Szabadidejében méhészkedik

Szeret segíteni az embereken, ezért is választotta a rendőri hivatást. A XI. Kerületi Rendőrkapitányságra szerelt fel 2020-ban. Mindig is érdekelte a bűnügyi terület. Munkája során főleg garázdaságokkal, testi sértésekkel foglalkozik. Azonban nemcsak a munkájában, de a szabadidejében is olyan hobbit szeretett volna találni magának, amivel értéket teremthet, és hasznos tagja lehet a társadalomnak. A közösségi oldalon figyelt fel egy hirdetésre, amelyben egy Baranya megyei körzeti megbízott eladó méheket hirdetett, és betanítást is vállalt.

– Soha nem tartottam a rovaroktól, a méhészkedés jó ötletnek tűnt – meséli Gulyás Péter. – Felvettem a méhésszel a kapcsolatot, és megbeszéltünk egy időpontot, amikor kimentem hozzá, és megnéztem a méhcsaládokat. Ahogy a méhek között sétáltam, nem volt bennem félelem, érdekesnek találtam, és elhatároztam, hogy belevágok. Ezután hetente jártam a kollégához tanulni. Elvégeztem a háttérmunkát, és szinte mindent megtanultam, amit a méhekről és a méhészkedésről lehet. Édesanyám kertes házban lakik Baranya megyében, én is ott nőttem fel. Megbeszéltem vele, hogy szeretnék méhészkedni, amit ő is támogatott.

Így vett pár méhcsaládot, valamint kaptárokat, és 2021-ben elkezdték a vállalkozást. Édesanyja is aktívan részt vesz a méhészkedésben, közösen csinálják.

– Én tanítottam be őt. Az első év volt a vízválasztó, a legnehezebb. Mára már belejöttünk a méhészkedésbe. Az egyik fő feladatunk, hogy megvédjük a méheket, ugyanis sok olyan kártevő van, amivel szemben nem alakult ki a védelmi mechanizmusuk. Különböző vegyszerek a kisebb élősködőkre, például az atkákra hatnak, illetve a darazsakat a sör–ecet–cukor összetételű csapdákkal tartjuk távol. De volt már példa arra is, hogy egy vályogház padlásán befészkelte magát egy méhcsalád, meg kellett menteni, új otthont találni nekik. Figyelni kell azt is, hogy ne legyen rajzás, ezért ellenőrizni kell a méhcsaládokat. Ahogy fejlődik a család, már nem elég nekik a meglévő kaptár. Ekkor az anyakirálynő, akiből csak egy van, létrehoz egy új méhkirálynőt, az utódját. Miután kifejlődik, ő marad a kaptárban mint az új méhkirálynő, a régi pedig kirepül, és magával viszi az állomány harmadát, hogy valahol új otthon keressenek. Nekünk közbe kell avatkoznunk, ugyanis nem vagyunk berendezkedve nagyobb méhállományra. Sokan tartanak a méhektől, főleg a csípés okozta allergiás reakció miatt. Azonban tudni kell, hogy a méhek csak rendkívül ritka esetben támadnak, példádul akkor, ha veszélyben érzik magukat. Életük első harmadában azonban nem tudnak szúrni, mert akkor még nem fejlődött ki a méregmirigyük. Az úgynevezett őrző-védő feladatot életük utolsó harmadában látják el. Ennek megvan az oka, ugyanis elpusztulnak, ha fullánkjukkal megszúrnak valakit, ezért csak az idősebb méhek áldozzák fel magukat. A méhészkedés sok munkával jár, nagy figyelmet igényel. De szükség van erre a hivatásra is, sajnos egyre kevesebb beporzó rovar van a Földön.

A rovarok megóvása mellett a méhész feladata a különféle mézek begyűjtése.

– Minden növénynek megvan a virágzási időszaka, onnan tudjuk, mikor milyen mézet állítanak elő a méhek. Például az akácfa virágzása előtt a kaptárba lévő mézet kipergetjük, és utána a méhek a már üres sejtekbe töltik a mézet, amiről így biztosan tudjuk, hogy tiszta akácméz. Ha hatékonyabbá szeretnénk tenni a munkájukat, akkor a legjobb lehetőség, ha elvisszük a méhcsaládot az adott mézelő növényhez pl. akác-, hárserdőbe, repce- vagy napraforgómezőre. Ekkor jócskán több és még inkább fajtatiszta mézet tudnak készíteni. Akik ezzel foglalkoznak, a vándorméhészek. Általában mi akác és vegyes mézet csinálunk álló méhészetben, amit a kollégák is nagyon szeretnek. Gyakran kérnek tőlem a finom nedűből.

RÁDI MÓNIKA

FOTÓ: MAROSFALVI PÉTER, GULYÁS PÉTER