Te beszélni kiberül?

Rendkívül megnövekedett az internetes bűncselekmények száma, ezért az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) vezetői Mátrix Projekt néven 300 kitűnő, új szakemberrel minden eddiginél nagyobb szabású harcot kezdtek a kiberbűnözők ellen. Az ORFK Kiberstratégiai Osztálya által koordinált önálló szervezeti egység a fővárosi és a vármegyei rendőr-főkapitányságok, valamint a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda munkáját erősíti.

Nos, igen: „kiberül beszélni” valóban nem könnyű, ráadásul nemcsak az informatikusoknak van szükségük erre a nyelvtudásra, hanem manapság már mindenkinek, hiszen köztudott: a kibertérben ezernyi veszély leselkedik arra, aki belép oda. Márpedig mindenki belép. Közösségi tereibe, szórakoztató, ügyintéző vagy munkafelületeire. A workshopról Oláh-Paulon László alezredes, az Országos Rendőr-főkapitányság Bűnügyi Főigazgatóság Bűnügyi Főosztály Bűnmegelőzési Osztály vezetője a következőket mondta:

– A jelenlévők olyan témában kívánnak együtt gondolkodni, amely a rendőrség életében most az egyik legnagyobb prioritást élvezi. Ennek pedig az az oka, hogy az elmúlt egy évben olyan mértékű emelkedést tapasztaltunk a kibertérben elkövetett bűncselekményekkel kapcsolatban, hogy az már átlépte a határt, amit némi átszervezéssel vagy plusz teherviseléssel kezelni lehetne. Ezért október 1-jétől a Bűnügyi Főigazgatóság keretein belül felállt egy kiberstratégiai osztály, és a rendőrség országszerte hadrendbe állított háromszáz magasan képzett informatikust, akik a kibertérben elkövetett bűncselekmények területén folytatnak nyomozást. Ám ezen bűneseteknél a megelőzésnek is hatalmas a szerepe, ez a program is sokat segíthet ebben, és ezért van szükségünk területi ötletekre, innovációkra.

Elsőként a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat – Nemzeti Kibervédelmi Intézet munkatársai, Forgó Mónika és Aradi Zoltán tartott előadást egyebek mellett arról, hogy ma már teljes iparág épült az adathalászatra, visszaélnek a szervezetek nevével is, végrehajtanak a csalók személyre szabott támadásokat, beszéltek a hamis SMS-ekkel indított csalásokról, és felvetettek számos érdekességet. Például azt, hogy miképpen használják a csalók a mesterséges intelligenciát, hogy csak egyet említsünk: egy elrabolt kislány szintetizált hangján küldtek üzenetet a szüleinek.

Ezt követően Turányi Tatjána kiberpszichológiai és oktatási tanácsadó (Quadron Kibervédelmi Zrt.) a biztonságtudatosság fontosságát emelte ki. Szólt arról, hogy amennyiben megfelelő tudással és készségekkel vértezzük fel magunkat, nagyon sokat tehetünk a kiberbiztonságunkért. Beszélt a bűnelkövetők pszichológiai manipulációjáról és arról, hogy a kibertérben még nem alakult ki az ösztönös veszélyérzet, ráadásul a személytelenség is a csalókat segíti. A kibertérben ugyanis üzenetek vannak, de nem társul hozzájuk hangsúly, mimika. Ahogy ő fogalmazott: ezeket az üzeneteket belül saját hangunkon halljuk, és ez megnyugtató számunkra. A kibertérben amúgy is igyekszünk szebb képet mutatni magunkról, az életünkről, ezért azt valamiféle mesevilágnak képzelik a legtöbben, és ez sem tesz jót az egészséges veszélyérzetünknek.

Végül Váradi József őrnagy előadását hallgatták meg a résztvevők. A XX. és XXIII. Kerületi Rendőrkapitányság bűnmegelőzési tanácsadója gyakorta tart iskolai előadásokat a témáról Budapesten és az egész országban. Úgy véli, ha ezek az előadások pusztán a szabályok ismertetéséből állnának, annak sok haszna nem lenne. Ha viszont különféle meglepő ötletekkel kimozgatja a diákokat a komfortzónájukból, akkor előadásai emlékezetesek maradnak. Amikor bemegy egy-egy, amúgy számára teljesen ismeretlen iskolába, előtte körülnéz a világháló különböző közösségi felületein, adatokat gyűjt a diákokról, majd szembesíti őket azzal, hogy bárki számára mennyi minden megtudható róluk. Ami aztán felhasználható internetes csaláshoz, zaklatáshoz. Nem mindegy tehát, hogy a világhálóról milyen adatok nyerhetők ki valakiről, de azoknak, akik használják az internetet, azt is tudniuk kell, hogy az sem mindegy, milyen vicces vagy merész képet, személyes adatot osztanak meg magukról. Egy rossz döntés ugyanis egy életre kihathat. Ha valami ma viccesnek, vagánynak, poénosnak tűnik, az holnap már kellemetlen és kínos lehet. Ami ugyanis a világhálóra felkerül, az ott is marad. Ráadásul a mesterséges intelligencia is igencsak megnöveli a lehetőségeket. Úgy a tudósok, mint a csalók, bűnelkövetők vagy az otthoni dolgozatot készítő iskolások számára…

Ahogy egy nemrégiben megjelent interjúban olvasható: a kibertérben elkövetett csalások száma nagymértékben emelkedik. Ezekkel kapcsolatban 2019-ben kezdődött a rendőrség tematikus adatgyűjtése. Akkor 4912 regisztrált eset történt, 2021-ben már 6344, és egy évvel később 11 389-re ugrott az online térben elkövetett csalások száma. Érdemes tehát efféle szakmai programokon megosztani a tapasztalatokat, mert a veszély nagyobb, mint gondolnánk.

TRENCSÉNYI ZOLTÁN

FOTÓ: FÜLÖP MÁTÉ