Nemzetközi bűnügyi helyszínelői konferencia

Az Európai Bizottság által a kriminalisztikatudomány legmagasabb szakmai fórumaként elismert szervezet rendezvényén Portugáliától Hollandián át Finnországig, az Egyesült Királyságtól Törökországon át Szingapúrig mintegy harminc országból érkeztek különféle tudományterületek képviselői a fővárosba.

– A zömmel rendvédelmi hátterű szakértők megtekintették a Rendőrmúzeum kiállítását, hiszen a legfrissebb tudományos eredmények megismerése, megosztása mellett a házigazda ország történelmének, kultúrájának bemutatása is fontos cél – hangsúlyozta Petrétei Dávid, a Bűnügyi Helyszínelő Munkacsoport vezetője, főszervező. – Mivel már két éve én vagyok a munkacsoport vezetője, egyértelmű volt, hogy mi vállaljuk a konferencia szervezésének megtisztelő feladatát, így Málta után Magyarország került a szakmai érdeklődés középpontjába. Ehhez pótolhatatlan segítséget kaptunk az ENFSI hazai tagintézményétől, a forenzikus tudományok fellegvárától, a Nemzeti Szakértői és Kutató Központtól.

A vendégek között akadt törvényszéki orvos szakértő és hivatásos múzeumi régész is. A résztvevők megismerhették például a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda Központi Technikai Osztály feladatait és képességeit. Ez a szervezeti egység volt az első a hazai rendvédelmi szervek sorában, amely meghívást kapott a NATO tömeges katasztrófahelyzet-gyakorlatára, amelyen tömegszerencsétlenségek utáni áldozatazonosítást gyakorolhattak, a valósághű körülmények között.

A konferencia fontos eleme volt az új eszközök bevonása a bűnüldözés tudományába, így a mesterséges intelligencia alkalmazása, vagy épp a legújabb talajradarok kapcsán is előadásokat hallhattak a meghívottak. Ezenfelül számos, kormányzati szervek részére kifejlesztett, bűnügyi helyszínelést segítő eszközt is megtekinthettek a konferenciához kapcsolódó kiállításon. A termékbemutatón kiderült, nemcsak a rendőrség vásárol helyszínelőkellékeket, de a filmgyártásban is szerepet kapnak ezek az eszközök, hiszen a bűnügyi filmek és sorozatok alkotói a hiteleségre törekszenek, így a képernyőn is az igaziaknak jut a főszerep.

Nagy érdeklődést váltott ki egy új talajradar, mely talajsűrűségtől függően akár 3 méteres mélységig is jól kimutatja a földbe ásott tárgyakat, emberi maradványokat. A 3D-ábrázolásra is képes gépet sikerrel alkalmazta az izraeli hadsereg terroristaalagutak felkutatása során, de hasznát veszik a régészeti feltárásoknál is.

– A talajradarok nagyon fontosak, hiszen segítségükkel csak ott kell ásnunk, ahol jeleznek valamit, ami munka- és energiatakarékos megoldás, ráadásul környezetkímélő is. Hatékonyságuk lehetővé teszi, hogy a kinyert adatokat számítógépes elemzésnek alávetve térképezhessünk fel egy nagyobb föld alatti területet egy kapavágás nélkül – ismertette az eszközt Dieter Griess, a forgalmazó cég képviselője.

Szintén érdeklődés övezte a szoftveres helyszínelemző programokat, melyek képesek egy bűnügyi helyszín digitális modellezésére, egy autóbaleset rekonstruálására vagy akár egy jövőbeni forgatókönyv generálására is, így segítve a megelőzést – mondta el Gábriel Miklós alkalmazástechnikai mérnök, aki kiemelte: a szoftverhez tartozó szenzorokra már több rendőri szervezet is bejelentette igényét, a román rendőrség rendszerbe is állította baleseti és bűnügyi helyszínelő egységeinél az új technológiát.

A kriminalisztikatudomány érdekes területét jelenti a törvényszéki archeogeológia, ami a régészet módszereit is igénybe véve tár fel bűncselekményeket.

– A legmodernebb drónokat, digitális képalkotó eszközöket, talajradarokat csatasorba állító tudományterület kiválóan alkalmazható nagy kiterjedésű helyszínek, például tömegsírok feltárása során, ahogy ezt Irakban és Ukrajnában már bizonyították a szervezet szakemberei – magyarázta Pier Matteo Barone, a munkacsoport kutatás-fejlesztési vezetője.

A konferencián előadások hangzottak el a rendőri munkakutyák bűnügyi alkalmazása mellett a vegyi-radiológiai-biológiai fegyverek bevetése utáni helyszínelés szabályairól vagy épp egy-egy adott bűnügy számítógépes modellezésének kihívásairól.

K. D.

FOTÓ: NAGY ZOLTÁN