Mint a CSI: NNI Helyszínelők

Egy merőben új bűnügyi tévésorozat indult 2000-ben az Egyesült Államokban, majd az egész világot meghódította az CSI: Helyszínelők. A széria végül 15 éven keresztül futott, és három testvérsorozatot inspirált. Az alkotók a CSI kitalálása során igyekeztek elvonatkoztatni a szokásos krimisémáktól. A nyomozást az utcáról a laborba helyezték át, abból kiindulva, hogy a tudomány segítségével olyan bűntényeket is felderíthettek, melyek korábban megoldhatatlannak tűntek. Akik láttak akár egy részt is a sorozatból, azokban egyből felmerült, hogy micsoda technológia áll az amerikai helyszínelők rendelkezésére, ilyen Magyarországon soha nem lesz. Pedig de!

– Ez a sorozat attól volt hiteles, hogy a helyszínelők olyan eszközöket, módszereket használtak, melyek a valóságban is léteznek – mondja Papp Kornél alezredes, osztályvezető. – A világ számos országában jártunk-járunk szakmai bemutatókra, konferenciákra, gyakorlatokon veszünk részt. Ezeket az eszközöket és módszereket mind látjuk, kipróbáljuk.

Persze a sorozat bizonyos esetekben azért elrugaszkodik a valóságtól, hiszen az eljárások az életben sokkal lassabban zajlanak. Például egy DNS-minta elemzése, összevetése az adatbázisokkal akár napokba is beletelik, míg a filmben ez pár perc csupán. A sorozat egyik sarkalatos, visszatérő eleme ez lett: „A bizonyíték sosem hazudik, de az emberek igen!”

– Bármilyen hihetetlenül hangzik, világszínvonalú a felszerelésünk. Annyira, hogy az Interpol és az ENSZ is átvett, átvesz tőlünk szakmai protokollokat. Rendelkezünk egy különlegesen felszerelt busszal, amelyben minden speciális eszközt elhelyeztünk. Kezdetben csak úgy hívtak minket, hogy „csodabuszos csapat”. Kiemelt eseményekhez ezzel vonulunk ki, de vannak kisebb autóink is. A buszban minden megtalálható, amire szükségünk lehet. Talajradar, drón, háromdimenziós térszkenner, spektroszkópok, fémdetektor, nagy teljesítményű lámpák, de a kisebb autókban is minden alapfelszerelés megvan.

A BTFO fő feladata a kiemelt bűnügyi szemlék lefolytatása, speciális eszközökkel technikai segítségnyújtás, helyszíni analitika, valamint a vegyszeres nyomkutatások, -rögzítések, mintavételezések.

Feladataik közé tartozik többek között a Disaster Victim Identification (DVI), azaz a tömegszerencsétlenségek áldozatainak azonosítása, valamint a CBRN-környezetben végrehajtott forenzikus tevékenységek. A CBRN angol mozaikszó, a vegyi, biológiai, radiológiai és nukleáris kifejezés kezdőbetűjére utal. De a főosztályon tesztelnek technikai anyagokat és eszközöket, bűnügyi munkamódszereket, valamint ezek bevezetését koordinálják. A BTFO a NATO Major Incident Medical Management and Support, azaz a tömeges sérültellátási képzésben is instruktor.

Tavaly Bécsben a KR NNI BTFO, valamint az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Energiatudományi Központ munkatársai 162 ország szakértői előtt mutatták be azt az újszerű helyszínelő-eljárást, melyet sugárzó anyagokra fejlesztettek ki. A bemutató olyan jól sikerült, hogy a magyar nóvum lesz a jövőben az egységes nemzetközi protokoll alapja, amit radiológus szakértőkkel együtt három év alatt dolgoztak ki az KR NNI munkatársai. A bécsi demonstráció többévi munka eredménye. A bemutató egy képzeletbeli bűncselekményre épült, melyben egy elkövető sugárzó anyagot visz lakásának pincéjébe, majd egy azzal szennyezett hátizsákot egy metróállomáson menekülés közben hátrahagy. A magyar helyszínelőcsapatnak így a lakást és a táskát is át kellett vizsgálnia, miközben élőben, illetve online streamelve 162 ország szakértői nézték árgus szemekkel a mozdulataikat. A technikusok egyéni védőeszközökbe öltözve, rádiókommunikációs gázálarcokban, speciális sugárzást mérő eszközöket alkalmazva hajtották végre a rájuk bízott feladatot: radiológiai bűnjeleket gyűjtöttek össze, sugárzó anyaggal szennyezett mobiltelefont vizsgáltak át, melyekből adatokat nyertek ki, sugárzó anyagot rögzítettek, valamint egy speciális fényforrású műszerrel, a ForenScope-pal ujjnyomokat kerestek. Az összetett feladat végrehajtása az új módszernek köszönhetően akkora sikert aratott, hogy még az Interpol és az FBI szakemberei is kiemelték a magyar csapat teljesítményét, és elismerően nyilatkoztak az új protokollról, ami valódi áttörést hozott a nemzetközi szakértők eddig képviselt irányvonalához képest. Ennek köszönhetően az ENSZ Nemzetközi Atomenergia-ügynöksége jövőbeli egységes nemzetközi protokolljának ez fogja képezni az alapját, míg a KR NNI helyszínelői részesei lehetnek annak a nemzetközi nukleáris konferenciának, melyen az új nukleáris törvények irányvonalait fogják rögzíteni.

– Munkatársaimmal folyamatosan keressük az új kihívásokat, kutatjuk az új módszereket. Annak idején Magyarországon az első rendvédelmi drónt is mi építettük meg, ami jelenleg a Rendőrmúzeumban megtekinthető. Azóta a technika sokat fejlődött, ma már a legmodernebb drónokat alkalmazzuk. Olyan is van, amelyik hőkamerával felszerelt. Ez a csúcsdrón, ilyet tényleg csak pár egység használ. A miénk teszteli a bűnügyi helyszínelésbe vonható eszközöket. Figyeljük, hogy világviszonylatban milyen újdonságok kerülnek piacra, ezeket teszteljük, lehetőség szerint beszerezzük. Később, az éles használat után javaslatot teszünk rá, hogy érdemes-e őket beszerezni megyei egységeknek, vagy elég, ha nekünk van, és ezzel segíteni tudunk, ha szükséges.

A hőkamerás drónnal kapcsolatban az alezredes megemlíti, hogy körözött bűnözőt is megtaláltak vele egy lakatlan házban. Annak ellenére, hogy a bűnöző nagyon óvatos volt, a hideg miatt a házban egy kis kályhával, a belső szobában fűtött, amit a drón messziről is érzékelt. Így aztán a zsaruk el tudták fogni. Ezenkívül is sok helyzetben használhatják még. Mivel az optikának köszönhetően akár 2 km-ről is tiszta felvételt készít, így teljesen láthatatlan maradhat. Az újabb és újabb eszközök pedig folyamatosan fejlődnek.

A helyszínelésnél a 3D-s lézerszkenner is nagy segítség, mivel a későbbiekben minden részletre kiterjedően rekonstruálható a helyszín eredeti állapota. A készülék tizedmilliméter-pontossággal összeállítja a helyszín háromdimenziós modelljét. A VR-technológiával a helyszín bármikor bejárható, akár az irodában ülve is.

Az osztályon 13-an dolgoznak. Évente általában 10-12 kiemelt helyszíni szemlét tartanak, de az alezredes azt mondja, hogy ezenfelül naponta hajtanak végre speciális eszközökkel technikai segítségnyújtást a városi, területi és megyei egységeknek, társszerveknek országszerte.

Az Interpol protokollja szerint végzett áldozatazonosító (DVI-) feladatok keretében részt vettek többek közt a két éve az M7-es autópályán történt buszbalesetnél, valamint a 2019-ben a Hableány-katasztrófánál is.

Papp Kornél elmondta, hogy a 3D-s technikát a közlekedésrendészetben is minél szélesebb körben lenne célszerű alkalmazni.

– Mi olyan helyszínekre megyünk, olyan ügyekben dolgozunk, ahol speciális szaktudás és technológia szükséges, ilyen volt például 2016-ban a Teréz körúti robbantás helyszíne is, ahol két rendőr sérült meg.

A főosztály megalakulásakor a megyék részéről érezhető volt némi bizonytalanság a hatáskör és az illetékesség szempontjából, de ez mára szerencsére megszűnt, hála a helyszíneken a sikeres együttműködésnek.

– A főiskola elvégzése után a Budapesti Rendőr-főkapitányság kábítószer-bűnözés elleni osztályán kezdtem. Mivel csongrádi születésű vagyok, így Csongrádon, majd a Szentesi Rendőrkapitányságon szolgáltam, ahol nyomozó alosztályvezető beosztásig jutottam. Ezután közlekedési alosztályvezetőként dolgoztam a Csongrádi Rendőrkapitányságon. A rendészeti szakvizsgám kiváló lett, ami azért fontos, mert épp aznap a kapitányság kapott egy levelet, hogy tehetséges fiatalokat keresnek egy programra, ahova az akkori kapitány engem jelölt ki. Két napon keresztül teszteltek bennünket. Ennek köszönhetően a Belügyminisztérium kiválasztott a rendészeti vezetői tehetséggondozó programra, ahol tíz embert képeztek ki. Két szakdolgozatot is be kellett adni. Az egyiket a drónokról írtam. Tíz évvel ezelőtt még nem voltak Magyarországon ilyen repülő eszközök, de elkezdtem azon gondolkodni, hogy milyen lenne, ha ilyen szerkezetek kiváltanának például néhány járőrfunkciót. Akkor még csak az épített drón, egy oktokopter létezett, és a BTFO egysége akkor alakult meg. Megkértem őket, hadd nézzem meg a drónt, elbeszélgettünk az egységről, és a végén megkérdeztem, lenne-e lehetőség arra, hogy velük dolgozzam. Abban a pillanatban fel is vettek szemlebizottság-vezetőnek.

Az osztályvezető azt látja, ha valaki egyszer belekóstol a bűnügyi technika világába, akkor nagyon ritka, hogy nem onnan megy nyugdíjba. A helyszínelő minden jelentős eseményen ott van a dolgok sűrűjében.

– Ha például egy robbantási helyszínen egy pár milliméteres anyagmaradványt nem találunk meg a sok száz négyzetméternyi területen, vagy rosszul rögzítjük, akkor adott esetben lehet, hogy az elkövetőt nem tudjuk a bűncselekményhez kötni. Folyamatosan írjuk a pályázatokat, hogy hozzájussunk az ilyen speciális eszközökhöz. Ha valaki nálunk szeretne dolgozni, akkor az az első, hogy a Rendőrségi és Oktatási Kiképző Központban el kell végeznie a bűnügyi helyszínelői tanfolyamot, illetve az emelt szintű tanfolyamot. De ezután is rengeteg további képzés szükséges. Akik a mi egységünknél dolgoznak, azok általában főtisztek, és a hozzánk kerülésük előtt már legalább tízéves területi gyakorlatot szereztek. De ha valakiben meglátjuk a potenciált és a lelkesedést, akkor kivételt teszünk.

Mátyási György

Fotó: Marosfalvi Péter