Viszlát, PA–63!

Az eredményekről mi is beszámoltunk, kevés szó esett azonban a verseny legfőbb jellegzetességéről, jelesül arról, hogy a résztvevők egy éppen hatvan évvel ezelőtt rendszerbe állított fegyverrel, a PA–63-as pisztollyal mérték össze a tudásukat. Tíz évvel ezelőtt, a szolgálati pisztoly rendszerbe állításának ötvenedik születésnapján két Komárom-Esztergom megyei rendőr: Csomán János főtörzszászlós és Borka László őrnagy ötlete alapján már rendeztek egy hasonló versenyt Dorogon. Úgy látszik azonban, ez a zsarukat és a lövészettel foglalkozó szakembereket is erősen megosztó fegyver olyan erősen beleégett a rendőrség szakmai múltjába, hogy időnként emlékezni kell azokra az időkre, amikor az állomány tagjai ezzel is védték a közbiztonságot.

– Mindenki tudja, hogy a PA–63 vegyes érzelmeket váltott ki a felhasználók körében – mondja Jandl Róbert, a Győr-Moson-Sopron Vármegyei Rendőr-főkapitányság lőkiképzője, szakoktatója, a verseny főszervezője, aki aztán némi szakmai magyarázattal is szolgál. – A PA–63 tervezése során nem volt ismert a balkezes lövő fogalma, hogy ezt nyomatékosítsák a fegyvertervező konstruktőrök, a bakelitmarkolat bal oldalán elhelyeztek egy, csak jobbkezesek számára használható ujjtámaszt. A jobbkezes lövő hüvelykujja így megemelkedett, és több esetben olyan magasra került, hogy a lövés közben hátrafelé mozgó szán élesre kimunkált, alsó része vágásokat ejtett a felhasználó kezén. A szabadon hátrasikló, tömegzáras konstrukció 9×18-as Makarov lőszerének hátraható energiája keményen odacsap a kezelő csuklójának a billentyűelhúzás pillanatában. Amíg a tervezők az eszköz megalkotásánál a német Walther PP-t vették alapul, addig az anyagminősége, megmunkálásának finomsága attól messze elmaradt a gyártás során. Ennek köszönhetően kijelenthetjük, hogy aki hosszú távon használta ezeket a fegyvereket, a félautomata, öntöltő fegyverek meghibásodásának teljes spektrumával is megismerkedhetett.

– Voltak jobb és rosszabb fegyverek, de az biztos, hogy a PA–63 a kor fegyvere volt még akkor is, ha léteztek hibái, és a hozzá képest erős Makarov lőszerrel nem volt igazán tartós – ezt már Illés Gábor százados, a Budapesti Rendőr-főkapitányság lőtérvezetője teszi hozzá. – Viszont ha valaki ezzel a fegyverrel megtanult jól lőni, akkor a többivel is képes volt erre. Kíváncsi vagyok, a mai pisztolyok lesznek-e ilyen időtállók, mint a PA–63…

Jandl Róbert szerint a most megrendezett verseny célja volt az is, hogy méltó búcsú legyen a magyar fegyvergyártás egyik ikonikus fegyverétől, amely több mint fél évszázadon keresztül hűen szolgálta a magyar fegyveres testületek hivatásos és fegyveres biztonsági őri állományát.

TRENCSÉNYI ZOLTÁN

FOTÓ: FÜLÖP MÁTÉ