Iskolapélda

Berzai Zsolt alezredest, az ORFK közlekedésrendészeti főosztály balesetmegelőzési osztály vezetőjét, az ORFK-Országos Balesetmegelőzési Bizottság főtitkárát kérdeztük minderről.

– Mennyiben más ez a közlekedésbiztonsági kampány, mint a tanévkezdéskor megszokottak?

– A mostani akcióval elsősorban az újságírók figyelmét próbáltuk ráirányítani a témára, mert a tanévkezdés nehézségeiről sok szó esik ilyenkor a médiában, de a tanévkezdéssel kapcsolatos közlekedési veszélyekről általában nem beszélnek eleget.

– Hogyan zajlott az akció?

– Egy gerillakampány keretében 150 újság, rádió- és televíziócsatorna szerkesztőségébe vittünk el egy-egy hátizsákot, amelyben messziről látható, neonzöld sapka, egy mobiltelefontartóként használható, ugyancsak messziről látható övtáska, fényvisszaverő karkötő, kulcstartó, tornazsák található, vagyis több olyan tárgy, amelynek használata abban segít, hogy a közlekedők láthatók legyenek. Ez lényegében egy életmentő csomag. Végül számos sajtótermékben, rádióban, televízió-műsorban szó esett róla, aztán vagy hazavitték az újságírók, vagy jutalomként kisorsolták.

– Milyen veszélyekre hívta fel a figyelmet a rendőrség?

– Elsőként arra, hogy a tanévkezdés időszakában mindenhol, de különösen az iskolák környékén megnövekszik a gépjárműforgalom, hiszen nagyon sok szülő kocsival viszi iskolába a gyermekét. Ez a hirtelen jött zsúfoltság komoly veszélyeket rejt. De nem ez az egyetlen veszélyforrás. A diákok ugyanis ma már leggyakrabban mobiltelefonnal a kezükben és fülhallgatóval a fülükben közlekednek. Márpedig biztonságosan közlekedni csak akkor lehet, ha észleljük a környezetből érkező ingereket.

– Mennyire növeli meg a veszélyt a mobiltelefon és a fülhallgató használata?

– Egyes vizsgálatok szerint a környezetből érkező ingerek 9 százaléka a hallás, 90 százaléka a látás útján jut el hozzánk. Ha ezt a kettőt összeadjuk, akkor kiderül, hogy az a közlekedő, aki nem lát és nem hall, a lehető legnagyobb veszélynek van kitéve. A környezetből érkező ingerek 99 százalékát ugyanis kizárja.

– Sok baleset történik emiatt?

– Csak az elmúlt héten két olyan vasúti gázolás történt, amelynek az áldozatai fiatalok, és a balesetük összefüggésbe hozható a fentiekkel.

– Pedig a vonatnak még hangja is van…

– És mégis megtörtént a baj. Gondoljunk a csendesen suhanó kerékpárokra, rollerekre és elektromos autókra, azokat aztán végképp nem lehet hallani egy fülhallgatóval a fülben!

– A rendőrség ezekre a veszélyekre gyakran felhívja a figyelmet. Nem jutnak el az üzenetek a fiatalokhoz?

– Eljutnak, de ezeknek az eszközöknek a használatát nem lehet megtiltani. És arra sincs mértékegység, hogy mi a hangos zenehallgatás. Kinek mi. Szerintem a prevenció volna a legfontosabb, amiben a szülőnek is van dolga bőven.

– Technikai megoldások nem léteznek?

– Vannak már a zenelejátszó programokhoz olyan kiegészítő szolgáltatások, hogy a veszélyes helyeken, például zebra előtt, vasúti csomópontban és hasonló területekhez érve lehalkítja a zenét. Ezekhez GPS-szolgáltatás kell, azaz szükséges, hogy a telefon helyét érzékelje ez a kiegészítő lehetőség. De ennek használata még kísérleti fázisban van.

– Kérdés persze, mit nevezünk veszélyes helynek.

– Rengeteg ilyen van, és az valóban nem lehet kellemes, ha a fülhallgató állandóan lehalkítja a zenét. De az már most is lehetséges, hogy a jobb minőségű fülhallgatókon szabályozzuk a kívülről érkező hangok erősségét. Értem én, hogy így némileg csökken a zene élvezeti értéke, de az emberi élet talán fontosabb, mint a zene minősége. Azt pedig nem értem, miben bízik az, aki kerékpáron vagy rollerezés közben használ fülhallgatót. Aki ezt csinálja, magának keresi a bajt.

– Nem lehetne ezt büntetni? Vagy kötelezővé tenni a diákok számára a KRESZ ismeretét?

– Ez már most kötelező, hiszen a nemzeti köznevelési portálon digitális változatban is megtalálhatók a közlekedési tananyagok. Amiket egyébként oktatnak, a felsősöknek évente öt órában kötelező tanulniuk mindezt.

– A kampány része az is, hogy felhívja a gépjárművezetők figyelmét, hogy ha kicsiket is szállítanak, használják a gyermekbiztonsági rendszereket, a gyerekülést, az ülésmagasítót és a biztonsági övet.

– Egy 2022-es felmérés szerint tízből csak hat gyerek utazott védetten. Többek között ezért is indult tavaly a Csat(t)lakozz! nevű program, amelyben a biztonsági öv fontosságára hívtuk fel a figyelmet. A múlt évi felmérés szerint már tízből kilenc gyerek védetten utazik, úgyhogy van előrelépés, de még az az egy is sok. Merthogy a gyerekek zöme autóban, utasként sérül meg a szülő hibájából. Összegezve azt mondhatom, hogy az Iskolapélda kampányban van miről beszélni.

TRENCSÉNYI ZOLTÁN

FOTÓ: SZABÓ GABRIELLA