ZSARU VÉLEMÉNY: Ezért…
Álmosító, ködös idő volt, az ablaktörlő monoton mozgással járt még akkor is, mikor az autó már megállt. A sofőr egy csattanásra eszmélt, eleinte fájdalmat sem érzett, aztán észlelte, hogy hasogat a térde, alig bírja mozgatni. Kihajtogatta az arcából a kirobbant légzsák darabjait, amikor meglátta a kocsi mögött a kék-piros villogókat. Sokat.
Nem is látta, honnan került elő a rendőr, aki bevilágított az ablakon. Ekkor tért magához teljesen.
– Megsérült? Ki tud szállni? – kérdezte a helyszínelő.
Bizonytalanul bólintott, és kikászálódott a roncsból. Érezte, hogy megszédül, de nem kért mentőt. Ezek szerint a lába nem tört el.
– Fogyasztott alkoholt? – hangzott a rutinkérdés.
„Nem!” – lett volna a válasz reflexből, de a rendőr kezében villant a szonda, így nem látta értelmét tagadni.
– Csak pár kortyot…
– Egész pontosan a bűncselekményi határérték dupláját – mondta a zsaru, miután a műszer sípolt, és leolvasta az értéket. – Át kell kutatnunk az autót kábítószer után, vagy…
– Csak egy kevés fű volt… Mindenki szívja nálunk. Az nem akkora baj…
– Forduljon meg és tegye hátra a kezét! Megbilincselem! – csattant a rendőr hangja.
– Ezért??? – kérdezte ámulva a sofőr.
A rendőr a másik, vétlen autó utasaira nézett. Pontosabban a fóliával letakart testükre.
Ezért…
TAKÁCS T. LÁSZLÓ
FOTÓ: ILLUSZTRÁCIÓ