Új-zélandi pingvinőrség

Létrehozás dátuma:
Feltöltő szerv:
Zsaru Magazin

A wellingtoni állatkert munkatársai helyi rendőrökkel vettek rá egy Adélie-pingvint arra, hogy visszaússzon az onnan 3000 kilométerre lévő Antarktiszra. Korábban a környezetvédelmi hivatal szakemberei próbálták távozásra bírni, de maradni akart, és ezzel veszélybe sodorta magát.

Tíz pingvinfaj képviselői tartanak fenn kolóniákat Új-Zélandhoz tartozó, többé-kevésbé néptelen szigeteken, de egyedeik csak nagyon ritkán merészkednek a déli és az északi szigetből álló ország, pontosabban az ottani tengerparti települések területére. Pláne nem az antarktiszi Adélie fajból, és pláne nem ősszel, ami ugyebár ott tavasznak értendő, és hát ezek a zsírpárnás szárnyasok a jéghidegre vannak kitalálva. Ebben a században egyetlen ilyen esetet regisztráltak Új-Zélandon, és mivel a drámai fordulatokban bővelkedő történet a híradókba is bekerült, a kis termetű szárnyast Pingu névre keresztelték.

A frakkos kalandor október végén tűnt fel Új-Zéland északi szigetének déli részén, a wellingtoni öböl felső csücskében lévő Lower Hutt partján, pont egy olyan részen, ahol póráz nélkül szoktak kutyákat sétáltatni. Könnyű préda lett volna, mert jottányi ereje sem maradt, csak pihegett egy sziklán, szerencsére egy arra járó férfi időben értesítette az állatmentőket, és Pingu a wellingtoni állatkert kórházába került. Olyan ramaty állapotban vitték be, hogy infúziót kellett adni neki, de feltángálták, és miután megint ereje teljében volt, a környezetvédelmi hivatal munkatársai egy motorcsónakkal elvitték az Orongorongo folyó torkolatához, hogy ott az áramlásból lendületet vegyen a számára kb. egy hónapos vízi úthoz. De Pingu nem akart 3000 kilométert leúszni! Inkább visszaslisszant, és kitotyogott a partra. Az állatvédők távolról figyelték, és amikor a hájas szárnyas az átmelegedés miatt szemlátomást meggyengült, megint begyűjtötték.

Újabb istápolás és útnak indítás következett, de ezúttal az állatkert munkatársai vették kezükbe a dolgot, és a wellingtoni vízirendészet segítségét kérték. A zsaruk készséggel támogatták a mentőakciót, nem utolsósorban azért, mert a nagyon ritka vendég keserédes történetét maguk is ismerték. November 13-án a legnagyobb szolgálati hajójukkal indultak neki a Csendes-óceánnak, pontosabban a Cook-szorosnak, és amikor már olyan messze voltak, hogy a szárazföld nem látszott, a szállítódobozt kinyitották. Miközben Pingu beugrott a habokba, kellemes hazautat kívántak neki, és ezt a pillanatot is megörökítették. Talán a hatósági intézkedésnek is köszönhető, hogy a felelőtlen kis felfedező ezúttal komolyan vette a dolgot, és dél felé tempózott. Minden jót, Pingu! És ne fordulj vissza!

SZ. Z. J.

FOTÓ: ÚJ-ZÉLAND RENDŐRSÉGE

<< Vissza az előző oldalra