Képzésen – két keréken
Motoros-alapképzést tartottak a Rendőrségi Oktatási és Kiképző Központ nagytétényi bázisán. A szünetben Jordán Attila százados, szakoktatóval, a program vezetőjével beszélgettünk.
– Mikor ültek nyeregbe Magyarországon az első motorkerékpáros rendőrök?
– Az 1930-as években. 1981-ben aztán motoros alosztályt hoztak létre Budapesten, melynek létszámát 1987-ben száz főre emelték. Sajnos az alosztály létszáma azóta kevesebb mint a felére csökkent. Országosan 270 fő körül van a képzett szolgálati motorkerékpár-vezetők száma.
– Ezek a rendőrök kezdetben milyen motorokkal dolgoztak?
– Eleinte oldalkocsis motorkerékpárok használatával keltettek csodálatot a polgárokban, de a testület tagjaiban is. Az évek során a típus persze sokat változott. A kezdeteknél Pannonia, Simson és BMW típusokat használtak, később Yamahákat és MZ-ket is. Manapság visszatértünk a BMW-khez, mivel biztonságos, kényelmes, tekintélyt parancsoló. A szolgálati feladatokra jelenleg a legmegfelelőbb választás.
– Hol van szükség motoros kollégákra? Milyen feladatokra kell felkészülniük?
– Az ország vármegyéiben kisebb-nagyobb számmal jelen vannak a motoros rendőrök, akik többnyire közlekedésrendészeti, forgalom-ellenőrző, szállítmány- és delegációkísérési feladatokat látnak el, de jelen vannak a déli, illetve keleti államhatárnál, ahol ellenőrző és felderítő munkát végeznek el. Talán nem a legfontosabb, de azért nem szabad megfeledkezni az iskolai, óvodai motorosbemutatókról sem, melyeken a kisgyermekek közelről láthatnak rendőröket, és felülhetnek az ő testméretükhöz képest hatalmas szolgálati motorkerékpárokra.
– Most éppen egy motoros-alapképzésen járunk, kik jöhetnek, jönnek erre?
– Elsősorban rendőröknek tartunk motoros-alapképzést, de együttműködési szerződés alapján más szervezet állománya is vett már részt ilyen programon. A jelenlegin a Magyar Honvédség katonai rendészei is jelen vannak.
– Mennyi ideig tart egy ilyen, és milyen gyakori?
– Ez a képzés a szolgálati motorkerékpár-vezetők 120 tanórás alapképzése, amely három hétig tart. A képzés során egy gyakorlati vizsgát és egy komplex szakmai beszámolót kell tenniük a résztvevőknek. Aki az első gyakorlati vizsgát sikertelenül teljesíti, a képzést nem folytathatja a harmadik héten, hiszen a vizsga alapfeltétele az addig tanultak alapján elsajátított, készségszintű motorkerékpár-kezelés és a vizsgapálya szintidőn belüli teljesítése. Évente kétszer indítunk motoros-alapképzést, melyet megelőz egy motoros-előválogató, ahol a jelentkezők közül a legrátermettebbeket választjuk ki, akik aztán részt vehetnek a képzésen.
– Sokan jelentkeznek?
– A motoros-alapképzésre jelentkezők száma évről évre változó. Az idei képzéseken az előválogatót követően 21 főt iskoláztunk be.
– Ezen a tréningen milyen feladatokat gyakoroltak, és ezek a gyakorlatok milyen képességeket fejlesztenek?
– A képzést a „szolgálati motorkerékpár-vezetők 120 tanórás motoros-alapképzése” elnevezésű képzési program alapján tartjuk. A résztvevők oktatása a motorozás alapjaitól indul, ami a harmadik hét végére a készségszintű és biztonságos motorkerékpár-vezetésen felüli, speciális szakmai tevékenységek összehangolásával zárul.
SZ. G. – T. Z
FOTÓ: SZABÓ GABRIELLA