Rabszolgaság és szexuális kizsákmányolás

„A KR NNI azzal a céllal hívta létre ezt a konferenciát, hogy az emberkereskedelem ellen küzdő különböző szervezetek egymás tevékenységébe beleláthassanak, tapasztalataikat egymással megoszthassák, és így közösen tehessünk azért, hogy minél kevesebb ember kerüljön kiszolgáltatott helyzetbe, vagy ha már benne van, minél előbb kikerülhessen a bántalmazó közegből.” Ezekkel a szavakkal kérte fel a szakmai konferencia megnyitására Kész-Varga Mónika alezredes, a KR NNI sajtó- és kommunikációs referense az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) képviseletében Petőfi Attila vezérőrnagyot, főkapitányi biztost. Ezt követően a vármegyei rendőr-főkapitányságok és főügyészségek képviseletében a résztvevők számos nézőpontból vizsgálták a kérdést. Szó esett az emberkereskedelem elleni küzdelem hazai és nemzetközi stratégiai feladatairól, arról, hogy a jogalkalmazók hogyan foglalkoznak az emberkereskedelemmel kapcsolatos ügyekről. Szóba került az emberkereskedelem értelmezésével összefüggő bírói gyakorlat, az áldozatoknak nyújtott támogatások lehetősége, a szexuális kizsákmányolás okozta traumák kérdése. A megjelentek előadást hallhattak arról, miként lehetne alkalmazni nálunk az áldozatok azonosítása és a bizonyítás terén végzett online felderítés nemzetközi tapasztalatait, meghallgathatták az emberkereskedelem nyomozásairól szerzett ügyészségi tapasztalatokat. Ismereteket szerezhettek a Nemzetközi Bűnügyi Együttműködési Központ és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal által nyújtott támogatási lehetőségekről az emberkereskedelem elleni küzdelemben, és felmerült még számos érdekes téma.

Mindenekelőtt Kolozsi Bálint századost, a KR NNI NBEFO emberkereskedelem elleni osztály megbízott osztályvezetőjét kérdeztük arról, mit kell tudni az emberkereskedelemről, annak jelenlegi arányairól.

– Ha a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Irodánál külön osztály foglalkozik a kérdéssel, akkor ez nem sok jót jelent…

– Az a koncepció, hogy az ORFK bűnügyi főosztályával közösen, de az ő szakirányítói tevékenységük mellett próbáljuk országos szinten koordinálni az emberkereskedelemmel kapcsolatos ügyeket, ezen belül a mi osztályunk, a KR NNI NBEFO területi osztályaival kiegészülve első körben a nemzetközi vonatkozású, intenzív nemzetközi bűnügyi együttműködést igénylő büntetőeljárásokat folytatja le.

– Így bizonyára állandó az együttműködés szükséges a külföldi társhatóságokkal.

– Igen, főleg azon nyugat-európai országok társhatóságaival, ahová a magyar sértettek egy részét kiszállítják az elkövetők szexuális kizsákmányolás céljából. Mondom mindezt azért, mert Magyarországon az emberkereskedelem szakterületén a szexuális kizsákmányolás áll az első helyen mint az emberkereskedelem megvalósulási formája. Sértettjeink legtöbbje magyar állampolgárságú fiatal nő, az elkövetők pedig ugyancsak magyar állampolgár férfiak.

– Jellemző rájuk, hogy bűnszervezetekben követik el cselekményeiket?

– Nem, inkább a rokoni, vérségi szál jellemző az elkövetők között, esetleg lakókörnyezetből származó ismeretség, illetve valamilyen egyéb kötelék kapcsolja össze ezeket a nem annyira szorosan, nem szervezetszerűen működő, inkább egymás mellé rendeződő bűnelkövetői csoportokat.

– Ezek a csoportok más bűncselekmények elkövetésében is részt vesznek?

– A polikriminalitás esetenként merül fel kábítószer-kereskedelem formájában, és egyéb jogellenes cselekmények elkövetése sem áll távol ezektől a csoportoktól, mint például az okirat-hamisítás. De elmondható, hogy inkább a szexuális kizsákmányolásra koncentrálnak, és igyekeznek más országok felé is terjeszkedni.

Nem esett szó eddig a munkacélú kizsákmányolásról, azaz a rabszolgatartásról.

– Magyarországon az említett szexuális célú kizsákmányolás a jelentősebb, de a munkacélú kizsákmányolások száma is növekszik, bár ennek oka az is, hogy mind több a sikeres felderítés. Ezek az ügyek általában a házi rabszolgaság formájában jelentkeznek, szervezettséget, különösen külföldre irányuló szervezettséget nem mutatnak.

– Ezek a bűncselekmények nem mindig nagyobb városokban szerveződnek. A szűkebb közösségekben, a településeken hogyan maradhatnak titokban?

– A latencia nagy. Az ORFK és a vármegyei rendőr-főkapitányságok éppen ezért szerveznek felvilágosító, figyelemfelhívó kampányokat, kiegészülve a Belügyminisztérium által szervezett érzékenyítő tréningekkel. Pont ezért igyekeznek minél jobb, közvetlen együttműködést elősegítő kapcsolatot kiépíteni a civil szektorral, a magánszférával és az állami szervezetekkel, valamint a szociális szolgáltatókkal, hogy minél inkább képesek legyenek az emberek felismerni a kényszermunkára, házi rabszolgaságra utaló jeleket.

– A sértettek sok esetben legalább bizonyos mértékig érdekeltek abban, hogy a helyzetük ne változzon, ezért nem lehet könnyű ezekben az estekben nyomozni.

– Ennek a bűncselekménynek a nyomozása nagyon nehéz, mert az emberkereskedelem áldozatai gyakran nem tekintik magukat sértettnek, sokszor a nyomozó hatóságnak kell rávezetnie őket, hogy felismerjék: olyan helyzetbe hozta vagy tartotta őket az elkövetői kör, ami nem megengedhető, és büntetőjogi kategóriába esik. A sértett belenyugvó, elfogadó attitűdje az elkövetővel szemben sok esetben financiális vagy érzelmi függőségi okokra vezethető vissza, és ez megnehezíti a rendvédelmi hatóságok munkáját.

– Mi a jelentősége ennek a konferenciának?

– Lehetőség nyílik a témával kapcsolatos jogi és rendvédelmi problémák, nehézségek, kihívások megbeszélésére, egyeztetésére, egy aktuális bűnügyi helyzetkép felmutatására. Azt szeretnénk, hogy mind igazságügyi, mind pedig rendvédelmi szinten megvalósuljon az a közös gondolkodás, amellyel a nemzeti és nemzetközi stratégiai célkitűzésekkel és a nemzetközi szervezetek elvárásaival, ajánlásaival összhangban még hatékonyabban, proaktívabban tudunk fellépni az emberkereskedelem és a kényszermunka elkövetése ellen.

***

Dr. Windt Szandra, aki az Országos Kriminológiai Intézetből érkezett, Az emberkereskedelemmel kapcsolatos jogalkalmazói attitűd vizsgálatának tapasztalatai címmel tartott előadást, és azt elemezte, hogy a jogalkalmazók miképpen gondolkodnak erről a témáról. Mi mégis egy másik nézőpontról faggattuk őt, jelesül arról, hogy a jogalkalmazóknak milyen – egyébként lélektanilag igencsak összetett – problémáról kell gondolkodniuk.

– Ennek a bűnelkövetésnek valóban van egy komoly lélektana – mondja dr. Windt Szandra. – Az emberkereskedők próbálják leépíteni az áldozatuk személyiségét. Olyan kontrollt alakítanak ki fölötte, hogy az áldozat már nem is bízik önmagában. Az emberkereskedelem áldozatai nagyon sokszor alacsony intellektussal rendelkeznek, könnyen megvezethető, önértékelési problémával küzdő, szeretetigényes emberek, kötődésvágyuk van, és ezt könnyen ki lehet használni, ezzel vissza lehet élni. Egy becslés szerint Magyarországon 63 ezer olyan ember élhet, aki az emberkereskedelem áldozata. Tegyük hozzá: a hivatalos statisztikák ennél sokkal kevesebbet mutatnak, valójában nem tudjuk pontosan, mekkora ez a szám. Ezért is van, hogy 2007 óta Európában október 18-a az emberkereskedelem elleni küzdelem napja. Ennek fő célja az, hogy beszéljünk erről a témáról, fölhívjuk az emberek, a társadalmak figyelmet arra, hogy az emberkereskedelem Európában ma is létező jelenség.

***

Dr. Szanka Ferencet, a Csongrád-Csanád Vármegyei Főügyészség munkatársát az emberkereskedelem nyomozásaival kapcsolatos ügyészségi tapasztalatokról kérdeztük.

– Az emberkereskedelem és a kényszermunka bűntette miatt elrendelt eljárások száma az utóbbi években folyamatosan nő – állítja dr. Szanka Ferenc. – Ezeknek az ügyeknek a többsége a prostitúcióval függ össze, ritka az, amikor kényszermunka, rabszolgatartás miatt indul eljárás. Ezek törvényszéki hatáskörbe tartozó bűncselekmények, így ezekben az esetekben viszonylag súlyos büntetések szabhatók ki. Az ügyészségen belül 2023. január 1-jével létrejött egy hálózat, minden vármegyében van képviselőnk, aki kifejezetten a joggyakorlatot és a nyomozások irányítását próbálja összehangolni. Mivel ezekkel az ügyekkel kapcsolatban született egy viszonylag új szabályozás, próbáljuk a tapasztalatokat, a gyakorlatot egységesíteni, átvenni azokat a mintákat, megoldásokat, amelyeket mások már alkalmaztak konkrét ügyekben, és amelyek beváltak akár a nyomozások során, akár a bíróságok előtt.

***

Dr. Somogyi Gábor kúriai tanácselnök kérésünkre Az emberkereskedelem értelmezésével kapcsolatos bírói gyakorlat című előadását idézte néhány mondatban.

– Az emberkereskedelem közel húsz évig egy mostoha tényállás volta a Btk.-ban szabályozott bűncselekmények közül, a bírói gyakorlata nagyon szűken alakult, kevés ilyen ügy volt, ezért a jog alkalmazója és az alkotója is úgy gondolta, valamit tennie kell – foglalja össze az emberkereskedelem jogi múltját dr. Somogyi Gábor. – A jogalkalmazó, a Kúria 2019-től hozott olyan határozatokat, amelyek rámutattak az akkori szabályozás mellett az emberkereskedelem alkalmazhatósági körére, a jogalkotó pedig 2020-ban változtatta meg az erre vonatkozó szabályozást teljes egészében. A Kúria 2020 és 2022 között egy joggyakorlat-elemző csoportot működtetett, amely a tényállás addigi történetét vizsgálta, valamint az annak kapcsán kialakult gyakorlatot, és megvizsgálta, mik azok az elemek, amelyek tovább vihetők az új szabályozás alapján is. A mostani szabályozás jelentősen megkönnyíti, mik azok a konkrét tények, körülmények, amelyek feltárása szükséges ahhoz, hogy a vádlottat emberkereskedelem miatt el tudjuk marasztalni. Érezhetően megszaporodott az ügyek száma, bár azt azért tudni kell, hogy azok a cselekmények, amelyeket most emberkereskedelemként bírálunk el, korábban sem voltak büntetlenek, többnyire kerítés vagy kitartottság címén büntették, de a mostani szabályozás a nemzetközi elvárásoknak is megfelel, és a kellően szigorú elbírálás lehetőségét is biztosítja.

TRENCSÉNYI ZOLTÁN

FOTÓ: SZABÓ GABRIELLA