Felkészülés hullámverésben
Erős szél és méteres hullámok várták azokat a vízirendőröket, akik szolgálati hajóvezetői vizsgájukra készülve gyűltek össze Balatonfüreden. A felkészülést nem segítette a mostoha időjárás, de ez nem szegte a rendőrök kedvét, hogy vízre szálljanak.
– Ötven kilométeres széllel kell számolnunk, váratlan széllökésekkel és akár méter magas hullámokkal. Ezek nem ideális vizsgakörülmények, de abban hasznosak, hogy a vizsgára készülő kollégák megismerjék a Balaton viharosabb arcát és tapasztalatot szerezzenek – mondta Benkovics László főtörzszászlós, a Rendőrségi Oktatási és Kiképző Központ oktatója, aki szerint minden hazai vizünk más jellegzetességekkel bír. – Ebben a szakmában a legtöbbet a gyakorlati tudás ér, abból pedig jut elég a felkészülő állománynak. Bár az ilyen időjárás a Balatonon a leggyakoribb, a folyókon nem jellemző, mégis érdemes belekóstolniuk abba, milyen egy ekkora vízfelületen dolgozni akkor is, ha a vizsgázók ezután visszatérnek a Dunára vagy a Tiszára.
Szerencsére a vizsgára készülő rendőrök közül többen a Balatonnál nőttek fel. Vízi emberek, így idegességnek nyoma sincs rajtuk, még ugratják is egymást indulás előtt. A gumifalú kishajóba becsapó hullámok mindenkit eláztatnak, miközben a szabályos elkötést, kiállást, vízen kormányzást, majd beállást és kikötést gyakorolják.
– Ez a vizsga sokban hasonlít a szárazföldi gépjárművezető-vizsgához, csak épp mindent vízen hajtunk végre. A feladatok között van navigálás, előre- és hátramenet, mint a szárazföldön, de olyan különleges feladatok is helyet kapnak a gyakorlati vizsgán, mint a vízből mentés vagy épp a kötélcsomózás. A kollégáknak számot kell adniuk egy hat feladatlapból álló elméleti vizsgán, ezt követően, ha minden lapot helyesen töltöttek ki, indulhat a gyakorlati rész. Akinek hibás a feladatsora, pótvizsgára kötelezzük az elrontott részekből. Az elméleti kérdések között egyaránt találhatók a vízi közlekedést szabályozó rendeletekre vonatkozó kérdések, valamint a gyakorlatban, élesben bemutatandó feladatokból is kérdezünk.
A gyakorlati vizsgán előre meghatározott listából választ a vizsgabiztos öt feladatot, amelyeket ellenőriz.
– A végrehajtás során a biztosok folyamatosan elméleti kérdésekkel bombázzák a vizsgázókat, azt is ellenőrizve, hogy ki hogyan tud nyomás alatt dolgozni. Csak az kap szolgálati hajóvezetői jogosítványt, aki ezen a szigorú vizsgán megfelelt. Azok, akik azt gondolják, hogy a vízirendőrök élete csupa vidám hajókázás, nagyot tévednek, hiszen nekünk akkor is vízen kell lennünk, ha épp senki más nem mehet ki az időjárási viszonyok miatt. A háborgó Balatonból életet menteni úgy, hogy a bajba jutott vízi járműveket is biztonságba vontassuk, egyáltalán nem vakáció – hangsúlyozza a főtörzszászlós, szavait pedig aláhúzza a hullámzó Balatonon megtett tiszteletkör: a hullámokon ugráló kishajó hol oldalra dől, hol orral bukik a vízre. Ilyen körülmények között az is nagy figyelmet igényel, hogy a saját járművünk biztonságban révbe érjen, a hajót biztos kézzel irányító kiképzők azonban megnyugtatnak: számukra ez egy teljesen szokványos munkanap.
K. D.
FOTÓ: SZABÓ GABRIELLA