Zsaru-vélemény: Fatolvajok megint
E sorok írásakor kellemes idő van, favágáshoz kimondottan megfelelő. Se hideg, se meleg, a fizikai munkától nem szakad az emberről a verejték, de fázni sem fog. Bizonyára így gondolják ezt a fatolvajok is, akik élesre fent baltával, hosszú, tömött sorokban vonulnak az erdők felé. Mármint a kevésbé módosak.
A csöppnyit tehetősebbek nem baltát cipelnek, hanem láncfűrészt, de a végeredmény szempontjából ez mindegy: dől a fa. Csattognak a fejszék, bőgnek a motoros fűrészek, az arcok kipirulnak, a tettre kész szabadcsapatok serénykednek, hiába, no: aki egészséges környezetben dolgozik, annak mindig frissebb a kedve. A fa sem beszél vissza, hamar megadja magát, aztán már csak haza kell cipelni a zsákmányt, és máris lehet feladni a hirdetést: „TŰZIFA OLCSÓN ELADÓ!”
Most van piaca a fának, most van dolog, munkára fel! November–december, itt a fa, hogyha kell!
Azért akadnak, akik igyekeznek ezt a szorgos csapatot megfékezni. Erdészek, természetvédelmi őrök, rendőrök. Már jönnek az első hírek ellenőrzésekről, elfogásokról, de a fatolvajok úgy érzik, talán az erdő magányában biztonságosabban lophatják a fát.
És nem csak a fát. Ellopják a természet egy-egy darabját, amely felelős a légkörünkben található oxigén nagy részének felszabadításáért, miközben megköti a szén-dioxidot. Ellopják továbbá a madarak és bizonyos erdei állatok élőhelyét, tehát letarolja a természetet a fatolvaj, ahogy azt már annyiszor megénekeltük: nemcsak lop, de a természetben is jelentős károkat okoz. Amiért komoly büntetés is járhat. A környezetkárosítás alapesetben is bűntett, 3 évig terjedő börtönbüntetéssel, míg minősített esetben 8 éves szabadságvesztéssel is sújtható. A fatolvaj azonban nem gondolkodik mindezen, csak lengeti a baltáját, berregteti a motoros fűrészét, amelynek eredményeképpen a fa olyan lesz, mint a keresztrejtvény: egyszer függőleges, aztán vízszintes.
T. Z.
FOTÓ: FÜLÖP MÁTÉ