Papa mondta: jó az öreg a háznál
Negyven évig szolgált Veress Attila főtörzszászlós, rendőrségi tanácsos, ebből négyet a fővárosban, a többit Békéscsabán. Szolgálatparancsnokként akasztja szögre az egyenruhát. Lett volna lehetősége előrelépni, de úgy gondolta, hogy egy tapasztalt parancsnok mindig jól jön majd a közrenden, az utcán.
Minden benne van abban, ahogyan a kollégái elnevezték. Veress papaként emlegetik a Békéscsabai Rendőrkapitányság szolgálatparancsnokát. Valóban gondoskodó, segítőkész ember, és negyven év szolgálattal a háta mögött sem a saját történeteivel kezdi mondandóját, hanem a munkatársait emlegeti. Május 9-én töltötte be a 60. életévét, és rendelkezési állományba került. Kollégái azzal lepték meg, hogy reggel a kedvenc szolgálati kocsijával váratlanul megjelentek a házánál, a kapitányság udvarán sorfalat álltak, tisztelgéssel fogadták, és az életét, szakmai pályafutását bemutató filmet vetítettek le. A búcsúztatón egykori rendőrkapitányok és munkatársak is részt vettek. A könnyekig meghatódott parancsnok büszke arra, hogy sok rendőrnek tudott segíteni abban, hogy megtalálja a számítását és a hivatás szépségét.
– Közhelynek hangzik, mert sokan mondják, de rendőrnek lenni tényleg nem egy szakma. Nagyon igyekeztem megmutatni a kollégáimnak azt, hogy mivel több, miben más, mi a közterületi rendőri szolgálat szépsége. Örömmel kísértem végig munkatársaimat az útjukon, úgy hozta a sors, hogy több kezdő rendőrömből a parancsnokom lett. Volt olyan osztályvezetőm, akinek magam készítettem a felszereléskor szükséges környezettanulmányát. Nekem is lett volna lehetőségem elmenni tisztképzésre, de egyrészt rosszul tűröm a kudarcot, és tartottam tőle, hogy háromgyermekes családapaként nem tudok jól teljesíteni; másrészt hiszem és sokszor mondtam: egy öreg váltásparancsnokra mindig szükség lesz.
Természetesen az „öreg” alatt nem az életkort, hanem a tapasztalatot érti. A nyolcvanas években négy esztendeig Budapesten szolgált. Egymás után jöttek a feladatok, megtanulta, hogy amikor a szolgálati idő lejárt, nem biztos, hogy el kell indulni haza. Vannak olyan helyzetek, amikor a bajtársiasság azt diktálja, hogy időt, fáradságot nem kímélve segítsük a szolgálatba lépőket. Kedves emlékként őrzi az egyik tévedését. Az V. kerületben kellett járőrözniük, de véletlenül átmentek a szomszédos XIII.-ba. Már soha nem fog kiderülni, hogy ez önmagában mekkora probléma lett volna, mert tetten értek öt embert, akik betörtek egy büfébe. Amikor jelentették ezt, az ügyelet azonnal küldte az erősítést az előállításhoz, és nem volt kérdés, hogy mit keresnek az V. helyett a XIII.-ban.
– Amikor hazakerültem Békéscsabára, ilyen nem fordulhatott elő, hiszen úgy ismertem a körzetemet, mint a tenyeremet – mondta a főtörzszászlós. – Ott lettem körzeti megbízott, ahol felnőttem. A József Attila, vagy ahogyan a békéscsabaiak nevezik, Lencsési lakótelepen. Nemcsak a helyet, hanem az embereket is ismertem, ez egy körzeti megbízott legfőbb erőssége. Minden helyzetben jól jött, hogy odavaló vagyok. Amikor például eltűnt egy sérült kisgyermek, és a Lencsésin találtuk meg, kifejezetten hálás voltam a sorsnak, hogy oda tévedt, ahol a legeldugottabb helyeket is ismerem. Épségben megtaláltuk, ami nekem azért is volt különösen fontos, mert a három gyermekem közül az egyik szintén sérült. Feleségemmel tudjuk, milyen szép, de nehéz feladat gondoskodni valakiről, aki teljesen ránk van utalva.
Veress papa immár valóban nagypapa, hiszen két unokája mellé szeptemberben születik a harmadik. A család álma, hogy valahol Békésben, a Körösök partján tudjanak venni egy kis hétvégi házat, ahol a kicsik és nagyok együtt lehetnek, és a főtörzszászlós végre többet hódolhat horgászszenvedélyének, mint aktív rendőr korában. Pályafutása során szinte kétévente részesült valamilyen elismerésben, kétszer országos rendőrfőkapitányi dicséretben és jutalomban, emellett rendőrségi tanácsosi címmel és köztársasági elnöki elismeréssel is büszkélkedhet.
A rendelkezési állományba helyezéséről szóló parancsot ünnepélyes keretek között Jánosi Péter ezredestől, a Békéscsabai Rendőrkapitányság vezetőjétől vette át. Őrmestertől ezredesig mindenki hosszan megtapsolta a főtörzszászlóst. Kívánjuk, hogy a négy évtizednyi szolgálat után sokáig élvezhesse szerettei társaságát, és családjával sikerüljön megvalósítani a tervet, megvenni és belakni a vízparti kisházat!
SZ. A.
FOTÓ: RENDŐRSÉG