Különleges egység – Akciószakaszok

Az ország rendőri, katonai és politikai vezetése ekkor döbbent rá, a terroristák nem kerülik el hazánkat. A nyomozás során világossá vált, a két testvér az ötletét az egész világon egyenes adásban végigkövetett, 1972. szeptemberi müncheni olimpiai túszdráma tudósításaiból merítette, ahol palesztin fegyveresek tíz izraeli sportolóval és egy német rendőrrel végeztek.

Így, hosszas mérlegelést követően, 1976-ban állították fel a mai Készenléti Rendőrség jogelődjének bázisán azokat az „akciószakaszokat”, amelyeket rendőri alapfeladataik mellett igyekeztek felkészíteni különleges eseményekre is. Az indulás nem volt könnyű, a korabeli visszaemlékezők egybehangzó elmondása alapján az egység tagjai a katonai kiképzés elemeit vegyítették a test test elleni küzdelem íratlan szabályaival. Egyikük így emlékezett: „Alakiztunk, sziklát másztunk, lőttünk, de leginkább összevissza vertük egymást a kiképzésen.” Az ezred parancsnoka, Gundinger Imre ezredes tökéletes katonai fegyelmet követelt meg az alárendeltjeitől, gyakran figyelte őket az ablakból, függöny mögül, dohányozva. Ha az „akciósok” meglátták a kezében felparázsló cigarettát, azonnal mozdulatlanná kellett merevedniük.

Az „akciószakaszok” életében nagy gondot okozott az a kettős rendeltetésű élet, melyben egyszerre voltak a napi feladataik során közterületi járőrök, a kiképzés során különleges bevetési egység tagjai, éles helyzetben pedig terroristaelhárító osztag. Ez a többletteher igazi kihívás elé állította nemcsak a végrehajtó állományt, de a szolgálatot tervező tiszteket is.

1986 októberében került sor az első hazai terrorelhárító konferenciára, ahol megállapították, hogy a Magyar Népköztársaság célpontja lehet a külföldi, akár titkosszolgálatok által pénzelt, de belföldi terroristáknak is. Három hónappal később, 1987 januárjában Pablo Escobar kolumbiai drogbáró megbízásából sikertelen merényletet követtek el Kolumbia budapesti nagykövete ellen, ez a támadás rámutatott a szervezett bűnözői körök veszélyességére is.

A fenti események nagy lökést adtak a rendőri terrorelhárító egységek hazai fejlődésének, így 1987. október 1-én az akciószakaszokat összevonták, és létrejött a Komondor Terrorelhárító Szolgálat. A bevetési csoportokra osztott, speciális szakemberekkel (mesterlövészek, kutyavezetők, műszaki szakemberek) megerősített rendőri egység fő feladatai között szerepelt a terrorcselekmények erőszakos megszakítása, az állami vezetők védelme, a bűnügyi feladatok különleges rendőri támogatása, valamint a veszélyes bűnözők külföldre toloncolásának támogatása. Az egység ehhez túlnyomó részben katonai eredetű felszerelést, fegyverzetet és kiképzést kapott, ám megesett, hogy bűnözőktől lefoglalt fegyvereket is kiosztottak számukra.

A kiképzés terén az az elv érvényesült, amely szerint a terrorelhárítóknak mindenre készen kell állniuk. Így a pszichológiailag és fizikailag alkalmas állomány tagjai többek között megtanultak kötélen ereszkedni, ejtőernyővel ugrani, lőni, robbantani, búvárkodni, páncélozott harcjárművet, motorkerékpárt, metrószerelvényt, motorcsónakot vezetni. A kormányőrség szakértőinek bevonásával beletanultak a személyvédelem alapjaiba is. „A kiképzés általában úgy alakult, hogy a világon valahol történt valami rossz, és mi azt megpróbáltuk lemodellezni, mintha itt történt volna. Rengeteget ötleteltünk és barkácsoltunk” – magyarázta el az egység egyik alapítója.

Az alakulat felállítását követően elsősorban fegyveres bűnözők, szökött sorkatonák, valamint egyszer egy Budapesten kószáló cirkuszi tigris ellen alkalmazták a speciális rendőröket. Ezekkel a feladatokkal párhuzamosan a terrorelhárító egység részévé vált az a tűzszerészszolgálat is, amellyel folyamatos és gyümölcsöző szakmai együttműködés alakult ki az évek során.

A Komondor Terrorelhárító Szolgálatot az 1989 után átalakuló politikai környezetnek megfelelően átszervezték, és megkezdődött a tapasztalatcsere a külföldi terrorelhárító egységekkel, ami korábban teljesen hiányzott. A tapasztalati úton, önálló ötletek alapján kiképzett és bevetett egység így 1991-től immár a Rendőrség Különleges Szolgálata néven került be a nemzetközi terrorelhárító közösség vérkeringésébe, amelyben a magyar rendőrök a kezdetektől kiválóan helyt is álltak.

K. D.

FOTÓ: RENDŐRSÉG