Zsaru-vélemény: Egyetlen lóerő
Egy alkalmi autóversenyző a napokban az Árpád hídon úgy 130-150 kilométeres sebességgel száguldozott, a hírek szerint egy ugyancsak nagy teljesítményű kocsival versenyzett. Aztán megtörtént a baj: átszakította a szalagkorlátot, és letarolt egy szabályosan közlekedő kerékpárost.
Az egyik népszerű internetes portálon megszólalt a Magyar Gyorsulási Szövetség vezetője, aki állítása szerint ismeri az Árpád hídi gázolót. Most tekintsünk el a kötelező mondatoktól („Semmilyen autósport nem állja meg a helyét közúton, ennek zárt pályán van a helye…, a nagy teljesítményű autókkal is be lehet tartani a közlekedési szabályokat…”), hanem ez a bizonyos nyilatkozó egy fontos tényt is megemlített, eszerint tőlünk nyugatabbra bizonyos autómárkákat csak vezetéstechnikai tréningeket követően adnak át az új tulajdonosnak. Mármost én nem tudom, hogy nálunk volna-e akarat, lehetőség, kellő mennyiségű idő, türelem, oktató és pálya arra, hogy hasonló rendszert vezessenek be a kereskedők, azért én tennék egy szerény javaslatot. Aki 600-700 lóerős gépkocsit vásárol, és közben azt gondolja, átlagos vezetői rutinnal könnyű ezeket az autókat megzabolázni, előtte üljön föl egy lóra, és ha még sohasem vágtatott, próbálja meg. Kezdjen el vágtázni, a végeredmény borítékolható. Vagy inkább gipszelhető. Pedig csak egyetlen lóerőről van szó, amit féken kellene tartani. Alighanem az első próba után megalakulna a Magyar Lassulási Szövetség. Ahogy a baleset-megelőzési szakemberek szokták mondani: azért, hogy végre mindenki hazaérjen.
TRENCSÉNYI ZOLTÁN ÍRÁSA
FOTÓ: MTI / MIHÁDÁK ZOLTÁN