Megmentették az ágya mögé szorult férfit

Szakértői becslés szerint hazánkban évente kb. 250 ezer háztartási baleset történik, és a Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján ezek közül valamivel több mint 1600 halálos kimenetelű. A rossz mozdulatok következményei leginkább a magányosan élő idősek számára lehetnek végzetesek, amit az a paksi eset is alátámaszt, amely a Tolna vármegyei város déli részén történt egy lakótelep magasföldszinti lakásában.

– A családsegítő központ egyik munkatársa arról jelentette be, hogy harmadik napja nem lehet elérni egy társasházi lakásban magányosan élő férfit. Miután személyesen kiment hozzá, bizonyos jelekből és információkból arra következtetett, hogy a nyugdíjas az ingatlanban tartózkodik, de nem tud ajtót nyitni, és a hangját sem lehet hallani, csak halkan a rádiót – idézte fel Hüse Liliána Emília őrmester, a Paksi Rendőrkapitányság közrendvédelmi osztály járőre, aki ekkor Illyés László törzsőrmesterrel, járőrparancsnokkal teljesített szolgálatot a csaknem 18 ezer lelkes városban. – A helyszínre érve mi is láttuk, hogy több adag készétel áll a lakás lábtörlőjén, és hallottuk is az ingatlanból kiszűrődő rádió hangját. Én is hosszasan csengettem, majd dörömböltem, és közben a lakót a nevén szólongattam. Ezalatt a járőrtársam kiment a panelház elé, ahol a szociális munkás megmutatta neki, mely ablakok, illetve erkélyek tartoznak a lakáshoz. Valóban mindegyik zárva volt, de mivel az utcára néző erkély alja csak hozzávetőleg 2 méteres magasságban volt a talaj szintjétől, a kollegám felágaskodva meg tudott benne kapaszkodni, és sikerült annyira felhúznia magát, hogy az erkélyajtón keresztül benézett a lakásba. Úgy látta, emberi láb van a kanapéágy és a fal közötti résben, és mintha meg is mozdult volna. Erről tájékoztattam a szolgálatirányítót, és arról is, hogy Illyés László törzsőrmester lement a garázssorra, hogy kölcsönkérjen valakitől egy létrát. Épp akkor érkezett oda egy autó, és a sofőrnek szerencsére volt a garázsában egy kitolható létrája.

A mentőszolgálat esetkocsijával egy időben három zsaru indult el a Paksi Rendőrkapitányságról, hogy támogassa az intézkedést: Retkes Gábor zászlós, Németkér körzeti megbízottja, Bagladi Zoltán zászlós, Paks körzeti megbízottja és Hauszknecht Attila hadnagy, a közrendvédelmi osztály előadója, aki átvette az intézkedés szakmai irányítását.

– Illyés László pont akkor ért oda a létrával a ház kapujához, amikor megérkeztünk, és Hauszknecht Attila hadnagy utasítására én másztam fel az erkélyre – vette át a szót Retkes Gábor, aki az erkélyajtó üvegtábláin keresztül szintén mozogni látta az ágy mögé szorult férfi egyik lábát. – Kopogtam az üvegajtón, de hangosan is jeleztem neki, hogy ki fogjuk hozni, és eközben vettem észre, hogy az erkélyajtó kilincse nem lett teljesen elfordítva. Az első mozdítás közben láttam, hogy a csapok csak lazán fogtak rá a vasalatra, és néhány határozott tolással ki tudtam nyitni. Ahogy a lakásba léptem, azonnal szóltam az ágy és a fal közé szorult bácsinak, hogy nyugodjon meg, kiszedjük onnan, de először is a bejárati ajtót nyitottam ki. Magánál volt, és ezt a belépő kollegáknak is mondtam.

Három rendőr ment a szobába, ketten pedig a konyhába.

– Óvatosan húztuk kijjebb az ágyat, mert azt látni lehetett, hogy a bácsi egyik karja teljesen a teste alá szorult, és feltételezni lehetett, hogy megsérült – folytatta Retkes Gábor, aki a legközelebb állt a padlón fekvő férfihoz. – A másik keze szabadon volt, és kértem, hogy azt adja ide. Alig bírta megemelni. Mondtam neki, hogy megpróbálom felhúzni, de ahogy feljajdult, rögtön visszaengedtem. Ekkor picit arrébb léptem, hogy Lili és Zoli vizet tudjanak csepegtetni a szájába.

– Már nagyon ki volt száradva, ezért sem tudott hangosabban beszélni, pláne kiabálni – vetette közbe Hüse Liliána Emília, akinek ez volt az első életmentése. – Egymást váltva itattuk meg, vigyázva, hogy csak kis mennyiség kerüljön a szervezetébe. Azt mondta, két napja esett be a kanapé mögé, azóta volt ott étlen-szomjan.

– Ezek után húztuk el jobban az ágyat, majd kiszabadítottuk a teste alá szorult karját. Látszott a végtagon, hogy komoly keringési probléma lépett fel, nem is tudta mozdítani. Szerencsére ekkor álltak meg a mentősök a ház előtt, és hamarosan átvették – mondta Retkes Gábor, és hozzátette, besegítettek nekik azzal, hogy pokrócot kerestek, és részt vettek a férfi vetkőztetésében. – Bénultnak tűnt, ami a kritikus folyadékvesztés jele, de a gondolatai tiszták voltak, ami arra utalt, hogy még időben sikerült megmenteni. A lakást bezártuk, és a kulcsot átadtuk a mentősöknek. Örültem, hogy egyetlen nyílászárót sem kellett megrongálni a bejutáshoz, és természetesen rendesen bezártam az erkélyajtót.

SZ. Z. J.

FOTÓ: NAGY ZOLTÁN, RENDŐRSÉG