Ő hallgatja ki a gyerek áldozatokat

A pályaválasztáskor ugyanannyira vonzotta, hogy a gyermekvédelemmel foglalkozzon, mint a rendőri hivatás. Aztán úgy hozta a sors, hogy előbb dolgozott gyermekvédelmi szakemberként, mint zsaruként. A VI. Kerületi Rendőrkapitányságra szerelt fel 2016-ban.

– Beláttam, hogy mindig is inkább a rendőrség volt az álmom. Négy évig dolgoztam a VI. kerületben járőrként – mondja. – 2020-ban vettek fel a Monori Rendőrkapitányságra. Egy évvel ezután lettem vizsgáló. Később a parancsnokaim kifejezetten a kiskorúak sérelmére elkövetett bűncselekményeket bízták rám. Sosem titkoltam, hogy én egy elhanyagolt családból jöttem, nekem valahol küldetés, hogy segítsek azokon a gyerekeken, akik ellen bűncselekményt követtek el. Hiszek abban, hogy a sértett gyerekek lelki gyógyulásának alapja, hogy az igazságos világba vetett hitük ne sérüljön.

Gulyás Piroska első ügyeinek egyike volt, amikor egy másfél éves kisfiú eltűnését jelentette be az édesanyja. Mint később megtudták, a vér szerinti apa elvitte láthatásra a gyereket, majd az anya tudta nélkül egy másik családnál helyezte el.

– Reggel, amikor bejött az anyuka, nagyon gyorsan kiderült, hogy ugyan az édesapa vitte el a gyereket, de az anyakönyvi kivonatban ő nem szerepel szülőként, így ehhez eleve nem volt joga – magyarázza az őrmester. – Már azon a napon megtaláltuk a gyermeket. Máig magam előtt látom a pillanatot, amikor átadhattam neki a kisfiát.

Az őrmester ügyeinek jelentős részében a gyámhivatalnak ki kell emelnie a családból a sértetté váló gyerekeket. Ilyenkor a rendőrség hivatalosan kérelmezi, hogy az elhanyagolt, sokszor nap mint nap bántalmazott, sanyargatott kis sértetteket nevelőszülőknél helyezzék el. Gulyás Piroskának az első esetei egyikében egy 8 éves kislánynál kellett ezzel élnie. A gyanú szerint ugyanis a gyereket rendszeresen sanyargatták a szülei. Gyakran kizárták a házukból, ilyenkor a kutyaólban tudott csak aludni. Máskor 40 fokos hőségben arra kényszerítették, hogy fusson, ha pedig megállt, megütötték. Ebben az ügyben az volt a kislány szerencséje, hogy az egyik szomszéd látta ezt, felvette kamerával, majd feljelentést tett a rendőrségen.

– Ezekben az eljárásokban több szempontból is fontos a gyermek kiemelése a családból – teszi hozzá a vizsgáló. – Nem csak azért, hogy a bűnismétlés veszélye ne álljon fenn. Emellett ugyanannyira lényeges, hogy a gyereknek az emléknyomát ne tudja beszennyezni az elkövető. Tehát addig, míg a gyereket ki nem hallgatom, vagy szakértő meg nem vizsgálja, semleges környezetben legyen. Ne annak az embernek a befolyása alatt, aki a sérelmére elkövette az adott bűncselekményt.

Nyilvánvaló, hogy egy gyereknek a viszonyrendszere teljesen más, mint egy felnőtté. A naponta bántalmazott kiskorúaknál nem is mindig jelenik meg a szakértői véleményekben a traumatizáció. Nemegyszer azt tapasztalják a szakemberek, hogy a gyerek valami módon lelkileg hozzászokik vagy inkább belefásul a verésekbe. Sokszor, amikor a kiskorúaknál szexuális sérelem történik, azért marad sokáig titokban, mert az elkövetők valamiféle játéknak álcázzák a bűncselekményeket. A kicsik pedig elhiszik, hogy nincs semmi rossz abban, amit tesznek velük.

Közel egy évvel ezelőtt a Monori Rendőrkapitányság területén az egyik üzletben egy 8 és egy 10 éves kisfiú focis kártyákat lopott. A bolt alkalmazottja értesítette a rendőröket. A gyerekek páni félelemben könyörögtek a helyszínre érkező járőrnek, hogy ne értesítse a szüleiket. Eközben derült ki, hogy a két kisfiút és a lánytestvérüket a nevelőapa napi rendszerességgel bántalmazta.

– Minél jobban belemélyedtem ebbe a büntetőeljárásba, annál brutálisabb részletek derültek ki. Először nagy vonalakban beszéltek arról a gyerekek, hogy szokták bántani és sokszor órákra, napokra magukra hagyják őket. A nevelőapa eltörte az egyik kisfiú karját. Mind a három testvért kihallgattuk, ők egymástól függetlenül, teljes részletességében, pontosan ugyanazt mondták el a bántalmazás körülményeiről. Ezután engem már csak az érdekelt, hogy az anya tudott-e erről. Ha igen, egyértelműen tettestárs az ügyben.

A gyerekek szavaiból kiderült, hogy az egyébként tanári diplomával rendelkező anya pontosan tudta, mi történt: a kisebbik fiú karját erővel hátracsavarta a férje, majd ennek következtében tört el az orsócsontja. A nő vitte kórházba a gyereket, akinek azt kellett mondania, hogy focizás közben sérült meg. Ezután már nemcsak a férfit gyanúsították meg kiskorú veszélyeztetésével, de tettestársként az asszonyt is. Jelen pillanatban több szakértő dolgozik a folyamatban lévő ügyön.

– A gyerekeknek a kihallgatás legelején azzal kezdem, hogy itt nyugodtan elmondhatják az igazat, és ezért senki sem fog haragudni rájuk. Soha nem fordult elő velem az, hogy bárki hazudott volna vagy elferdítette volna az igazságot – magyarázza hittel Gulyás Piroska, aki hozzáteszi, hogy egy ügy volt az eltelt évek alatt, ami talán a kelleténél jobban megérintette. A pandémia alatt egy 17 éves lányt a szülei a nagybátyjánál helyeztek el, mert csak ott volt laptop, és így tudott az online oktatásban részt venni.  A férfi többször megerőszakolta a kamasz lányt, amíg nála lakott.

– Végül a sértett segítséget kért a szüleitől, akik azonnal feljelentést tettek – folytatja. – Megrendítő volt látni, hogy a lány elkezdte önmagát hibáztatni. Nem értette saját magát, hogy miért nem kért azonnal segítséget, és miért fagyott le, amikor megtámadta a nagybátyja. El kellett neki magyarázni, hogy az ember, ha egy számára váratlan helyzetbe kerül, különösen, ha olyan valaki támadja meg, akiben bízik, nem úgy viselkedik, mint a filmekben a színészek. Egy védekezési mechanizmus, hogy lefagy. Nagyon jó érzés volt, hogy segíteni tudtam neki ezzel. Nem utolsósorban neki és általában a sértetté váló gyerekek számára is az jelenti a feldolgozásban a legnagyobb segítséget, ha a környezet felismeri, hogy bajban van, és megpróbál segíteni neki. Ha a gyerek bárhonnan is, de támogatást kap, abból rengeteg erőt tud meríteni. De sajnos nem ritka az sem, amikor egy fiatal lánynak azzal kell szembesülnie, hogy hiába szól a környezetében élőknek, mindenki elbagatellizálja, amit mond, senki nem hisz neki.

P. GÁL JUDIT

FÜLÖP MÁTÉ