DNS buktatta le 14 év után a gyilkost

Egy 13 és egy 5 éves kislány látta utoljára Tompa Esztert 2003. szeptember 22-én kora délután Győr külterületén, Sashegypusztán. A lányok az iskolából tartottak hazafelé, amikor elbiciklizett mellettük az akkor 22 éves, pincérnőként dolgozó és édesanyjához igyekvő Eszter. Mivel ismerték egymást, köszöntek, majd továbbmentek. Nem sokkal ezután egy bordó autó is elhajtott mellettük, a kocsiban egy férfi ült. Az autó nem sokkal később megállt, a lányok pedig messziről csak annyit láttak, hogy a vezető kiszállt, megkerülte a kocsit, majd visszaszállt, és elhajtott. Amikor a gyerekek odaértek, meglátták az eldőlt biciklit, de a nő már nem volt sehol. Tompa Eszter holttestét másnap Győr túlsó felén, a Mosoni-Duna töltésénél találták meg.

– A DNS-ről mint lehetséges azonosítási eszközről akkoriban csak továbbképzéseken hallottunk – kezdte Koós András, a bűnügyi technikai osztály egykori vezetője. – Emlékszem, a kora délelőtti órákban jött a bejelentés. Egy kutyasétáltató hölgy fedezte fel a holttestet. Riasztották a helyszíniszemle-bizottságot. Győr peremrészén, a Duna-parton, az út szélére kitéve találták meg a holttestet. Ott álltunk neki a helyszíni szemlének, nyombiztosítási szempontból elég rossz körülmények között. A kavicsos, füves környezetben jármű vagy lábnyom rögzítése lehetetlen volt. Tompa Eszter egy kifejezetten szép, fiatal lány volt. Rövid forrónadrág meg valami felső volt rajta. Nem volt más választásunk, csak a holttestre mint nyomhordozó felületre koncentrálva tudtuk lefolytatni a szemlét.

Ekkor jött Koós Andrásnak az az ötlete, hogy DNS-nyomot kell rögzíteniük. Miközben 2003-ban még nem volt kötelező DNS-vizsgálat vagy -nyilvántartó rendszer sem Magyarországon. Ebből következik, hogy a technikusoknak eszközük sem lehetett a mintavételhez. Ma már a rendőrök sterilen kialakított nyomrögzítő kitekkel dolgoznak. Akkor azonban egy nyomozót bíztak meg azzal, hogy menjen el a legközelebbi gyógyszertárba. Ott fiziológiás sóoldatot, steril pólyát és pálcikát kellett vennie. Ezek segítségével rögzítették a helyszínen a bőrfelületről és a gyilkosság eszközéről, egy kötélről a megragadási nyomokat.

– Aztán szerencsére ezeknek a feldolgozása hamarosan megtörtént. Egyértelműen kiderült, hogy idegen DNS-t rögzítettünk a sértetten – folytatta. – Aztán szépen megállapították róla a markereket, ezeket eltárolták, de sajnos még évekig nem volt mivel összehasonlítani.

Közel 14 évig ez volt az egyetlen megoldatlan emberölési ügye a Győr-Moson-Sopron Megyei Rendőr-főkapitányságnak. A gyilkossági nyomozók ezalatt egy percre sem tettek le arról, hogy elfogják a tettest. 2017-ben egy kutyalopási ügy miatt gyanúsítottként hallgattak ki egy 36 éves gönyűi férfit, akitől DNS-t is vettek. Az jelentett áttörést a Tompa Eszter-gyilkosság nyomozásában, amikor a férfi mintája bekerült a rendszerbe, a komputer pedig hamarosan egyezést is mutatott.

– Bánhalmi Zsolt, a Győr-Moson-Sopron Megyei Rendőr-főkapitányság volt bűnügyi igazgatója hívott fel, hogy megvan Tompa Eszter gyilkosa. De rögtön mondta, hogy ez nem publikus, mert még vizsgálatok zajlanak – mondta a ny. ezredes. – Azonnal hozzátette, hogy az általunk rögzített DNS-en bukott meg a férfi. Bevitték kihallgatásra, bevallotta, hogy ő ölte meg a lányt. Nem akarom túldramatizálni, de nekem szakmailag minden egyes sikeres felderítés katarzisélményt jelentett, így az is, amikor kaptam ezt a hívást. Semmi nem fogható ahhoz az érzéshez, hogy akinek el kell nyernie a büntetését, megvan, megcsíptük, és ehhez mi is hozzátettünk valamit. De a Tompa Eszter-ügy nem az én egyszemélyes diadalom, a helyszínelők és egyáltalában a rendőrök csapatban dolgoznak, mindenkinek része van a sikerben és bizony, ha úgy alakul, a kudarcban is.

A gyilkosság idején 22 éves volt a tettes, S. Attila, aki teherautó-sofőrként dolgozott. Mellette gázolajlopással egészítette ki a fizetését. Aznap is éppen a lopott gázolajért akart visszatérni autóval. Vezetés közben a telefonját nézte, és nem vette észre az úton bicikliző lányt, akit elgázolt. Mint a vallomásában elmondta, megállt és kiszállt, azt hitte, hogy Tompa Eszter már nem él. Pánikba esett. Rettegni kezdett attól, hogy börtönbe kerül, és nem tudja felnevelni a gyerekét. A lányt betette a csomagtartóba, és továbbment Sashegypuszta felé. Amikor megállt egy földúton, és felnyitotta a csomagtartót, meglátta, hogy a lány magához tért. Kivette a kézzel-lábbal védekező Esztert. Ütni-verni kezdte, majd egy zsineggel 15 percen át fojtogatta. Ezek alapján a bíróság S. Attilát aljas indokból, különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés miatt életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélte azzal, hogy feltételes szabadlábra bocsátása legkorábban harminc év után vizsgálható.

Ma a Rendőrmúzeumban, egy vitrinben látható a Tompa Eszter-gyilkosság eszköze, a bálakötöző zsineg és a lány farmersortja is. Ezen kis, szabályos, számozott négyszögek mutatják a nyomokat, ahonnan a szakértők rögzíteni tudták a gyilkos DNS-ét. A nyomokat, amelyek bizonyították, hogy az, aki embert öl, nem menekülhet. Előbb vagy utóbb, ebben az esetben akár 14 év elteltével is, szembe kell néznie azzal, amit tett.

P. GÁL JUDIT

FOTÓ: FRANCZ ILONA, ARCHÍV