Hogyan lesz egy rendőrnő körzeti megbízott

– Mi vonzott a körzetti megbízotti munkakörben?

– Az, hogy rendkívül sokrétű. Nemcsak intézkedni kell, hanem kommunikálni, kapcsolatokat építeni, figyelni az emberekre. Egy jó közösségben a körzeti megbízott körül szinte „áramlanak” az információk. Ez különösen fontos ott, ahol az ember helyismerettel rendelkezik – nekem például Kunszentmiklós és Szalkszentmárton ilyen, hiszen itt nőttem fel, itt élek. Így eleve ismerem a környezetet, az embereket, ami hatalmas előny.

– Volt már olyan helyzet, ami különösen megmaradt benned?

– Szerencsére a saját területem nem számít fertőzöttnek, de járőrvezetőként más településeken sok mindennel találkoztam. Kábítószer-használók, konfliktusok, menekülő elkövetők. Előfordul, hogy futni kell utánuk, mert nem állnak meg. Az ilyen helyzetek gyors döntéseket igényelnek. Más, amikor ismered az embereket, és más, amikor idegen közegben kell helytállni.

– Belekóstoltál már a körzeti megbízotti munkába?

– Hivatalosan még nem, de a képzés alatt és a szolgálatban sokat tanulunk tapasztalt kollégáktól. Rengeteget voltam megbízottak mellett Kunszentmiklóson és Szalkszentmártonban is. Figyeltem, hogy beszélnek a polgárokkal, hogyan tartják a kapcsolatot az iskolákkal, az önkormányzattal. Fontos, hogy az emberek lássák, hogy én, a körzeti megbízott foglalkozom azzal a problémával, amivel ők küzdenek. És azt is, hogy szeretném segíteni és úgy ellátni a munkafeladatot, hogy a leghatékonyabb legyen.

– Már most is keresnek a helyiek?

– Igen, és ez érdekes helyzet. Még nem vagyok ebben a beosztásban, de mivel ott lakom, tudják, hogy rendőr vagyok. Hívnak, kérdeznek, információkat osztanak meg. Ez jó érzés, mert azt jelenti, hogy bíznak bennem. Persze mindig elmondom: ha baj van, a 112-t kell hívni. De a bizalom már most kialakulóban van.

– Hogyan indult rendőri pályád?

– Talán klisé, de gyerekként lenyűgözött az egyenruha, a rendőrautó, a felszerelés. Aztán ahogy nőttem, megértettem, hogy ez sokkal több ennél. A rendőrök segítenek, jelen vannak, példát mutatnak. Az viszont probléma, hogy sok gyereket még mindig a rendőrökkel ijesztgetnek. Ezen változtatni kell. Nem félni kell tőlünk, hanem segítséget kérni, mert mi azokra a helyekre megyünk, ahonnan mások menekülnek, félnek, ahol mások bajban vannak.

– Találkoztál már gyerekeket érintő nehéz helyzettel?

– Igen, például gyermekkiemelésnél, családsegítőkkel együtt. Ezek nagyon nehéz esetek. A családon belüli erőszaknál is gyakran jelen vannak gyerekek – ők a legkiszolgáltatottabbak. Ezek a helyzetek emberileg is megterhelők.

– Mitől lesz valaki jó körzeti megbízott?

– Attól, hogy ismeri a települést – nemcsak térképen, hanem az embereket is. Tudja, ki kicsoda, kivel mi történik, milyen problémáik vannak. Kapcsolatban áll mindenkivel: polgármesterrel, jegyzővel, polgárőrökkel, intézményekkel. És ami a legfontosabb: elérhető. Ha hívják, felveszi. Ha problémát mondanak el neki, foglalkozik vele. Ha nincs bizalom, nincs információ – és akkor a munka sem megy. Tehát a körzeti megbízott mindent tud, mindent lát, mindent hal.

– Mit jelent számodra, hogy hamarosan az leszel?

– Egy új fejezetet. Nagyobb felelősséget, de egyben lehetőséget is arra, hogy tényleg a saját közösségemért dolgozzak. Mert a körzeti megbízottnak a települése nemcsak munkaterület – hanem egy kicsit az „övé” is. És ezt komolyan kell venni.

RÁDI MÓNIKA

FOTÓ: SZABÓ GABRIELLA