Rés a pajzson

Ma már az emberek nagy része a világhálón intézi a pénzügyeit, bárki hozzáférhet a bankszámlájához az online térben is. Ez a bankolás elviekben kockázatmentes, hiszen a pénzintézet által üzemeltetett internetes oldalak, a készülékeken futó operációs rendszerek rendkívül megbízhatóak, a legmagasabb szintű védelemmel látták el őket, például a kétlépcsős azonosítással, amely meggátolja, sőt, lehetetlenné teszi, hogy bármilyen támadás érje a rendszert külső behatás nélkül.

Ennek ellenére naponta legalább egy család, illetve vállalkozás válik a kiberbűnözés áldozatává. Akkor mégis hogyan? A csalók, akik pénzt szeretnének szerezni, megtalálták a rést a pajzson, vagyis a leggyengébb láncszemet. Ez pedig nem más, mint az ember. A csalók kihasználják az emberi naivitást, a tudatlanságot és persze a kapzsiságot is, hogy elérjék céljukat.

Ma már számos elkövetési módszer létezik, amellyel nemcsak magánszemélyeket, de vállalatokat is célba vesznek. Ilyenek például a zsarolóvírusok. Kecsegtető ajánlatokkal elérik, hogy az áldozat rákattintson egy linkre, amely megfertőzi a gépet. Ezután a bűnözők levelet küldenek, melyben megígérik, hogy mentesítik a vírus alól a rendszert, ha a vállalkozó fizet. Sajnos azonban ez nem történik meg, újabb és újabb összegeket követelnek.

Egy felmérés szerint 2022. január–februárban a magyar vállalatok 66 százalékát érte kibertámadás. A vállalkozások több mint 250 millió forint váltságdíjat fizettek ki, a támadások és a kár elhárítására költött költségek meghaladták az 540 millió forintot.

Az elkövetési módok változatosak, korábban a bűnözők a bankok rendszereibe próbáltak bejutni, majd megszerezni a kívánt információt, ma már inkább az ügyfeleket támadják. Az egyik leggyakoribb elkövetési mód, amikor banki alkalmazottnak adják ki magukat a tettesek, és különböző történetekkel kicsalják az adatokat. Mások az online adásvételt használják fel, hogy pénzt szerezzenek. Vevőként jelennek meg, és elkérik a banki adatokat, arra hivatkozva, hogy az utaláshoz kell, vagy a házhoz szállításra hivatkozva próbálnak információt szerezni, illetve a limit felemelésére veszik rá az áldozatokat. A bűnözők harmadik csoportja befektetéseket hirdet. Internetes portálokon jelennek meg, és ismert személyek nevében próbálják rávenni a hiszékeny embereket, hogy befektessenek. A negyedik elkövetői csoport kamu weblappal csal, az jelenik meg az internetbankolónak a pénzintézet oldala helyett. Ilyenkor nem a banknak, hanem egy csalónak adjuk meg az adatainkat.

Szervezetek és hatóságok fogtak össze annak érdekében, hogy fellépjenek a kibercsalások ellen. A Magyar Nemzeti Bank (MNB), a Magyar Bankszövetség, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat Nemzeti Kibervédelmi Intézet, illetve az Országos Rendőr-főkapitányság megalapította a KiberPajzs programot, amely célul tűzte ki, hogy minden szervezet, amely felelősséget érez a magyar lakosság és a vállalatok biztonságáért, ossza meg a tudását és a tapasztalatát, és ezeket egyesítik. Az egyik ilyen, programhoz tartozó szervezet a Békéltető Testület, amely az MNB-n belül tevékenykedik. Kiemelt szerepe, alapvető feladata, hogy a pénzügyi fogyasztók számára jogorvoslatot nyújtson, akár a kibercsalások ügyében is. Idén csatlakozott a programhoz a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága is. Azokra a kockázatokra hívja fel a figyelmet, amelyekkel a felhasználók nap mint nap találkozhatnak. Szakembereik megállapították, hogy bár fontos szerep hárul a polgárokra, a védekezés nem egyedül az ő feladatuk. Olyan feltételeket szeretnének teremteni, hogy a fogyasztók a termékek kiválasztása során megválaszthassák a termék kiberbiztonságának szintjét is.

A tájékoztatás az egyik fontos lépés, ezért óriásplakáton, online és nyomtatott felületen hívják fel az emberek figyelmét arra, hogy körültekintően járjanak el, és ne dőljenek be a csalóknak. A rendőrség prevenciós kisfilmekkel igyekszik felhívni az lakosság figyelmét arra, hogy senki ne váljon áldozattá.

Gál Kristóf ezredes, a rendőrség szóvivője azt tanácsolja, hogy mindent kételkedve fogadjunk, amivel az online térben találkozunk, és ne dőljünk be a kecsegtetőnek tűnő ajánlatoknak. Véleménye szerint az interneten különösen igaz a mondás, miszerint ami túl szép ahhoz, hogy igaz legyen, az általában nem is az.

Rádi Mónika

Fotó: Béres Attila