Rendőrök repültek a sárkányokon

Létrehozás dátuma:
Feltöltő szerv:
Zsaru Magazin

Németh Dániel százados, a XIII. Kerületi Rendőrkapitányság nyomozója és Mátrai Sólyom László alezredes, az Interpol Magyar Nemzeti Iroda kiemelt főnyomozója néhány éve egy hajóban eveznek. Egy igen különleges vízi járműben: sárkányhajóban. Néhány hete Ravennában világbajnokságot is nyertek vele.

A sárkányhajózás Dél-Kínából származik, története több mint 2000 éves, a színpompás kínai sárkányhajóünnepeken hatalmas tömegek vesznek részt. Magyarországon is egyre népszerűbb a sárkányhajózás, és nemcsak hobbiként, versenysportként is. Ezt a sportágat űzi Németh Dániel százados és Mátrai Sólyom László alezredes is.

Németh Dániel gyermekkorában vízilabdázni kezdett, bő húsz évig űzte ezt a sportágat, belekóstolt a sziklamászásba is, aztán egy hatalmas esést követően eltörte a gerincét, szerencsére ideg nem sérült, így a gyógyulást követően ismét teljes életet élhetett. Eleinte rehabilitáció gyanánt úszott, majd a Budapesti Rendészeti Sportegyesület (BRSE) csapatában kipróbálta a sárkányhajózást, megtetszett neki, ott ragadt. Aztán átigazolt a világ egyik legjobb csapatába: a Dunai Sárkányok Vác együttesébe.

Mátrai Sólyom László gyermekkorában úszott, majd a küzdősportok világába keveredett: karatézott, kempózott, neki a térde ment tönkre. 2018 nyarán sárkányhajós táborban volt a fia, az utolsó napra meghívták a szülőket is, így ő is kipróbálta, milyen ez a sportág, és szintén ott ragadt a sárkányhajósok világában. A gödi hobbicsapatból később ő is a Dunai Sárkányokhoz került.

Kérdezzük, mennyiben más ez a kívülálló számára titokzatos sportág, mint az evezés egyéb ágai.

– Kínában a sárkányhajóversenyeket hatalmas és színpompás népünnepélyek keretében rendezik – mondja Németh Dániel. – A sárkányhajózás szerte a világon alapvetően inkább tömegsport, gyakran csapatépítő sporttevékenység, de természetesen vannak nagyon komoly versenyek is. Magyarországon működik két szövetség, és a versenyekre készül körülbelül húsz csapat.

– Olyan szertartások semmiképpen sem körítik, mint bizonyos harcművészeti versenyeket – teszi hozzá Mátrai Sólyom László. – Nincsenek állandó szertartások, ébren tartott tradíciók. Nálunk csak a hajó formája, díszítése azonos, és természetesen nálunk is van dobos, aki az első két evezős mozgása alapján a ritmust diktálja a többieknek.

sárkány
Németh Dániel százados és Mátrai Sólyom László alezredes

A sárkányhajózás Magyarországon a 2000-es évek elején kezdődött, amikor néhány magyar érdeklődő hazahozta a külföldi tapasztalatokat. Előbb az amatőrök kezdték egyre többen művelni ezt a sportágat, majd megjelentek a profi kajakosok, kenusok, egyre-másra alakultak a csapatok. Egy hajóban vagy tíz evezős ül, vagy húsz, plusz a dobos és a kormányos. A közhiedelemmel ellentétben – ahogy azt Mátrai Sólyom László is említette – nem a dobos találja ki az evezés ritmusát, ő az elöl ülő két vezérevezős (stroke) ritmusát adja tovább a dobbal a hátrébb ülőknek. Évente négy kiemelt verseny van a magyarok számára: egy hosszú távú (8 kilométeres) május közepén, az úgynevezett outrigger viadal, az outrigger nem más, mint egy egyszemélyes edzőhajó, ez lényegében egy válogatóverseny, merthogy léteznek nemzetközi megmérettetések is, Európa- és világbajnokságok, ezekről részletesebben az interneten olvashat bárki. Rendeznek aztán országos bajnokságot is, és a váciak rendszeres résztvevői a cseh nyílt bajnokságnak.

Két versenyről azonban külön is szót kell ejtenünk. Az egyik a tavalyi klubcsapat-Európa-bajnokság, amely fényesen bizonyította, nem minden az erő. A német csapat tagjai például akkorák voltak, mint az orvostudományi egyetem Nagyvárad téri épülete, a magyarok (kellően izmos sportemberek amúgy) hozzájuk képest úgy néztek ki, mint egy serdülőválogatott. De a sárkányhajózás nem pusztán az erőről szól, hanem technikáról, finom egyensúlyokról, ritmusról, összhangról. Egy sárkányhajós egység olyan, mint egy jól hangolt hangszer, a verseny pedig maga a dallam. Márpedig a magyarok szépen muzsikáltak, így aztán nem csoda, hogy jó néhány német egység alulmaradt, és végül a Dunai Sárkányok Vác Európa harmadik legsikeresebb klubcsapata lett!

A másik a néhány hete Ravennában rendezett klubcsapat-világbajnokság. A 14. IDBF Sárkányhajó Világbajnokságon 30 ország 163 klubjából közel 6000 versenyző vett részt. A Dunai Sárkányok végül eredményes futamokat zártak, a közel 80 fős csapat összesítésben 9. lett a vb éremtáblázatán. Egyebek mellett nyertek 4 arany-, 4 ezüst- és 7 bronzérmet! Az aranyak közül hármat a szenior, egyet az úgynevezett premier kategóriában, utóbbi a királykategória, ott bárki beülhet a hajóba, ám nyilván a legjobb fiatalok bérelik ki a helyeket, naná! Ezúttal azonban a magyar hajóban átlag közel 50 éves urak ültek, és mi történt? Legyőzték az erőtől duzzadó fiatalokat, köztük egy világverő thaiföldi csodacsapatot is, amelynek tagjai a legendák szerint akkor is megnyernének minden versenyt, amelyen elindulnak, ha lapát helyett szívószálat adnának a kezükbe. A sikerből a két rendőr, Németh Dániel és Mátrai Sólyom László is kivette a részét, ők összesen 4 aranyat, 2 ezüstöt és 2 bronzérmet nyertek. Kiderült: a sárkányok valóban tudnak repülni.

TRENCSÉNYI ZOLTÁN

FOTÓ: NAGY ZOLTÁN, DUNAI SÁRKÁNYOK VÁC

<< Vissza az előző oldalra