Újra akcióban az akcióért

Április 26-án várva várt esemény helyszíne volt az RSZSC objektuma.

– Az elmúlt három évben járványügyi megfontolásból nem tarthattunk országos konferenciát, és nagyon örültem, hogy minden rendőrségi területi szerv közelharcoktatója visszajelzett – mondta Rostás Tibor. – A célkitűzés komoly összefogást kíván, mert a pandémiás kényszerszünet olyan időszakban, jobban mondva korszakban késztetett minket kivárásra, amikor a szinten tartás is kihívás. Értem ez alatt, hogy az Y és Z generációs rendőröknél már nem tapasztalható az a küzdősportok iránti érdeklődés, mint amit az X generációs őrmesterek tanúsítottak a 90-es években. Mondhatni, elmúlt a karateláz. Országszerte 26 helyen zajlik karateoktatás az egyesületeimben, és szinte mindegyikben észlelhető egy sajátos űr: elkezdtek hiányozni a kisiskolások. A tanintézményi testnevelés-oktatás keretében érdeklődve ismerkednek meg az önvédelem fogásaival, de esti edzésre nem szívesen járnak. Ezért is tekintem küldetésnek, hogy újra kineveljek olyan rendőrségi közelharcoktatókat, akik osztják azt a szemléletet, hogy a testi kényszer mozdulatsorainak automatizmussá kell válniuk.

 

 

 

A hétdanos karatemester érvelése meggyőző.

– Nem írhatom elő minden járőrnek, hogy űzzön olyan küzdősportot, amelynek a puszta kezes közelharc a szerves része. Rendőrségi közelharcoktatóikon keresztül azonban meg tudom velük értetni, hogy a testi kényszer alkalmazása olyan stresszel jár, ami másfajta tudatállapotot eredményez, és ilyen helyzetben nehéz százszázalékos teljesítményt nyújtani. Ezért fontos az aktív feladat-végrehajtás, elsősorban a bilincselés mozdulatainak gyakorlása. Ha egy rendőr álmából felébresztve is tudja, egy személyt hogyan kell megfognia, földre nyomnia és megbilincselnie intézkedés során, akkor ebből a mozdulatsorból biztosan nem maradnak ki fontos részek. Abban az esetben is arányos lesz és hatásos, amikor egy fárasztó üldözést követően kell valakit elfognia – magyarázta az alezredes, akit pontosan ötven évvel ezelőtt nyomtak le először a tatamira. – Első osztályos voltam, amikor hivatásos katona apám beíratott a Kiskunfélegyházi Vasutas Tornaklub birkózószakosztályába. Akkor kezdtem el karatézni, amikor 1980-ban áthelyezték Szentendrére, engem pedig felvettek a Magyar Hajózási Szakközépiskolába. Hat évvel később már fekete öves voltam, és 1988-ban nyitottam meg az első dódzsómat, edzőtermemet. Fekete övet szereztem ’90-ben dzsiudzsicuban is, mert a testi kényszer oktatátásához ez a japán harcművészeti stílus elengedhetetlen.

A rendszerváltás évében kétdanos karatemesterként végzett a Rendőrtiszti Főiskolán, és ’91-től szolgál képzési területen. Csaknem hat esztendőn át volt kiképzésvezető a Rendőrség Különleges Szolgálatánál, majd egy civil kitérő után hasonló beosztásban került a Köztársasági Őrezredhez 2007-ben. Miután ez a szerv 2012-ben a Készenléti Rendőrség Személy- és Objektumvédelmi Igazgatóság irányítása alá került, náluk folytatta mint a személybiztosító képzés vezetője. Három éve lett a ROKK RSZSC sportvezetője.

– Amikor felszereltem, a rendészeti oktatási intézményekben önvédelemre képezték ki a rendőröket. Sokat vitáztam az illetékesekkel, mert az önvédelem jogilag sem fedi le mindazt, ahogy egy rendőrnek egy intézkedés során el kell járnia. De taktikailag is más a jelentése, kezdve azzal, hogy az önvédelem passzív cselekmény. Ennek az lett a vége, hogy új megfogalmazásokat és gyakorlatokat vezettünk be. Azóta mondunk testi kényszert és intézkedéstaktikát, közelharcot és elvezető fogást. Sajnos időközben deformálódott az intézkedéstaktika jelentése, ezért jó ideje azt népszerűsítem, hogy mondjunk tudatosan testi kényszert. Ebbe nem lehet mást belemagyarázni – fejtette ki Rostás Tibor, aki már megkezdte egy többnapos edzőtábor szervezését. – A helyszín megvan, a ROKK csopaki bázisa, az időpontról még egyeztetünk, de az biztos, hogy a testi kényszeres bilincselési helyzeteken lesz a hangsúly. Átveszünk minden, passzív ellenállásnál alkalmazható, elvezető fogást és ízületi feszítést, de a bilincselést kiegészítő ruházatátvizsgálás fogásain is fogunk csiszolni. Ütéseket, rúgásokat és fegyveres mozgásokat is gyakorlunk majd, de csak bemelegítés közben, gimnasztikaszerűen.

 

A közelharc nagymesterét nemrég két feladatra is felkérték.

–  Mucsi Sándor százados, a Budapesti Rendőr-főkapitányság sporttisztje az együttműködésemet kérte egy, a rendőri testi kényszert, közelharcot és önvédelmet szemléltető videósorozathoz. Azt mondta, a fizikai állapotfelmérők tapasztalatai késztették arra, hogy a kollégákat mozgóképpel is aktivizálja. Vállaltam, és megfűztem a két öcsémet, Pétert és Gábort, hogy segítsenek a vágással. Az évek során magam is belejöttem, de ők profi képvágók, és amúgy mindketten hatdanos karatemesterek – magyarázta, és hozzáfűzte, a másfél-két perces klipek több médiacsatornán lesznek elérhetők. – Ez a felkérés nem sokkal azután ért, hogy az NKE hat, bűnügyes osztályának tarthattam előadást a szakszerű és jogszerű testi kényszerről, és szóba került, hogy szeptembertől óraadó lehetek. Ezek a felkérések erősítik a hitemet, hogy a nyugdíjazásomig elérhetem, amit célul kitűztem.

SZ. Z. J.

FOTÓ: SZABÓ GABRIELLA