Kiérdemelték a díjat

Létrehozás dátuma:
Feltöltő szerv:
Zsaru Magazin

A gyermekbántalmazás elleni küzdelemben és a gyermekvédelemben végzett munkájukért a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda Kiberbűnözés Elleni Főosztály Nyomozó Osztálya nevében Fribék Judit százados és Molnár István alezredes, alosztályvezetők vették át idén az ITBN Conf-Expo Biztonsági Díját az év információbiztonsági incidenskezelő csapata kategóriában.

Évente több ezer gyermeket bántalmaznak szexuálisan, és/vagy kering róluk pornográf felvétel a neten, amit sokszor ők töltenek fel.

Mit kell tudni az osztályról?

Molnár István: Az osztályt a jelenlegi formájában 2017-ben hozták létre. Fő feladata az online gyermekpornográfia, ezzel párhuzamosan a kiskorúak sérelmére elkövetett nemi élet szabadsága és a nemi erkölcs elleni bűncselekmények felderítése, kivizsgálása és a vádemelés előkészítése.

Fribék Judit: Szorosan együttműködünk számos nemzetközi és hazai szervezettel, így például az Eltűnt és Kizsákmányolt Gyermekek Nemzeti Központjával (NCMEC). Ez egy amerikai nonprofit szervezet, amely összegyűjti a kiskorúakkal kapcsolatos szolgáltatói jelzéseket, majd megküldi azokat az érintett tagállamoknak. Emellett kapcsolatban állunk a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatósággal, valamint a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálattal is.

Külföldi szervektől is gyakran kapnak jelzéseket?

F. J.: Igen, de az NCMEC-től érkező jelentések már csak azokat az eseteket tartalmazzák, amelyek magyar vonatkozásúak, ezeket minden esetben kivizsgáljuk. Az elkövetők elfogása/elszámoltatása mellett elsődleges célunk az áldozat azonosítása és az áldozatmentés.

Főleg pedofil elkövetőkkel találkoznak?

M. I.: A kiskorúak sérelmére elkövetett nemi erkölcs elleni bűncselekmények elkövetőinél mindennapos a pedofil szó használata, pedig nem mindegyikük ténylegesen pedofil. Ha például egy 16 éves fiú készít vagy feltölt a 16 éves barátnőjéről intim képet, akkor elköveti ugyan a gyermekpornográfia bűncselekményt, de mégsem lehet pedofilnak nevezni.

Több mint húsz éve dolgozik e területen. Volt olyan eset, amelyik különösen megérintette?

M. I.: Igen. Volt egy ügy, amikor az adott bűncselekmény szélesítése kapcsán derült ki, hogy egy férfi évek óta szexuálisan zaklatta a vér szerinti lányát. Az elfogás után a kislány odajött hozzám, átölelt, és azt mondta: „Köszönöm!” Megható pillanat volt, amit a mai napig nem felejtek el.

Az ilyen bűncselekmények megrendítőek lehetnek…

M. I.: Igen. Egy ügyben ugyancsak egy családhoz mentünk ki, amelynél egy 11 és egy 5 éves gyermeket bántalmaztak szexuálisan a szüleik. Számunkra is megdöbbentő volt, amikor a kisebbik mosolyogva hozta nekünk megmutatni a táblagépét, melyen láthatók voltak a róla készült pornográf felvételek…

Ilyesmi hogyan maradhat titokban?

F. J.: A legtöbb esetben a közvetlen környezet, sőt, még az anya sem sejt semmit. Egy kívülállónak nehéz felismerni a jeleket, szinte lehetetlen. A sértettek legtöbbször érzelmileg kötődnek az elkövetőhöz, vagy ebben szocializálódnak. Sokakat már egészen kicsi kortól szexuálisan bántalmaznak.

Vannak visszaesők?

F. J.: Igen. Volt olyan elkövető, aki gyermeküket egyedül nevelő nőkkel létesített kapcsolatot. Igazából a nők csupán arra kellettek neki, hogy rajtuk keresztül hozzáférhessen a gyerekeikhez. Az anya nem is tudott a történtekről, de volt, amikor inkább szemet hunyt, mert cserébe pénzt, élelmiszert és ajándékokat kapott.

Az elkövetők közvetlen környezetükben is keresik áldozataikat?

M. I.: Többször is előfordult már. Volt olyan, aki a saját gyerekeit használta arra, hogy pornográf felvételeket készítsen róluk, majd azokat tette hozzáférhetővé hasonló beállítottságúak számára. Volt, aki úgy fogalmazott, hogy a gyermekeket ilyen célra kellene „tenyészteni”. Az ilyenek a klasszikus pedofil elkövetők, akiket a szakmában predátornak, ragadozónak hívunk.

Évente hány olyan esetet dolgoznak fel, amelynél kiskorú az érintett?

M. I.: A már említett NCMEC-jelzésekből nagyságrendileg 25 ezret, ami mellé jönnek még az egyéb jelzések, valamint a saját felderítések. A jelzéseknél kiemelendő, hogy nem minden esetben állapítható meg bűncselekmény elkövetése.

Ez mit jelent?

F. J.: Egyre gyakrabban fordul elő, hogy kiskorúak saját magukról készítenek intim felvételeket, melyeket feltöltenek az internetre. A mai gyerekek ebbe a „technikába” születnek bele. Nagyon jól kezelik a mobiltelefonokat és az egyéb okoseszközöket. Nekik ez csak játék. Nem érzik a tettük súlyát.

Melyik volt a legkirívóbb eset?

F. J.: Amikor egy 3 éves kislány készített felvételt a nemi szervéről, majd fel is töltötte azt az internetre. A szülők később a rendőröktől értesültek erről.

Ilyenkor mit tesz a rendőrség?

F. J.: A saját készítésű felvételeknél elsődlegesen a kiskorút próbáljuk meg azonosítani. Nem rendelünk el nyomozást, hanem értesítjük az illetékes rendőrkapitányságot, ahonnan kimennek a családhoz, és felhívják a szülők, valamint – életkornak megfelelően – a kiskorú figyelmét arra, hogy miért is nem helyes az ilyen magatartás. Ez egyfajta prevenció.

Fontos a szülők felelőssége.

F. J.: Nagyon is! Az okoseszközöket nem tilthatjuk el a gyerekektől, de meg kell tanítani nekik, hogyan használják azokat felelősségteljesen. Mindez érvényes a szülőkre is. Amikor egy „ártalmatlannak” tűnő képet megosztanak a gyerekről, azt bárki láthatja, letöltheti, felhasználhatja akár úgy is, hogy pl. a mesterséges intelligenciával átszerkeszti.

Mikor indul nyomozás?

M. I.: Amennyiben felmerül a gyanú, hogy a kiskorú nem saját maga készítette a felvételeket, nyomozást rendelünk el, hogy eljussunk az elkövetőhöz, aki készítette, megosztotta vagy megszerezte, tartotta azokat. Készítésnél egyéb, nemi erkölcs elleni bűncselekmények gyanúja is megállapítható (pl. szexuális kényszerítés, szexuális erőszak, gyermekprostitúció kihasználása).

Mi történik ezekkel a gyerekekkel?

M. I.: Olyan, családon belüli elkövetésnél, melyben mindkét szülő érintett, a sértettet ért trauma csökkentése érdekében a gyermeket rokonnál vagy nevelőszülőnél helyezzük el. Amennyiben az egyik szülő az elkövető, akkor – amennyiben egyéb kizáró körülmény nincs – a gyermeket a másik szülő felügyelete alatt hagyjuk. Sajnos sok gyermeket egész kiskora óta bántalmaznak szexuálisan, amit szinte már „normálisnak” élnek meg. Gyakran csak akkor tudatosul bennük, hogy valójában mi történt velük, amikor megszűnik a zaklatás.

Nem könnyű munka…

F. J.: Valóban nehéz és megterhelő. Ezekben az ügyekben a felvételeket nekünk kell átnézni és a jogszabályoknak megfelelően kategorizálni, a sértettel elsődlegesen mi kommunikálunk, beleértve a kihallgatást is. Az elért eredményeink visznek minket előre. Az elmúlt években számtalan olyan kiskorút sikerült azonosítani és megmenteni, akik áldozattá váltak. Legfontosabb feladatunk az áldozatazonosítás, -mentés, a sértetté válás megakadályozása.

Kik kaphatják az ITBN elismerését?

M. I.: Az ITBN-t (Informatikai Biztonság Napja) évente rendezik meg, melyre az idén huszadszor került sor. A szervezőbizottság 2024-ben az év információbiztonsági incidenskezelő csapata kategóriában osztályunkat tüntette ki a gyermekvédelem területén végzett kiemelkedő munkáért. Nagyon büszkék vagyunk erre az elismerésre, ami a csapat munkájának komoly visszaigazolása. Említettük már, hogy csak az NCMEC-jelzésekből 25 ezret dolgozunk fel évente, de emellett országos illetékességgel szakirányítói tevékenységet is ellátunk, valamint közreműködünk az oktatásban, képzésben, konferenciákon. Nemzetközi együttműködés keretében az ilyen típusú bűncselekmények vonatkozásában osztályunk tartja a kapcsolatot az Europollal, az Interpollal és az FBI-jal.

RÁDI MÓNIKA

FOTÓ: NAGY ZOLTÁN

<< Vissza az előző oldalra