Levente Péter is csat(t)lakozott!
Levente Péter színész, rendező, tanár. A magyar televíziózás hajnalán a Zsebtévé című gyermekműsor-sorozatban Móka Mikiként ismerte meg az ország, számos színpadi, tévés és rádiós szereplés, könyvírás, rendezés és színházigazgatói feladat mellett a viselkedéskultúráról is tart előadásokat egyetemistáknak. A gyermek (és a felnőtt) lélek kiváló ismerője most néhány másodperces, ám igen fontos film főszereplője lett.
– A Csat(t)lakozz! című baleset-megelőzési sorozat legújabb filmjében a Komárom-Esztergom Vármegyei Rendőr-főkapitányság felkérésére a biztonsági öv használatának fontosságára hívja fel a figyelmet. Úgy hírlik, szívesen vállalta a felkérést.
– Hármas szabály szerint élek. Életben maradni eredményesen és méltósággal. E miatt az általam felállított hármas szabály miatt is ragaszkodom például a biztonsági öv használatához. A bekapcsolt biztonsági öv ugyanis mindhármat lehetővé teszi. Erről gyakorlati tapasztalatom is van.
– Szenvedett már balesetet?
– Igen, egy buszt előztem, amikor egy szabálytalanul a busz elé kanyarodó járművel ütköztem. Az autóm felborult, a feleségemet, a kislányomat és engem a bekapcsolt biztonsági öv mentett meg.
– Mit gondol, az emberek egy része miért nem tartja fontosnak, hogy használja az övet?
– Azért, mert egy embernek három lénye van. A fogamzáskor kapott ösztönei szerint ösztönlény, aki ideális esetben észlénnyé válik, majd további fejlődés eredményeképpen társas lénnyé. Bár mindenkiben benne van a fejlődés lehetősége, mindegyikünkben megtalálhatók ezek az értékek, sajnos nagyon sokan megragadnak az első kategóriában, és ösztönlényként csak az önérzetük van. Minden reggel azért fohászkodom, hogy akikkel ma otthon, az úton vagy a munkahelyemen találkozom, ne ellenségként, ne ellenfélként, hanem útitársként viselkedjek. Ne betokosodott észlényként vagy sértődött ösztönlényként érkezzek haza, hanem útitársaiért hálás társas lényként. Hátha sikerült aznap, néhány találkozásomon több örömöt szerezni, mint bánatot okozni.
– Előadóművészként fő beszélgetőpartnerei a gyerekek. Az ő nyelvükön is el lehet magyarázni ennek a fontosságát?
– Igen, minden korosztály nyelvén el lehet mondani mindent. Hatvankét éve beszélgetek a legkülönfélébb életkorban lévő fiatalokkal a bölcsődésektől az egyetemistákig, és valamennyiükkel a saját nyelvén teszem ezt. Mégis azt mondom: a gyerekeknél 18 éves korig a legfontosabb a példamutatás. Nem a példabeszéd, a példamutatás. Ha a felnőtt nem szól egy szót sem, amikor beül az autóba, csak természetes mozdulattal bekapcsolja a biztonsági övet, akkor ezt fogja tenni a gyerek is. És ha ez a film csupán egy-két embernek mutat példát, már megérte elkészíteni.
TRENCSÉNYI ZOLTÁN