Újgenerációs azonosítási módszer a kettős gyilkosság felderítésében

Korábban eltűnésként kezelték az ügyet, de 2009 tavaszán ez a kérdés egyre több embert kezdett foglalkoztatni Diósjenőn. Ha csak Budapestre mentek, és nem külföldre, ahogy azt korábban rebesgették, akkor miért nem adnak magukról életjelet? Legalább az egyikük?! A gyanús körülmények miatt bejelentés is érkezett a rendőrségre, ezért a Rétsági Rendőrkapitányság elrendelte a 2009 februárjában eltűnt H. Alexandra és az egy hónappal később eltűnt H. Krisztina körözését, sajnos eredménytelenül, de az aktájuk nyitva maradt. A Nógrád Megyei Rendőr-főkapitányság bűnügyi osztálya 2015-ben vonta hatáskörébe a nővérek utáni kutatást, de mivel érdemleges adatok továbbra sem merültek fel, a feltárás a Nemzetközi Bűnügyi Együttműködési Központ (NEBEK) körözési nyilvántartó és szakirányító főosztályának vezetésével folytatódott, amibe később dr. Petőfi Attila vezérőrnagy, országos rendőrfőkapitányi biztos, az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) Bűnügyi Főigazgatóság kiemelt életellenes ügyek koordinátora is bekapcsolódott.

Vezetésével a detektívek részletesen feltérképezték az édesanyjukkal, öccsükkel és nevelőapjukkal egy háztartásban élt lányok személyes körülményeit, családi és baráti kapcsolatait, vagyoni helyzetét, szokásait, és arra következtettek, hogy mindketten bűncselekmény áldozatává váltak. A feltételezett elkövető kilétéről is volt elképzelésük, mert tanúvallomások támasztották alá, hogy a lányok egykori nevelőapja, H. József hatalmi befolyásolási viszonyt alakított ki a nővérekkel, és a zsaruk állítólagos szexuális visszaélésekről is értesültek. Közben az anyuka szakított H. Józseffel, néhai férje unokatestvérével, és körvonalazódni kezdett egy folyamat, ami a 2021 júniusi fordulathoz elvezetett. Ekkor a Nemzeti Nyomozó Iroda munkatársai olyan információhoz jutottak, miszerint eltűnésekor Alexandra állapotos volt, gyaníthatóan H. Józseftől. Nógrád megyei nyomozók tavaly májusban elfogták, előállították és gyanúsítottként kihallgatták. Tagadta a szexuális visszaélést, és azt is, hogy bármi köze lenne nevelt lányai eltűnéséhez, de ellentmondásosan nyilatkozott, majd a vallomásán többször is módosított, és jöttek a munkagépek.

2022. július 1-én emberi maradványok kerültek elő a férfi házának udvarán, egy hulladékokkal telített szennyvíztározó gödör mélyéről. Az NSZKK igazságügyi genetikusai a feltételezett anyától biztosított szájnyálkahártya-törletből meghatározott DNS-profil, és a holttestmaradvány csontmintájából kapott DNS-profil felhasználásával támasztották alá a szülő-gyermek rokoni kapcsolatot. Alexandra holtteste került elő, és az emberölés gyanúja az anyukára, illetve korábbi élettársára terelődött. Előbb az anyuka tört meg, majd H. József is elismerte, 2009 februárjában végzetesen összevitatkozott Alexandrával, miután annak terhességéről értesült. Dührohamában addig bántalmazta, amíg elalélt. A bántalmazást a 19 éves, állapotos nő nem élte túl. Ennek szemtanúja volt a lány anyja, aki H. Józseffel együtt ásta el Alexandra holttestét. Mindenkinek azt mondták, a fiatal nő Budapestre költözött.

H. József folytatólagos kihallgatása során Krisztina „eltűnésének” körülményeire is fény derült. Egy hónappal Alexandra meggyilkolása után a 14 éves lány pénzt kért tőle vásárlásra, majd úgy összevitatkoztak, hogy őt is halálra verte, illetve rugdosta. Ezek után a lány holttestét az ágy alá rejtette, és az éj leple alatt a közeli erdőben elásta.

Amikor hat évvel később arról értesült, hogy azt a területet fel fogják parcellázni, a csontmaradványokat kiásta, és azokat a konyha sparheltjében elégette. A masszívabb csontok azonban nem váltak hamuvá, ezeket az ingatlan mellett földelte el egy cserjés, fás részen más, állati csontokkal elegyítve; H. József megmutatta a rendőröknek, hol keressék a maradványokat, amelyek ott is voltak. Mint a nyomozás során kiderült, erről a gyilkosságról is tudott a férfi élettársa, a meggyilkolt lányok édesanyja.

A Nógrád Vármegyei Főügyészség H. Józsefet több emberen elkövetett emberölés, egykori élettársát pedig bűnpártolás bűntettével vádolja, és a bíróság elrendelte a letartóztatásukat.

Az új módszerről:

Ez a döbbenetes bűnügy már most bevonult hazánk kriminológiai krónikájába, az NSZKK Genetikai Szakértői Intézet munkatársai ugyanis azon csontdarabok alapján azonosították Krisztinát, amelyek nem égtek el teljesen a diósjenői ház tűzhelyében. Ebben az IonTorrent S5 újgenerációs szekvenátor segítette őket, amely 2017-ben Amerikából érkezett az NSZKK steril laborjába. A készülék validációja és akkreditációja – egy, az NSZKK-ban futó kutatási projektnek és egy Kooperatív Doktori Program Doktori Hallgatói Ösztöndíjnak (KDP-2020) köszönhetően – 2020–2022 között lezajlott, így annak eredményei tavaly óta a bizonyítási eljárásban is felhasználhatók.

– Az akkreditálás óta 15-20 régi bűnügy feltárásánál alkalmaztuk ezt az új módszert, 2011-ig visszamenőleg, és eddig ez volt a legsikeresebb munkánk. Amolyan mérföldkő, amely az addig befektetett munka eredményét jelzi – foglalta össze Dr. Mátrai Norbert, az NSZKK Genetikai Szakértői Intézet Mitokondriális és Alacsony Kópiaszámú DNS Osztály vezetője. – Az újgenerációs szekvenátor egyik nagy előnye, hogy alkalmazásával az örökítőanyag rövidebb szakaszaiból is lehet összehasonlításra alkalmas DNS-profilt felállítani. Akkor vetjük be, amikor csak töredezett, erősen bomlott DNS áll rendelkezésre, és a hagyományos módszer nem vezet eredményre. Az IonTorrent eleve rövidebb DNS-szakaszok felhasználásával vizsgálja ugyanazon lokuszokat (egy adott gén vagy DNS-szekvencia helye a kromoszómán), ráadásul többet is vizsgál, mint a hagyományos módszer, növelve ezzel sikerességét a személyi származtatásban; az így kapott minta pedig a nemzetközi adatbázisban kerestetésre is alkalmas.

Elásva vagy szabad ég alatt bomlásnak indult emberi tetemek esetében csak csontból lehet értékelhető DNS-izolátumot kinyerni, amire a fog, a combcsont és a koponya sziklacsontja a legalkalmasabb, de más, lehetőleg csöves csontok is megfelelhetnek. Ezeket általában az igazságügyi orvos szakértők vagy a hatóság bocsátja a NSZKK Genetikai Szakértői Intézet szakembereinek rendelkezésére. A labortechnikusok pedig – steril körülmények között, teljes testet fedő védőruházatban – előbb megtisztítják és lecsiszolják, majd vegyszeres kezeléssel készítik elő azt a darabot, amelyet nagyon finom szemcséjű csontporrá őrölnek egy őrlőmalom segítségével.

– A DNS-izolálás során a csontport először speciális vegyszerekkel adott hőmérsékleten tisztítjuk és feltárjuk a benne lévő sejteket, majd ezt követi a mágnesgyöngyös DNS-kikötés, amelyről végül oldatba visszük a DNS-t. Ezt félautomata üzemben végzik a DNS-izoláló biorobotok. Az így kapott folyékony DNS-izolátumnak végül a további vizsgálatokhoz, így az újgenerációs szekvenáláshoz is, meghatározzuk a pontos DNS-tartalmát – vázolta Kocsis Balázs, az NSZKK igazságügyi genetikai szakértője, az Eötvös Lóránt Tudományegyetem Biológiai Doktori Iskolájának PhD hallgatója és a KDP-2020 ösztöndíjasa. Ő végezte a diósjenői bűnügy során az újgenerációs szekvenálást, és annak eredményét szakvéleménybe foglalta, teljessé téve ezzel dr. Tömöry Gyöngyvér igazságügyi szakértő által az ügyben korábban elért eredményeket.  – Az elsőként megtalált áldozat csontmaradványa alkalmas volt a hagyományos módszerrel történő vizsgálatokra, és a feltételezett édesanya szájnyálkahártya-törletének felhasználásával a biostatisztikai kalkuláció alátámasztotta a szülő-gyermek rokoni kapcsolatot. A később feltárt, második áldozat csontmaradványai nagyobb kihívást jelentettek, mert csak apró csontmaradványok álltak rendelkezésre, azok is részlegesen égett állapotban, amelyek vizsgálatai a hagyományos módszerrel sikertelenül zárultak. Ezen a ponton jött szóba az újgenerációs szekvenálás, Gyöngyvérrel, a Genetikai Szakértői Intézet vezetőivel, illetve a hatóságokkal közösen úgy döntöttünk, hogy bevetjük a módszert. Több csontmaradvány feldolgozását követően végül egy kb. 6,5 centiméteres, vélhetően lábközépcsont volt a legalkalmasabb a vizsgálatra. Három hétbe telt, de a berendezés használatával ebből is sikerült felállítani egy részleges DNS-profilt, amellyel szintén alátámasztható volt a szülő-gyermek kapcsolat a feltételezett anya vonatkozásában.

A diósjenői kettős emberölés és a holttestek eltüntetése döbbenetes bűnügy, az áldozatok, főleg a fiatalabb lány földi maradványának azonosítása viszont világviszonylatban is példás szakértői teljesítmény, és mintha üzenetértékkel is bírna. Kísérteties érdekesség, hogy a Massachusetts állambeli Walthamben található Thermo Fisher Scientific szakemberei akkor kezdték meg az Ion Torrent újgenerációs szekvenátor fejlesztését, amikor H. József halálra verte két nevelt lányát; 2009-ben.

SZ. Z. J.

FOTÓ: SZABÓ GABRIELLA, RENDŐRSÉG