nem mindegyikük volt (állományban lévő) hatósági személy, mert egy biztonsági feladatokat ellátó cég három vezetője is részt vett a háromnapos tanfolyamon, természetesen díj ellenében, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Kutyakiképzési Támogató és Fegyverzeti Főosztály Támogató és Fegyverzeti Alosztály két szakembere pedig együttműködési megállapodás keretében jelent meg. Több mint ötven edzett szakember, a szó szerinti kemény mag frissítette fel és egészítette ki tudását, köztük alezredesek és őrnagyok, bár ennél többről volt szó.

„Szakmai képzettség szempontjából olyanok vagytok, mint a jéghegyek, melyekről köztudomású, hogy a nagyobbik részük nem látható. Mi itt csak a csúcsaitokon alakítgatunk, alapozva mindarra, ami alatta található” – magyarázta a képzést vezető Rostás Tibor alezredes, a Rendészeti Szabadidő- és Sportcentrum vezetője, a Köztársasági Őrezred és a Rendőrség Különleges Szolgálata korábbi kiképzésvezetője. A hétdanos karatemester az ízületi feszítések szakértője, és a továbbképzésen nagy hangsúlyt fektetett ezekre a technikákra. Voltak felszisszenések, de a figyelem is megfeszített volt.

Ezután következett a gépjárműves intézkedéstaktika az elmaradhatatlan passzív és ellenálló célszemély kezelésével. Ezt dr. Varga Viktor őrnagy, a ROKK Kiképzési és Tanfolyamszervezési Főosztály Lőkiképzési és Intézkedéstaktikai Osztály Intézkedéstaktikai Alosztály vezetője tartotta részletekbe menő elméleti felkészítés után; külföldi rendőrök akcióiról is mutatott videót. „Egy ilyen intézkedés sikerének a záloga a kiinduló pozíció és a fázisvonalak felismerésén alapuló mozgáskoordináció, de legalább ennyire fontos a vizuális, a kommunikációs, az eszközös és a fizikai kontroll” – magyarázta, és a jogi hátteret is kivesézte. Azt sem felejtette el megemlíteni, hogy senkin se legyen karikagyűrű, pláne karóra. Nem volt. Az ellenálló célszemély szerepét kapó kollegák megnehezítették a továbbképzett kiképzők dolgát, akik öt csoportban alkonyatig ismételték a megállítást, a kiszedést, a megfogást, a leszorítást és az elvezetést.

– Mindenki jelen volt, aki a magyar rendőrségnél intézkedéstaktikát vagy testi kényszert oktat kollegáknak, illetve rendőrtanulóknak – foglalta össze Rostás Tibor, és hozzátette, a rendőrségi közelharc-továbbképzés újraindítása óta ez volt a második foglalkozás, az elsőt áprilisban tartották a ROKK fővárosi objektumában. – Szinte ugyanazok a kollegák vannak itt is, minimális a fluktuáció, ami nagyon jó, mert elindultunk valamerre, és éreztem a közösségi dinamikát. Elméleti alapvetéseket is átismételtünk, például azt, hogy jogilag és erkölcsileg mi a különbség a küzdősport, az önvédelem és a rendőri intézkedés között. A gyakorlatoknál azokat a műveleteket erőltettem, amelyek előfordulhatnak rendőri intézkedés során, és amelyeknél különösen fontos a szakszerű kivitelezés. Gondolok itt a kényszeres bilincselésre és a fojtófogásra, de elvezetőfogásokat is ismételtünk.

Most akkor mi is a helyzet az önvédelemmel?

– Ebből a gyakorlati képzésből sem hiányoznak bizonyos önvédelmi fogások, alaposan átvettük, hogyan kell hárítani, illetve tompítani vesetájékot célzó ütést. Rúgásokkal is foglalkoztunk, de továbbra is kerülöm ezt a megfogalmazást. Az önvédelem jogilag és technikailag is mást jelent, itt intézkedő fellépésről van szó – hangsúlyozta a Rendőri közelharc című, 2009-es szakkönyv szerzője, akin látszott is, hogy a népes instruktorcsoport vezetőjeként elemében volt. – Nagyon szeretek ilyen képzést tartani. Remek érzés elhivatott kollegákkal foglalkozni. Itt mindenkinek van valamilyen küzdősportos múltja. Van, akinek a rúgó- vagy az ütőtechnikája különösen jó, és olyan is akad, akinek a földharc az erőssége. Ezeket a jártasságokat gyúrtuk közös üggyé, jól haladtunk, és folytatjuk.

SZ. Z. J.

FOTÓ: FÜLÖP MÁTÉ