Hogy kell elfogni embercsempészeket az autópályán?

Csopakon járunk a Rendőrségi Oktatási és Kiképző Központ (ROKK) bázisán, egy képzésen, ahol arra oktatják a rendőröket, hogy miképpen a legcélszerűbb összehangolt munkával intézkedni a határsértéssel összefüggésbe hozható emberekkel az autópályákon. Adódik a kérdés: honnan tudják, hogy kivel szemben kell fellépniük? Ahogy az intézkedő rendőrök munkája összehangolt, úgy a rendőrség különféle szerveinek munkája is az, az információk a migrációval kapcsolatba hozhatókról szűrő-elemző-kutató munka végeredményeként több csatornán érkeznek, így a tevékenységirányítási központtól, az Országos Rendőr-főkapitányság Határrendészeti Igazgatóság ügyeleti szolgálatától, illetve a Nemzeti Nyomozó Iroda munkatársaitól. Pontos jelzések jönnek arról, hogy az embercsempészek milyen típusú, milyen rendszámú autóval közlekednek, merre haladnak. A beavatkozók azt is tudják, ha valamelyik embercsempész korábban már menekült vagy fegyverrel állt ellen az intézkedésnek, esetleg váltóautót használt, azaz az intézkedést megelőzve átült egy másik járműbe, és azzal menekült, magukra hagyva a határsértőket.

– Az embercsempészek igyekeznek különféle módszerekkel elkerülni minket – mondja dr. Varga Viktor őrnagy, a ROKK lőkiképzési és intézkedéstaktikai osztályának alosztályvezetője, ez esetben kiképzésvezető. – Néha konvojban haladnak, máskor hasonló színű, típusú kocsit vagy váltóautót használnak, így nehezebb a felismerésük, kiszűrésük. Egyébként 2018–19-ben lett tömeges méretű az embercsempészés, akkoriban olyan mértékben szaporodott fel ez a tevékenység, hogy a rendőrségnek immár összehangolt akciók keretében kellett reagálniuk. Elsőként Komárom-Esztergom, majd Győr-Moson-Sopron megye rendőri egységei tették ezt, később, mivel egyre több lett a migrációs útvonal, a kezdeti állomány kevés volt ahhoz, hogy a kihívásra megfelelő választ tudjunk adni. A gépjárműves intézkedéstaktikai képzésünk elméleti, illetve a progresszív és komplex gyakorlati szituációs foglalkozásai során az egyik elsődleges intézkedéstaktikai alapelvünket, a biztonság érvényesülését hangsúlyozzuk a rendőri tudatosság fokozása, valamint a szükséges és arányos, kontrollált kényszer alkalmazása mellett. Hozzáteszem: az embercsempészek közül mind többen felfegyverkeztek, sőt, akadt, aki egyenesen robbanóeszközt vett magához, s mivel a helyzet egyre súlyosabb lett, ebben az esztendőben elindítottuk azt a programot, amelyben azt tanítjuk, hogy az autópályákon a migrációval kapcsolatba hozható emberekkel szemben hogyan kell leghatásosabban intézkedni.

Varga Viktor megemlíti még: szerencsére azért az eltűnni szándékozó embercsempészek többsége végül nem a fegyverhasználatot választja a rendőrökkel szemben, hanem a nagy tempós menekülést. Így azonban elfogásuk mind nagyobb kockázatot jelent, szükséges tehát a vezetéstechnikai képzés, és a járőröket megtanítani arra, hogy tudatos, összehangolt munkával hogyan lehet a leghatásosabban végrehajtani az elfogást. Ám ha fegyveres elkövetőről van szó, akkor ezek az egységek, bár megkezdik a menekülő követését, az eseményekre csatlakozik az a beavatkozó rendőri különítmény, amelynek hatásköre van arra, hogy fegyveres elkövetők fogjon el. Például a Terrorelhárítási Központ munkatársai. Már csak azért is fontos ez, mert a fegyverhasználat a közlekedésben részt vevők vagy a nyílt utcán tartózkodók miatt is veszélyes.

– Szerencsére amióta déli szomszédainknál a korábbinál is erőteljesebben lépnek fel az embercsempészek és a határsértők ellen, az ott kialakult központjaikat a falvakban és a határ közelében felszámolták, azóta a déli határnál némileg talán a migráció nagyságrendje is csökkent – állítja Varga Viktor. – A képzések ettől függetlenül nagyon hasznosak. Három éve kezdtük el, eleinte hetente, ma már havonta tartunk ilyeneket a megyei kollégáknak, a Készenléti Rendőrség és a Rendészeti Igazgatóság munkatársainak, egy-egy képzésen átlag tizenhat-húsz főnek. Az itt szerzett tudás nemcsak a menekülő embercsempészek elfogásához használható, hanem a mindennapi munkában is.

Miközben beszélgetünk, a BRFK és a Győr-Moson-Sopron Vármegyei Rendőr-főkapitányság éppen kiképzésen részt vevő munkatársai Patyi Bélával, a Győr-Moson-Sopron Vármegyei Rendőr-főkapitányság instruktorával éppen azt a szituációt gyakorolják, hogy mit kell tenni akkor, ha a szolgálati autókkal körülvett embercsempész együttműködő, és mit, ha nem az. Az intézkedés villámgyors, mindenki tudja a dolgát, semmi zavar, semmi bizonytalankodás. A következő napon már némileg feszítettebb lesz a tempó, a csapat ugyanis átmegy Zalaegerszegre, ahol a Zala Zone Járműipari Tesztpályán, lényegében éles körülmények között mutathatja meg mindenki, hogyan tud autót üldözni, megállásra kényszeríteni, és persze az „embercsempésszel” szemben a leghatásosabban intézkedni. Kilépve a komfortzónából, a laboratóriumi körülmények közül beszáguldva a nagybetűs életbe, ahová a kiképzésvezető szerint nemcsak tudást, de hitet, önbizalmat is visznek magukkal.

TRENCSÉNYI ZOLTÁN

FOTÓ: SZABÓ GABRIELLA